Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-09-09 / 756. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1933 szeptember 9. Tegyük át a mozgalmat az Otthonokból az üzemekbe A munkás otthon mozgalmak, szervezetek kiépítésére, azután Szilánkok (Folyt, a 4-ik oldalról.) mely a part mozgalomnak volt az alapja, később átalakult társalgókká, sajnos nagy mértékben az IWW-ban is dominált a nagyobb ipari városokban. Dacára annak, hogy az IWW több nagy Ipari harcokat vezetett a nagy ipari centrumokban,» az ilyen harcok alkalmával, százezreket nyert meg tagoknak az iparokban, mégis a harcok elmúlásával újból és újból vissza sülyedtünk a társalgó otthon mozgalmak színvonalára. Igaz a múltban az említett nagy ipari harcok idején nem volt meg a megfelelő gépezetünk, — Job Delegátus — rendszerünk ezen harcokban nyert tömeg megtartására, a mellett, hogy a gazdasági viszonyok nem voltak olyan elviselhetetlenek mint ma s a profit rendszer csődje, mely az osztály szervezetet szükségessé tette, nem volt olyan nyilvánvaló. Másik fontos tényező, melyet minden munkásnak tanulmányozni kell, a múltak tanulságain okulva ma azt helyre pótolni az, hogy a vándor munkások közötti akciót kivéve az IWW a múltban nem igen szervezte a nagy ipari központok munkásait előre a harcra, illetve a sztrájkok előtt. Nem igyekezett, alapjában véve nem is láttuk lehetőnek “Job Kontrolért” törekedni. Ez ma mind megváltozott. Most nem csak lehetővé van téve a. Job Kontrol megszerzése, de már minden nagyzás nélkül mondhatjuk, hogy van hely , ahol az üzem tanácsunk nyíltan dolgozik. A legközelebbi három négy hónap alatt több nagy gyár, alapjában véve az autó iparban nagyon fontos üzem tanácsok ellenőrzése alatt az IWW JOB CONT- ROLT fog gyakorolni. Az automobil ipar nem maradhat magára ezen törekvésében. Nagyon fontos, hogy MINDEN IPARI KÖZPONTBAN a munkás otthonokból az iparokba tegyük át a ténykedésünket. “Otthon bizottságok helyet,” “üzem tanácsok,” műkedvelők helyet, “Job delegátusok” vigyék a főszerepet az IWW tovább építésében. Ez ma nem csak, hogy lehetséges, de a mozgalmunk élete függ attól. Az IWW minden tagjának meg kell ezt érteni, minden tagnak igyekezni kell ezt keresztül vinni, hogy a nagy városokban, az otthonokból az üzemekbe vigyük át az agitáci- ót, az üzem tanácsokon keresztül a “Job kontrolt” megvalósítani. Akik ezt még ma sem értik meg, akik ezen törekvésben nem segítenek teljes erejükkel, azok az IWW-t, a forradalmi Ipari szervezet legbátrabb hirdetőjét Ítélik halálra. Nagy harcok előtt állunk, ez az injekció (beoltás) melyet a National Racket Adminisztráció adott a haldokló profit rendszernek, csak 1933. december 31-éig tart. Addig meg van adva minden alkalom az Ipari kezdődik az élet-halál harc, a haldokló de nagyon erős szervezettel rendelkező profit rendszerrel. Milyen mértékben leszünk képesek addigra a munkásszervezetet, az osztály harc szervezetét kiépíteni, a munkások között. A kormány által kicsikart s nagyon rövid életű engedmények, akkor végett érnek, azután a munkásság csak any- nyit kap, amennyit szervezettsége után kiharcol magának. De ami a legfontosabb, még nagyobb nyomor, munkanélküliség, újabb bér levágásba, lesz az osztály részünk ha nem szervezkedünk. A későbbi eseményekért nem okolhatjuk a