Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)

1933-11-04 / 764. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD Cleveland, Ohio pending VOL. XXL ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1933 NOV. 4. NUMBER 764 SZÁM.., SELYEMSZOVOK A VEZEREK ELLEN Aki másnak vermet ás­ás maga esik abba bele A NAGYTŐKE Jó ÉTVÁGGYAL FOGYASSZA A KISFARME­REKET. Michigan államról sokat hal­lottunk az utóbbi időben, kü­lönösképpen detroit városából, mely állandó munkáslázadások­nak, sztrájkoknak vált színhe­lyévé az utóbbi években. Az osztályharc ismerői előtt nem megy ez meglepetés szám­ba, de különösképen azok előtt nem, akik Detroit városát és annak kegyetlen munkáltatóit ismerik. Az autó iparból, a munkás­szervezetek irmagját is kiirta­ni próbálták az autó gyárosok. Az America Plan, az open shop- ok hírhedt városává alakítot­ták át az egész környéket, mintegy ráduplázást, a felfújt prosperitásos éveknek, mely időszakot ravaszul használt ki a tőke. A michigani mezőgadák, a prosperitás éveiben, Amerika legtehetősebb farmerjaivá váll- tak, különösképpen a régi Ho- mestead-esek, a régi telepesek, akik a gazdag termőföldekhez, mint állami ajándékhoz jutot­tak hozzá. Midőn a háborús hisztéria alatt a Criminal Sindikalista törvényt az államban bevezet­ték, a tőkés rendszer oszlopos támaszai, a farmerek szinte örömujjongva fogadták. Rész­ben ez is érthető volt. Hiszen a tőkéslapok mérgező agitá­ció ját, mint valami élet elixirt, hörpintgették magukba a me­zőgazdák és csak természetes, hogy kárörvendő elégtétellei szereztek tudomást a “vörösök” üldözéséről. Az IWW-isták bör­tönbevetéséről és az “idegen izgatok” deportálásáról. De változtak az idők és vál­toztak az emberek. Még a far­merek is változtak. Sőt nagyon is megváltoztak. Minden ember aszerint gondolkozik, amilyen a gazdasági helyzete. (Legalább is igy kellene gondolkozzon.) A háború utáni években las­san de biztosan eladósodtak a michigani farmerek is. Telje­sen szervezetlenül, kiszolgál­tatták önmagukat a bankokrá- ciának oly annyira, hogy a pangás negyedik éve a csőd szélére sodorta őket. A bankároknak szivük, bu- gyellárisukban van. Ideálisabb alkalmat a mostaninál keresve sem találhatnának arra, hogy az agyon adósodott farmereket elnyeljék. Napirendre kerültek a kila­koltatások. S ma a népkony­hákon éppen úgy, mint a gyá­rak kapui előtt, százával talál­juk már azokat a kisgazdákat, akik alig néhány évvel ezelőtt, még fiók millliomosoknak kép­zelték magukat. A közelmúltban, egész soro­zatával találkozunk a farmerek megmozdulásának, az ország legkülönbözőbb részeiben. Bár­ha ezen megmozdulások semmi­esetre sem nevezhetők osztály­harcoknak, még jelentősek, mert a kapitalista társadalmi rend rothadó folyamatának tü­neteit mutatták. Michigan ál­lamban azonban, csak az utób­bi időben látunk ilyen megmoz­dulásokat. Mivel elkésve jelent­keznek, annál figyelemremél­tóbbak. Bezzeg most nem csettint- gettek nyelvükkel a farmerek, mert a gáz és könybombák, melyből bőven kijutott nekik, más grimaszokat váltottak ki belőlük. És miután, nem Yaki­ma völgyében történt az eset és nem az éhbérek ellen sztráj­koló munkásokkal állottak szemben, súlyos következmé­nyei lettek a szolidaritás eme gesztusának. Farmer John-ék törvény elé kerültek és a Criminal Szindi- kalista törvények értelmében, összeesküvéssel, törvénysértés­sel lettek vádolva. Az Americ­an Civil Liberties Union, mely az üldözöttek védelmét szolgál­ja, most négy michigani farmer ügyét vette fel és in­gyenes védelmet ajánl nekik. Jó-jó. Hiszen mi nem va­gyunk kárörvendők. Nem kí­vánjuk a farmereket oda, aho­vá minket ők is segítettek jut­tatni. Inkább csak