Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-07-22 / 749. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1933 julius 22. BÉRMUNKA S (WAGE WORKER) _______HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W._________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2 00 One Year .....................$2.00 Félévre ......................... l.iO Six Months ................. 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy .............. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd.. Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD iparokban dolgozó milliók érdekére alapítva, ellentétben azok érdekeivel, akik a társadalom fenntartásához semmiféle hasznos munkával hozzá nem járulnak. Felszólítunk minden munkást, vegyék szoros vizsgálat alá az IWW ezen ajánlatát s gondolkozzanak afölött, amiket ezen ajánlat jelent számukra. t Mindazok, akik a jelen rendszer rabszolgaságát fennakarják tartani és az emberiség által rég eldobott módszereket újból be akarják hozni, azok ellenünk fognak fordulni. Ezeknek a véleményére nem vagyunk kiváncsak. Felszólítjuk azonban a világ munkásságát, tanulmányozza ajánlatunkat a legnagyobb őszinteséggel és legigazibb odaadással. Munkások! Tanulmányozzátok az IWW ajánlatát és dönt- setek a saját jövőtök felett. Mit akartok? Rabszolgaságot, vagy ipari szabadságot? A változó rend A bányászok eldorádója A világ teljesen fel van fordulva. Amióta először jelentkezett élet a földön, soha nem volt a jelenlegihez hasonló háborgás, nyugtalanság és izgatottság tapasztalható a világon. Semmi a világon nem látszik képesnek az ember ezerféle vágyának és kívánságának a kielégítésére. Nincs eszme, amely az ember agyába fészkeli magát, hogy meg ne kísérelné a nyugtalan ember annak keresztülvitelét. A legnagyobb sikerek elérése csak ideiglenesen képes a mindig nagyobb tökéletesség felé törekvő embert kielégíteni. Hogy a jelen nyugtalanság káros vagy üdvös hatással lesz-e végeredményében az emberi nemre, az mellékes, a tény az, hogy ma ez látszik. Amint a közmondás tartja, valóban úgy látszik, hogy az emberi nem csak rohan és rohan mindig előre s maga sem látszik tudni, hogy hová: Bár a jövőt illetőleg az emberiség célja a bizonytalanság ködébe burkolódzva nem látható, a jelene szintén teljesen bizonytalannak tetszik. Az egész nagy nyugtalanságból a fejvesztetten a céltalanul való előretörtetésből az egyedüli, amit teljes valósággal megállapíthatunk az, hogy igenis a “világ mozog.” Azon tudományos megállapítás helyességét, mely szerint semmi sem állandó, csak a folytonos változás, misem bizonyítja jobban, mint éppen a jelenkor emberének az életfolyamata. Ezen állandó változás előidézéséhez részben hozzájárult az Industrial Worker of the World is, de a kapitalizmusnak szintén nagy része van benne. Időnként úgy tetszik, mintha az egész emberi nem teljesen szakított volna a múlttal s felhúzva horgonyát a mocsaras múlt felől egy biztosabb, de ismeretlen kikötő irányába szándékozna evezni. • Bár mindezt a jelenben még sokan nem értik, idővel azonban kétségtelenül be fog bizonyosodni, hogy ez a törtetés, ez a folyton előre való haladási vágy a mind tökéletesebb találmányokat tűzte ki céljául. Az ember a találmányok terén a lehetőség legmagasabb csúcsát akarja elérni. Ezen fáradhatatlan törekvése az embert máris képessé tette arra, hogy nagy mértékben kontrolálhatja a természeti erőket, de győzelme az embert nem elégítette ki és mint kiváncsi gyermek, tovább fut a titokzatosságban, hogy megtudja már azt is, mit rejt magában a holnap az ő számára. Az emberi agy ezen kóborlását, mint örvendetes jelenséget kell fogadnunk. Mikor azt tapasztaljuk, hogy valakinek egy jó eszméje támadt, egy újabb a jelenben létezőnél tökéletesebb gép feltalálására, amely társadalmi életünket előbbre viszi, az ilyen embernek minden lőhető támogatást meg kell adnunk. Minden az ember által produkált dolgok az emberiségnek mint egésznek a tulajdonát kell, hogy képezzék. Minden uj találmányt, amely jobbnak bizonyult a réginél, ami a régi kopott, idejét múlta szerszámokat, módszereket előnyösen helyettesíteni képes, örömmel kell fogadnunk. Nem szabad semmi régi tárgyhoz vagy szokáshoz tisztán csak emlékek kedvéért ragaszkodnunk akkor, amikor azok már éppen régiségüknél fogva többé nem megfelelők, amikor hasznosságukat már túlélték. Az Industrial Workers of the World: (IWW) egy uj formájú szervezetet ajánl a világ munkásságának, hogy azzal a már nagyon is kopott és használhatatlanná vált egyéni dominálás alatt levő ipari rendszert kicserélhesse. Az IWW által ajánlott módszer az iparok tervszerű vezetését jelenti, a kapitalizmus nagyon is khoatikus vezetési rendszerével ellentétben. Az IWW egy olyan alapokra fektetett rendszer létesítését ajánlja, amely rendszerben a társadalom minden hasznos tagja biztosítva lenne munkájának teljes gyümölcséről. Mi nem az egyes egyének előnyére, hanem az összesség javára ajánljuk a mi módszerünket. Az IWW határozottan állítja, hogy a kapitalista rendszer túlélte hasznosságát s ma már az emberi haladás és boldogságnak képtelenségével útját állja. Meg vagyunk győződve arról, hogy egy uj rendszernek az ideje elérkezett. Ez a rendszer nem lehet más, mint egy ipari rendszer, az Megérkezett. Bányásztestvéreim üljünk örömünnepeket, mert az eddig, minden jogaitól megfosztott, eltiport, megalázott, rabszolgáétól is alantasabb életszínvonalra sülyesz- tett bányarabszolgákra rávi- radnak a jólét napjai. Ezután már a bányavidékek sötét völgyszorosaiban folydogáló, eddig sárgás (szalferos) vízzel telt patakok medrében, tej, és méz fog folydogálni. A szegesdrót sövényeket mellyel eddig a szén társulatok tulajdonát képező, területeket védelmezték, kolbászból font sövényekkel cserélik ki. A Puszifutok, (bányaőrök) helyett, a bányatelepek szénporos utcáin, szép pirosra porzsolt malackák fognak föl s alá sétálgatni és ha a bányász ezután a száját fölnyitja, nem kozákokkal, hanem sült galamb fog rajta berepülni : a bányászok szervezkedhetnek, mondják ők a> Lewis-ista, Compánista, vagy bármi-ista szervezetben és szervezkedni is kell. De ha ezt meg nem is tennék, vagy talán még ha nem is dolgoznak, lesz fizetésük. Négy, vagy még több dollár naponta. Szóval a múltak szenvedéseiért bőségesen kárpótolva lesznek. És mindez az elképzelt, vagy elképzelhet- len, jólét megtörténik hatvan napon, vagy hat hónapon, (miért már nem hat vagy hatvan éven) belül csak ünnepeljünk. No meg csak arra vigyázzunk, hogy aztán ez a rettenetes jólét és szabadság, agyon ne nyomja a bizonytalan holnap gondjai, hiányos táplálkozás és a baromi nehéz munkától elcsigázott testünket. De még a mi a legnagyszerűbb a dologban az az, hogy minden az el- viselhetlennek látszó jólét, mily könnyedén zuhant, vagy fog zuhanni reánk. Még csak a kisujj unkát sem kellett érte megmozgatni. Mindezeket elvégezte a Bányászlap, vagy annak szerkesztője, vagy mindkettőnek együttes közbenjárására a jelenlegi kormányunk, az annak élén álló elnökünkkel akiben némelyek a modern Mózest vélik látni és hiszik, hogy ő kifogja vezetni Amerika bérrabszolgáit e modern Egyiptomból, egy modern Kanaánba, (kissé furcsa dolog volna éppen Amerikának ilyesmi nélkül ellenni, mikor az orosz népnek megvan az ő Stalin ja, az olaszoknak Musolinije, az angoloknak McDonald ja, a németeknek Hitlerje, sőt még a magyarnak is van egy Gömböse, I kikben uralkodásuk első évei- ! ben, minden népek uj Mózest láttak és látnak mig a végén elvannak foglalva egy másik keresésével.) Legalább is ilyen formában tálalja olvasói elé az említett lap junius 15 és 22-iki számában. Ezer a szerencse, hogy egy ilyen lapja van az amerikai magyar bányászoknak. Vagy megfordítva, ezer a szerencséje ezen lapnak, vagy tulajdonosának, hogy olvasó közönségének gyomra még eféle békát is elképes emészteni. Ha ugyan elemészti ? Mert lehet ugyan némely bányászt, némely időben bolon- dá tenni, de nem lehet ezt minden bányásszal minden időben megtenni, mert akad ugyan a bányászok között elég kemény idegzetű és naiv gondol- kozásu, hanem kétséges, hogy még olyan is akadjon, aki az említett lapszámokban feltálalt maszlagot bevenné, még ha Himler-féle védjeggyel van is ellátva. Hisz még a leglaiku- sabb gondolkozás is kiolvashatja a fenntemlitett lapszámokban feltálalt ígéretekből, hogy reklámcsinálás az egész. Hanem nézzük a bányászoldalról kissé a helyzetet és beszéljenek a tények, hogy hát mit is kaptak a jelenlegi adminisztráció uralomra jutása óta a bányászok közép Pa.-ban és mit ünnepelhetnek? A legtöbb bányatelepen 10-től, 25 százalék bérlevágást, az életfenntartáshoz szükséges cikkek ilyen, sőt magasabb százalék- bani emelkedését, a szénmérés szemmellátható csökkenését, a magánbányatörvények megszigorítását és kibővítését. Tehát ezeket ünnepeljük? Megtesszük mi bányászok, Márton bátyánk ezen kérését mostanában felhívás nélkül is, sajnos a legtöbb esetben nem a saját akaratunkból, mivel a munkanapok száma dacára az uj Dealnak, még eddig nem emelkedett, egy maroknyi (bányásznyelven) piszkos szén felrakása, a régi, vagy uj, bá- nyaszabályok hajszálnyi megszegése, ünnepeket jelent, azon bányász számára a melyik ünnepelni tud, korgó gyomorral, üres zsebbel és a bizonytalan holnap gyötrő gondjai alatt is, ezeket kaptuk eddig, (a fenn- tebb említett szabálymegsértésekért szokták a szénbárók hajcsárjai, úgy a múltban, mint jelenben az aktívabb bá(Folyt. a 7-ik oldalon.)
