Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-08-12 / 752. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1933 augusztus 12. A SARGA INGESEK ÖSSZEESKÜVÉSE Mrs. Pinchot Pennsylvania kormányzójának neje a piketvonalon NEW YORK, N. Y. — Az amerikai fascisták egyesülete (Khaki Shirts of America Inc.) kisérletett tett az elmúlt hónapban, hogy bemutatkozzon New York városában a nyilvánosság előtt. Julius 14-re gyűlést hirdettek Astoriában a Columbus Hallban, melyre röpivek utján invitálták meg a publikumot. A jelzett időben sok munkás jelent meg az adott címen, azonban mikor látták a sárga ingeseket vonakodtak bemenni a terembe. Ezt látva a rendőrség leküldött egy bizottságot és felszólította a várakozókat, hogy menjenek a terembe és vitassák meg programjukat. A meghívást többen elfogadták és bementek a terembe. A beszéd folyamán szónokjuk kijelentette, hogy “mi nem vagyunk összeköttetésbe Mussolinival.’’ A Mussolini név hallatára néhányan az olasz Anti-fascis- ták megvetésüket nyilvánították, mire a sárga ingesek vezetője leugrott a platformról és dulakodni kezdett a demons- trálókkal. Végre megértették vele, hogy a méltatlankodást a Mussolini név említése váltotta ki és a hangulat lecsillapult. De alig pár perc múlva Smith ismét leugrott az emelvényről és megtámadta az egyik anti- fascistát. Fierro, akit később agyonlőttek eltolta magától a támadót, mire két sárgainges megragadta Fierrot és Smith háta mögé került. Pár pillanat múlva lövés hallatszott és Firerro holtan esett össze. Általános harc keletkezett és sokan megsebesültek. Mire a rendőrség megérkezett Smith, Terzano szintén anti-fascistát jelölte meg, mint Fierro gyilkosát. Smith úgy magyarázta, hogy a golyó neki volt szánva, de ő lebukott és Fierrot találta. Előzőleg azonban már kijelentette Smith, hogy amikor Fierrot meglőtték, őt háttal a falnak szorították az anti-fas- cisták. Art J. Smith és 20 sárgainges társának vallomása alapján Terzanit gyilkosság vádja alá helyezte a Long Island City Grand Jury, mely akcióba szólította New York város harcos szervezeteit és megalakították a Terzani Defense Commit- teet. A védelmi bizottság az elmúlt évi elnökválasztásnál a szocialista párt elnökj elöltj ét szóllitotta fel, hogy legyen a bizottságnak az elnöke, aki ezen tisztséget a Szocialista Párt New York kerületi vezetőségének jóváhagyásával el is fogadta. A védelmi bizottságban a következő testületek vannak képviselve: Az American Civil Liberties Union, az International Labor Defense, a General Defense Committee és az Italian Defense Committee. A védelmi bizottság ideiglenes titkára Herbert Mahler, az IWW és a General Defense Committee volt központi titkára. Az amerikai fascisták ily irányú tevékenysége kétségtelenül akcióba fogja szólítani PHILADELPHIA, PA. — A városban és környékén az utóbbi időben gyakoriak a sztrájkok, melyekben nagyszámmal vesznek részt nők. A sweat- shopok nagyobb százalékban nőket alkalmaznak és oly munkaviszonyok és bérek mellett, melyeket még a türelmes nők sem bírnak el. A helyzet úgy alakult, hogy legtöbb helyen a nők lettek a családfen- tartók és igy nem csak mint segítők dolgoznak a családban. De másfelől a munkáltatók is igyekeznek kihasználni a depresszió által nyújtott előnyöket, melyet megkönnyit részükre a munkások szervezetlensége. Az idők azonban változnak és a munkásnők is kezdik megelégelni a korlátlan kizsákmá- nyoltatást. Sztrájk, sztrájkot követ ezen sweatshopokban és csodák-csodájára a picketvona- lon gyakran találkozunk Mrs. Pinchottal az állam kormányzójának feleségével, aki kitartásra biztatja a sztrájkolókat. Legutóbb a Philától pár mértföldnyire levő Croyden városkában látjuk a Blue Moon Silk Hosery Co. gyára előtt, amint az 1.800 sztrájkoló munkásnőkhöz beszél és tárgyalásokat folytat a sztrájkbizottsággal. Méltatlankodik a rendőrség brutalitása ellen és telefonál a rendőr főnöknek, hogy utasítsa embereit a gyülekezés és szólás szabadság biztosítására. A rendőrség persze figyelmen kívül hagyja a méltatlankodást. A sztrájkolok botozása tovább folyik. Letartóztatások nagyszámmal történnek, mert a hatásos picketvo- nal az ország igazi kormányzóinak — a kapitalistáknak — az érdekeit sérti. Pinchot asz- szony szavait csak akkor veszik figyelembe, ha azokat az uralmon levő osztály érdekében emeli fel. Vájjon mi indítja Pinchot asszonyt ily irányú akcióra? Csak időtöltésből teszi-e, mint hasonszőrű társai a jótékonykodást, vagy pedig mert megrendült a hite férjeura kezében levő politikai “hatalomban” és rájött, hogy az csak akkor hatalom, ha azt az uralkodó osztály érdekében használja. A munkásság pedig ha valamit elakar érni, használja a direkt akciót. Akár egy, vagy más okból teszi, figyelmeztetjük