regisztrál­juk, hogy rothad a kapitaliz­mus és mint bélpoklos, a leg­megbízhatóbb támasztékát kez­di felzabálni, pusztulásra érett rendszerének. PATTERSON, N. J. — A se­lyemszövő gyárak munkásai­nak sztrájkja a nyolcadik hét­be lépett, miután nagy többség­gel elvetették az egyezséget me­lyet vezéreik, a gyárosok és a National Labor Board megbí­zottai közösen főztek ki. Ez a második eset, hogy a sztráj­kolok nagy többséggel vissza­utasították az ajánlatot, me­lyet Washingtonba készítettek. A picket vonalon sokkal na­gyobb számban jelentek meg sztrájkolok mint bármikor a múltban a sztrájk tartama alatt, amennyiben feltételezték, hogy miután a vezérek kihir­dették a megegyezést, sokan a sztrájkolok tévedésbe esnek, hogy a sztrájk véget ért. Az ajánlatban az órabéreket 57Vá centben állapították meg férfiaknak, 40 centben nőknek és 20%-al alacsonyabb 18 éven aluli munkásoknak ami csak jelentéktelen emelését jelenti azon béreknek, melyek ellen sztrájkba léptek. Az első gyűlés melyet az ajánlat jóváhagyása végett hívtak össze csak tizenöt perc­ig tartott és feloszlott anélkül, hogy a vezérek szóhoz jutottak volna a sztrájkolok hangos til­takozása közepette. A második gyűlésen már csak az Uited Textil Workers of America tagjai lehettek jelen, azonban az ajánlatot itt is nagy szó­többséggel elvetették. Lapzártakor kaptunk hely­színi tudósítást, melyben arról értesítenek bennünket, hogy az AFofL fékervezéreinek si­került a szrájkot eladni és le­fújni: a munkásokat munkába vissza rendelni. Jövő lapszámunkban, részle­tesebb tudósítást közlünk az AFofL által elárult sztrájkról. Szerk. Még mindég 25,000 bányász sztrájkol Pennsylvania államban PITTSBURGH, PA. — Da­cára annak, hogy Pittsburgh környékén és nyugat Pennsyl­vania egyébb bányáiban a sztrájkolok visszatértek a mun­kába, a Fayette és Green county bányák zárva marad­tak. Több mint 25.000 bányász, nagyobb részben a Frick Co. és más acél vállalatok bányái­ban megtagadták a munka fel­vételét és tovább folytatják a sztrájkot, amig a vállalatok el nem ismerik a szervezetet és a pit committee redszer beveze­tését. A tárgyalások, melyek Moses, a Frick Co. elnöke és Murray, a UMWA alelnöke között foly­tak nem vezettek eredményre, amennyiben az acél társaságok hallani sem akarnak a szerve­zet elismeréséről. Ezen “meg­AZ IWW CLEVELAND WEST SÍDÉI CSOPORTJA rendezésében MOST SZOMBATON ESTE FÉL 8 ÓRAKOR A DALÁRDA HELYISÉGBEN, ----- 3930 LORAIN AVE. NAGY NÉPGYÜLÉS LESZ melynek előadója: WIENER ANDOR mtárs. Tárgy: Hozza-e az NRA a prosperitást? BELÉPŐ DÍJ NINCS. HOZZA EL BARÁTAIT IS. egyezést” célzó tárgyalások nyomán vezették félre a bányá­szokat Washingtonból már vagy hatodszor, mindannyiszor a union elismeréséről adtak je­lentést, ami ismételten valót­lanságnak bizonyult. Murray a napokban hozta nyilvánosságra Wm. Feeney a 4-ik kerület elnökének lemon­dását. A lemondás valószínű­leg felső parancsra történt, amennyiben Feeney elveszítette a befolyását kerületében a bá­nyászok felett. Ez nyilvánvaló­vá vált, amikor Feeney egy gyűlésen beszélni akart a sztráj­koló bányászokhoz, azok lehur­rogták a platformról, úgy hogy szóhoz sem tudott jutni. He­lyét Wm. Hynes tölti be, aki az egyetlen Lewis reprezentánsai közül, akinek volt bátorsága a bányászokhoz beszélni az utób­bi hónapokban. Lewis szerint a 4-ik kerület “csődbe” van és annak ügyeit a központból Indianapolisból fogják irányítani. A bányászok az utóbbi hetekben azzal fe- nyegetődztek, hogy uj kerüle­ti tisztviselőket választanak. Hynesnek kinevezése minden bizonnyal a rank and file in­tézkedésnek az útját vágni a célja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents