Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-07-29 / 750. szám
1933 julius 29. BÉRMUNKÁS 7 oldal Amerikai művészeti múzeumok Ez év január havában, amikor a pénzügyi helyzet lehet mondani: a legsúlyosabb volt, a toledoi Művészeti Muzeum két újabb csarnokot nyitott meg, amelyeknek mindegyike közel egy millió dollárba került. Igen sok embert ez a hir zavarba ejtett, mert hiszen elég különöskép hangzik, hogy a depresszió legsúlyosabb időszakában egy vidéki muzeum ily horribilis összeget költsön művészeti múzeumára. Ezzel szemben tudnivaló dolog, hogy ezt az összeget Edward Drummond Libbey hagyományozta azon kikötéssel, hogy a teljes összeget a muzeum kibővítésére kell fordítani. Természetesen az építkezés, berendezés stb. kapcsán számos munkanélküli nyert munkaalkalmat. A két uj csarnokkal a muzeum területben és művészeti értékekben Feszült figyelemmel böngészem a kórházi híreket. Itt, ott találok is benne egyet, mást. Hogy például valamelyik in- ’ dián maharajah hascsikarása ijesztő méreteket ölt, vagy György angol királynak náthája van, tüsszögése megingatja a tőzsde alapját. Az amerikai tükirály, vagy marhakirály özvegye specialistát hozat a földteke másik oldaláról, hogy elősegítse macskáját egy újabb macskakölyök íiadzásához. Hosszú hasábok számolnak be a “tudományos baby”-ről, amit persze másod vagy harmadnapra a jó férj természetes, megszokott körülmények között jött baby-nek jelent be. Ez utóbbi nem ép a kórházi jelentések között, de orvosi szakvéleményekkel kisérve közelében volt. No és ilyen hasonlókról bulletinok jelennek meg, óráról órára, rendkívüli kiadásokban jelentik az orvosszakértők mondanivalóját s a jó nép lélekzetelfojtva várja a hegy óriás egérszülését. Te rólad munkástársam senki sem ir. Hogy a te nyavajás gyomrod megtagadja a szolgálatot, mégha a nyakad töröd is ki, kit érdekel az? A kórház nyöszörgő betegei között elgondolhatod: mit ér ez a nyomorúságos élet? Eszedbe juthat, hogy sarat, havat taposva házról-házra szaladgáltál, hónod alatt munkás röplapokat szorongatva; máskor munkásfakirokat nyugtalanítottál közbeszólásaiddal, kérdezős- ködéseiddel és — segítettél építeni az Egy Nagy Szervezetet. Tudom, hogy mindezen szaladgálásodért, úttörő munkádért nem járt ki anyagi haszon, talán nyavajás gyomrod éppen ezért bánt, mert nem jutott rendkívülien kibővült s egyben hangtalan bizonyságot adott afelől is, hogy a civilizáció kincses házának és művészeti értékeknek fejlődése még mindig felfelé mutat. Ez a muzeum, megnyitása óta a közönség kedvenc intézete. Európában a legtöbb művészeti múzeumot a kormányok alapítják és tartják fenn, az Egyesült Államokban, ezzel szemben a múzeumokat egyének alapítják és tartják fenn a közönség számára. Egy egész csomó olyan muzeum van itt, amelyeket egyesek alapítottak és ezek között foglal helyet a toledoi Művészeti Muzeum is, valamint a washingtoni Corcoran és Freer gallériák Washingtonban. Ilyenek a Telfair Akadémia Savannah, Georgiában és a Brooks Memorial Memphisben, hogy csak néhányat említsünk. Más esetekben kaviárra, vagy a délvidékről jövő sürüsitett napsugárral telitett, zamatos gyümölcsre. .. Kínlódásod közepette megjelenik egyik, másik munkástársad betegágyadnál, köztük akad olyan is, ki felnőtt, harcedzett ember létére nem tudja elfojtani veledérző szivéből kifacsart könnyeit. Igen, kedves munkástársam itt a kitaszítottak, agyonsanyargatott munkástársaid között vannak, sokan vannak, kik arcrángató fájdalmaid enyhítik barátságos kézszoritással, bátorítással. Életed mindig, a bölcsőtől kiindulva a mai napig küzdelem volt. Küzdelem a sötétség ellen. A Kapitalista kizsákmányolás ellen. Most, mikor fizikumod csökönyös, mikor munkádra oly nagy szükség van sokszorozott erővel kell küzdened, hogy szerető barátaid közzé visszajőve folytathasd tanító, szervező munkádat. Ma, talán jobban mint valaha : szükség van minden harcosra. Betegágyadnál látogató munkástársaid várják felgyógyulásod. Bár nem jelennek meg bullet- tinok egészségi állapotod tüneteiről, fejleményeiről, csak úgy szájról-szájra adják a híreket. Szivszorongva várják, lesik, azok is, kik nem ismernek személyesen, mert munkásságod nem csupán magadért, vagy egyesekért, de valamennyiünkért: kívánatos. Befejezéssül: mi veled érzünk. Brace up! Come back and fight with us. S—n. viszont a Művészeti Múzeumokat közadományokból alapították és tartják fenn, ilyenek például a clevelandi, minneapo- lisi és a bostoni múzeumok. Egyes helyeken a városok építik a múzeumot, mint