őt, hogy tüzkatlant kerülget és könnyen megégetheti magát. Még megtörténhetik, hogy valamely felbőszült rendőr nem ismeri fel őt és fején kólintja, mint teszik a sztrájkoló lányokkal, vagy börtönbe vetik és még azt sem engedik meg neki, hogy kormányzó férjét tudassa, hogy a szükséges biztosítékot letegye érte. OLVASD AZ IndustrialWorkert VWVWVWVWWVWWWW<(V>^/WWV/\^W^<V>^/WVWN^^A»>^W>^>^<WWV'^^WWW Ükapáink problémái Disznóbőrbe kötött hatalmas ósdi könyv van előttem. Jénában nyomtatták 1615-től 1661- ig. Mintegy ötezer lapja jó arasznyi vastagra tömi s minthogy széle-hossza majdnem ugyanannyi, olyan az egész, mintha valami iromba nagy kocka volna. Nem tudni, miféle bölcseségből kötötték egy táblába ezt a tömérdek papirost, hogy igy jó néhány kilót kényszerüljön emelni, aki felveszi, holott negyvenhárom fiatal tudósnak negyvenhárom különálló munkáját foglalja magában és könnyen ugyanany- nyifelé lehetett volna darabolni. * Érdemes megnézni a könyv testét is: a szijjal fűzött, megsárgult kötést — féldisznóra való bőr lehet benne — a do- hosszagu, füstszinü rongypapír leveleket, meg a sokhelyütt egyenetlen kézirásszerü nyomtatást, de érdekesebb a lelke: az a negyvenhárom tudományos értekezés, mely háromszáz esztendővel ezelőtt negyvenhárom jénai egyetemi hallgatót segített a doktori, vagy a magisteri, vagy a baccalau- reusi fokozathoz. Egy darab szellemtörténet ez a könyv: megmutatja, hogy háromszáz évvel ezelőtt mily tudományos problémák forogtak közkézen s mily hangon és mily okfejtéssel lehetett akkor tudományos kérdésekről értekezni. Mai mértékkel mérve naiv, gyermekes csevegéseknek látszanak ezek a dolgozatok, pedig a hozzájuk csatolt, többnyire verses professzori kritikák ugyancsak ünnepük és dicsőítik az ifjú tudósokat. Az Értekezések kivétel nélkül latinul vannak Írva, de sűrűn teletűzdelve görög, német héber, sőt szirnyelvü idézetekkel minden nyelv saját Írásjelével. A klasszikus irodalom, az egyházatyák, a régi bölcselők gazdag ismerete s az a szorgalom, mellyel mindezeket felkutatják s a céljuknak megfelelő idézeteket felhalmozzák, olykor bámulatba ejt. Nyissuk fel a könyvet itt- ott találomra, de azzal a megértéssel, mellyel a múzeumban a középkori mordályok előtt megállunk, amelyek bármilyen primitívek, mégis csak útjelzői a mi modern prociziós fegyvereinknek. Fr. Bechmannus “De coeli et inferi stabilitate” címmel az ég és a pokol anyagáról, terjedelméről, szilárdságáról értekezik. Megállapítja, hogy a pokol anyagának roppant erősnek kell lennie, hogy a színtelen óriási hőséget elviselje. Az ég viszont nagy magasságánál fogva a lezuhanás örökös veszélyének volna kitéve, ha anyaga nem volna szilárdabb minden földi anyagnál. Ám azért ez az anyag nem lehet természetfeletti, mert hiszen véges, Krisztus szavai szerint: “Föld és ég elmúlnak.” Különös érdekessége van annak a fejezetnek, melyben az ifjú tudós azt számitgatja, hogy a világ teremtése óta hány ember jutott a pokolba és hány az égbe. Joach. Sidelius “De vultu mortifero basyüsci.” — A ba- ziliszkus gyilkos tekintete — cimü értekezésében a középkor egy kedvenc szörnyetegét, a gyikszerü baziliszkust tárgyalja tudományosan. Ez a képzeletbeli állat azzal a félelmes hatalommal van felruházva, hogy akire rátekint, az azonnal meghal. De még a róla készült rajzok, sőt a baziliszkus név puszta említése is súlyos betegséget okozhat. Szerzőnk a szörnyeteget tényleg élő és létező állatnak tekinti és az esetek egész tömegével bizonyítja, hogy a vele való találkozás mily végzetes az emberre. Szerinte a hirtelen halál úgy történik, hogy valamely falrepedésből, földi lyukból, kéményjáratból, kutból kitekint a baziliszkus mire a szerencsétlen, akit tekintete éppen elér, holtan rogy össze. Elmeséli saját nagyapja történetét, aki teljes egészében, jókedvűen ült egy délután az udvaron, csak nagyon rövid időre maradt magára, de mire visszatértek, karosszékében halva találták. Hosszas vizsgálódás után figyelmük a szemben lévő nyitott pinceajtóra terelődött, melyből még napok múlva is kibírhatatlan kénes bűz áradt ki. Ott járt a baziliszkus. Hogy tekintetének mi adja a gyilkos erőt, nem tudni, de valószínű, hogy a szemeiből kiáradó mérges sugarak megalvasztják az ember vérét. Joh. Ziesoldus: “Cur jejunus ponderosior est seipse pran- so ?” Miért nehezebb az éhes ember, mint a jóllakott? cimü disszertációja élénken bizonyítja a középkori tudomány elméleti jellegét. Mennyivel köny- nyebb lett volna megmérni egy embert éhesen, aztán jóllakva és belátni, hogy a tétel hamis — mint összeírni 120 oldalt s — valljuk meg — nem csekély elmeéllel, de tisztán elméletileg bizonyítani az ellenkezőjét, aki az ókorban és a középkorban orvosi kérdésekkel foglalkozott, az mind helyett talál