kormányt amely kéri a munkásságot, hogy szervezkedjen, mert a kormány képtelen a megvédésére ha nem akar szervezkedni. Nem okolhatjuk a kapitalistákat, akik a saját érdekük megvédésére jól megszervezve, majd mindent elkövetnek, de egy rövid időre megadták az alkalmat hogy a munkásság is szervezkedjen. Abban bízva, amint a Detroiti Manufacturers Association elnöke, Mr. Culver kijelentette, hogy a munkások nem akarnak szervezkedni, igy nem is fognak ezen rövid idő alatt szervezkedni, olyan mértékben, hogy őket veszély fenyegesse. Ez egy harcra való hívás, mind azon régi IWW-istáknak, akik már felismerik ezt a kedvező alkalmat, mindent meg tesznek, hogy Mr. Culver, csalódva legyen az év végén, vele együtt más városok munkáltató szövetségei is, akik jó erősen megszervezkednek, de a munkások szervezkedését, minden eszközzel igyekeznek meg akadályozni. A munkásság nagy része ezt megérti, úgy látszik sokkal 7 óbban mint az IWW-nak sok régi tagja, akik még ma sem tesznek nagyobb erőfeszítést az üzemekbe való bevonulásra, mint évekkel ezelőtt. Még ma sem hiszik el, hogy lehet, sőt; kötelességünk az iparokban megszervezni az üzem tanácsokat, kiépíteni a Job delegá- tusi rendszert a munkán. Harcolni a “Job Kontrolért.” MA KÖNNYEBB TÍZ TAGOT SZEREZNI MINT ÉVEKKEL EZELŐTT EGYET. ,MA KÖNNYEBB EGY ÜZEMET MEGSZERVEZNI MINT EGY BRANCHET EGY ÉVVEL EZELŐTT. A következő négy hónapban lehetséges 100.000 tagot szerezni az IWW-ba. Munkástársak más Ipari városokban, ne kételkedjetek ebben próbáljátok meg. Ne vonjátok ki magatokat a munkából. Vonjuk össze az erőnket minden városban, minden faluban a siker nem maradhat el. A Munkás Otthonokból be az üzemekbe! Vi. st. louisi sörmágnás, kansasi bankár, new yorki politikus, számtalan nagyságok, köztük a mester-zsaroló, mester-politikus Factor. Ez már mégis a szemtelenség netovábbja. Halljuk tehát a szakértőket: Molrooney, a volt new yorki rendőrnagyság “húsz botot és húsz évet” ajánl. A másik ujjlenyomatot minden gyanúsról.” Copeland, new yorki szenátor a világhírű “Scottland Yard”-ot akarja meghonosítani. Lawes a Sing Sing börtön atyamestere hadiállapotot akar teremteni, szerinte ez “háború, háború a végletekig.” Copeland megkockáztatja a kérdést, “feltételezem, ilyen eszközökkel a financiális ra- cketeereket is elérhetnénk.” így és ehhez hasonlóan tanácskoznak, enyelegnek a fő- raoketeerek é s csatlósaik. Enyelgésüket megzavarja egy itt-ott felbukkanó emberrablás formát öltött racket. Moley és társai szemet hunynak a tények előtt. Úgy vannak vele, mint a lelkiismeretlen doktor, ki a rákfene tüneteit akarja eltüntetni, mig a tünetek okozója tovább eszi, marja a beteg testet. Ahogy mi látjuk: ' az iskolák, egyetemek, templom, a mai rendszert éltető minden intézmény az egyéni siker teóriájának örve alatt rabló, zsaroló filozófiát tanít. Tanítványaik később az életben három részre oszlanak. Az első: törvény keretein belül a rómaiak mintájára hadisarcot vet ki egyénekre, embercsoportokra, országokra. (Lásd a világháborút, Japán és a bankárok kisded játékait) az összerabolt pénz segélyénél rabigába hajtja a dolgozók millióit. A második csoport, kik nem voltak elég ügyesek a mindenható dollár segélyével az első csoport nyomdokaiban haladni, kiket kimartak a leveses tál mellől, az egyéni