detroiti, st. louisi és los angelesi múzeumok esetében. A toledoi muzeum szerény értékei 30 év előtt egy magán házban voltak s innen fejlődött ki a mai hatalmas művészeti muzeum örökbecsű, állandó kollekciójával. Toledoban mindenki — az újságkihordótól a bankelnökig — mindenki sajátjának tekinti a kultúrának és művészetnek eme közös csarnokát. A múzeumban számtalan aktiv csoport működik. Az állandó kiállításon kívül, külön kurzusokat tartanak fenn felnőttek és gyermekek számára, valamint előadásokat és szemléltető bemutatásokat rendeznek s mindezt teljesen díjtalanul. Nem egyszer, amidőn a muzeum hemzseg a sok tanulótól, egészen fiatal vezetőket és őröket láthatunk, akik a kiállítás anyagát ismertetik. A new yorki Metropolitan múzeumot több mint egy millió ember látogatja évente, de körülbelül ennyire tehető a chicagói muzeum közönsége is. A Metropolitan Múzeumban találjuk a legnagyobb és leváltoza- tosabb művészi értékeket — a világ összes múzeumai között, de a vezetőség hatalmas összegeket költ arra is, hogy a művészeti kiállítással közvetlen szolgálatot nyújtson az érdekelteknek. A múzeumnak külön könyvtára és előadó terme van, koncerteket és előadásokat rendeznek rendszeresen és a vezetők és instruktorok állnak a közönség rendelkezésére. A chicagói Art Institute épületében egy külön kis színház van, ahol előadásokat és koncerteket tartanak. Mindkét muzeum étteremmel is fel van szerelve. Az Egyesült Államok legtöbb művészeti múzeumát igen szerény alapon kezdték, de annál rohamosabban fejlődtek ki, úgy számban, mint értékben. Számtalan közülük egészen ritka és pénzben szinte kifejez- hetetlen értékkel dicsekedhet, amelyeket vásároltak, vagy ajándék képpen kaptak. A legutóbbi időben Európából és Keletről tömegesen kerültek ide nagyobb művészeti értékek. Gyakran az ilyen műkincsek előbb kollektorok gyűjteményébe kerülnek s csak azután jutnak mint egyéni ajándékok a múzeumba. Ezek a távoli népek művészeti kincsei nemcsak pénz és művészeti értéket képviselnek, de képviselik a művészet univerzális nyelvét is, megismertetvén a szemlélővel annak a népnek művészi képességeit, amelyik a művészi munkát alkotta. A muzeum tanít, végigvezet a civilizáció és művészet történetén és megerősíti a szemlélőt az emberközösség nagy eszméiben. Flis. Az összetartás eredménye A munkásosztály nagyon fél a cselekvéstől, pedig mint az alábbi tudósítás igazolja a gyors és egyöntetű megmozdulása meghozza a sikert, amelynek a további megtartásáért szükséges, hogy a munkások megalakítsák az állandó és jól felépített szervezetüket. Az akroni Mohawk gyár gum- mi edző munkásai, akik ebben az iparban a legnehezebb munkát végzik, julius 11-én, a reggeli órákban letették a munkát, mert a 44—61 cent, amelyet egy óra alatt kereshettek arra sem volt elég, hogy az előbbi nap elhasznált munkaerőt az étkezéssel ujjal pótolják. De a munkabeszüntetésre még az is okott adott, hogy a gyárvezetősége elbocsátott négy munkást, akiknek részük van abban, hogy a gummi edző munkások szervezkedjenek. A munkabeszüntetést a gyárvezetősége nem vete olyan komolyan mint a munkások és figyelmen kívül hagyta az edzésen dolgozó 15—20 munkás munkabeszüntetését. Nem igy a munkások, mert a munka beszüntetése után azonnal megszervezték a piket vonalat és amikor az uj sifták munkásai munkára jelentkeztek és tudomást szereztek a sztrájkról egymásután csatlakoztak a sztráj kólókhoz. Amikor mind a négy sifta minden munkása a sztrájkolok között volt a Mohawk gyár vezetősége csak akkor vette észre, hogy a gummi edzése nélkül megakad az egész gyárban a munka és mit volt mit tenni, mint kérette a sztrájkolok bizottságát és nemcsak az el- bocsájtott négy munkást állították vissza a munkába de ebben a testet ölő munkában megszüntették a darabszámot és olyan bérben állapodtak meg, hogy az előbbeni 44 centtel szemben 90 centet kapnak a munkások. Az AFofL ügynökei is megjelentek a munkások között, mert előzőleg már napok óta tárgyaltak a bószokkal, de a munkások, akiknek bő tapasztalatuk van ezekről a munkás fakirokkal, szóba sem álltak velük. Munkástársak ez az egyöntetű cselekvés is igazolja, hogy a munkásoknak nem a széttagolt egyletecskékre, de az Egy Nagy Szervezetre van szükségük, amely az “egy mindért és mind egyért” elv alapján készen áll a munkások érdekeit kiharcolni. Ezt a szervezetet építi az IWW. Csatlakozzatok ehez a szervezethez valamennyien. Tudósitó. A nagybeteg Novak mtárshoz ■ ■ 'L j Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