siker teóriáját készpénzzül véve — segítenek magukon. “Alvilági” csoportokba verődve tényleg veszedelmesek különösen az uralkodó osztály kimagasló alakjaira. Eszközeikben, módszereikben nagyon kevésbé külömböznek szerencsésebb vetélytársaiktól. Mi a különbség például a sokat leirt, rettentő példaként Chicagóban lefolyt mészárlás (massacre) vagy a ludlow-i mészárlás, vagy Frank Little felakasztásával. Az utóbbi a hatalmon levők hallgatólagos jóváhagyásával történt. Nemde ? Hányat büntettek meg ezért az aljasságért? Csak úgy immel ámmal nyomoztak, kihallgattak mindkét ügyben, később napirendre tértek fölötte. A harmadik csoport, az áldozatok csoportja. Jobbról balról, alulról felülről, mindenki zsarolja őket. Ezek azok az elemek, kiket még az ág is húz. Kiknek védelmére nagyon, nagyon kevés történik. Ha véletlenül sikerülne azt a törvényen kívül álló zsaroló bandát lehetetlenné tenni, azokat a kontárokat, a mennyi ener giájuk van, a milyen félelmet nem ismerő bátorságuk van, még talán meg is siratnák a vagyon urai. Nem valószínűtlen, ha letaszítanák őket a mai áldozatok sorába, energiájukat, merészségüket az áldozatok oldalán használnák fel, hogy a Moley által is elismert “sok esetben kívánatos célokat” nem az egyének, de az összes kifosztottak részére biztosítsák. Ez pedig az úgynevezett “upper crust”-ra nem volna hízelgő. Tudatosan nem emeltük ki a politikai pártok és racketeer-ek egymásba kapcsoló ténykedéseit, hisz ez már annyira nyilvánvaló, s még a verebek is ezt csiripelik. Ez áll a politikai pártok minden árnyalatával. Ennek kiszortirozása heteket venne igénybe s félő, hogy még ez esetben is nagyon kevés jutna a tisztesség oldalára. Ennyit a racket-ről. S—n. Munka keresésben A múlt hetekben kint jártam ohioi bányatelepeken, Cor- ningon a Sundy Cree Compania uralkodik, óriási bányatelep most kezdtek dolgozni 5 napot egy héten, tonnáért fizetnek 32 centet, munkát kapni ki van zárva, a szervezet után érdeklődtem, legtöbb része a Lewis féle féker szervezethez tartozik, egy része még ahoz sem. Mindenki elégedetlen akikkel beszéltem, helyeslik az Egy Nagy Szervezet eszmét de hát ők még nem is hallottak róla, hogy ilyen szervezet is létezik. Voltam Congo, Ohioba szintén nagy bányatelep, a 60 százaléka magyar, ott is csak most kezdenek szervezkedni, a Lewis Unionba, ott már évekkel ezelőtt voltak szervezve, de a szervezetet annak idején letörték. Az itteni munkások a múltból tanulva vonakodnak a féker unionba lépéstől, de az union vezetők kényszerítik őket a belépésre, ennél a bányánál 1—2 napokat dolgoznak. Ilyen helyekre okvetlen be kell vinnünk az Egy Nagy Szervezet eszméjét. GY. A BUDAPESTI Ganz villamos- sági RT. telepén a bedaux termelési rendszer bevezetése miatt sztrájk tört ki. Erre a Ganz érdekeltség a Ganz gyárakban (3 van belőle itt) az összes munkásokat kizárta. A szakszervezethez tartozó másik két gyárban dlgozó munkáok a Népszava utján siránkoztak azon, hogy miért zárták őket ki amikor dolgozni akarnak, így kényszeríti a kapitalizmus szolidaritásra azon szakszervezeti tagokat akik erre önma- guktól nem jönnek reá. UGYANEKKOR a sütőmunkások is néhány üzembe leállot- tak. A többiekben pedik a munka megfeszített erővel folyik és ebbe ugyanannak a szakszervezetnek a tagjai vesznek részt.
