Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-07-08 / 747. szám
1933 julius 8. BÉRMUNKÁS 7 oldal Fehérgalléros rabszolgák Junior Column SOLIDARITY FOREVER When the Union’s inspiration through the workers’ blood shall run, There can be no power greater anywhere beneath the sun. Yet what force on earth is weaker than the feeble strength of one? But the Union makes us strong. CHORUS: Solidarity forever! Solidarity forever! Solidarity forever! For the Union makes us strong. Is there aught we hold in common with the greedy parasite Who would lash us into serfdom and would crush us with his might? Is there anything left for us but to organize and fight? For the Union makes us strong. It is we who plowed the prairies; built the cities where they trade; Dug the mines and built the workshops; endless miles of railroad laid. Now we stand, outcast and starving, ’mid the wonders we have made; But the Union makes us strong. All the world that’s owned by idle drones, is ours and ours alone. We have laid the wide foundations; built it skyward stone by stone. It is ours, not to slave in, but to master and to own, While the Union makes us strong. They have taken untold millions that they never toiled to earn. But without our brain and muscle not a single wheel can turn. We can break their haughty power; gain our freedom when we learn That the Union makes us strong. In our hands is placed a power greater than their hoarded gold; Greater than the might of armies, magnified a thousandfold. We can bring to birth the new world from the ashes of the old, For the Union makes us strong. Nincs szánalomra méltóbb nála. Kis korától kezdve ké- szitgették, dédelgették egy szebb, kényelmesebb életre. Zagyva társadalmi ismeretekkel útnak eresztik a felső iskolákból, kollégiumokból. Alapjában véve nem tanult meg mást, mint disztingváltan öltözködni, na meg idegenkedni a piszkos hétköznapi munkától, vagy az ezt végzőktől. így elkészülve neki vág a világnak. Valamikor egy ilyen elkényeztetett “úri gyerek” elurizálga- tott. sokszor egész életén át az apja által, összerabolt vagyonból, némelyik még mégis sokszorozta azt. Mások a hozzá hasonlók kegyéből éltek. Ezek a lehetőségek társadalmi életünk komplikációja következtében nagyon is össze zsugorodtak. Úgy annyira, hogy ma már mint fehér halló itt-ott fedezhetők fel egy szűk kis csoport domináló szerepében. A többiek savanyu arccal mennek a piacra. Árulják egyedüli életforrásukat —: a munkaerőt. A pénz ura megveszi őket. Rablóhadjáratának összes tisztviselőit sorakoztatja fel bennük kiszámíttatja velük a piszkos munkát végzők legmesz- szebb menő határig való kihasználását. Másoknak korbácsot nyom kezébe, hogy ezt kierőszakolja. Aztán, hogy úgy a hétköznapi munkás, mint annak hajcsárjai, sőt a munkatelepek vezetői is jól érezzék magukat ezen alárendelt szerepkörben, gondoskodik szellemi táplálékról. Erre a funkcióra is vannak bőven. Hisz az iskolák, egyetemek a pénzkirály által megszabott, feltálalt szellemi tápanyagtól duzzadó begyü hallgatók özönével jönnek. Beültetik őket a folyóiratok, a napilapok szerkesztőségeibe s a legegyszerűbb napi hírek, események kommentárjaitól kezdve a tudományos kutatások eredményének leírásáig, mulattató komikumok, élcek, gazdasági, faji történelem, szóval minden leírás egy célt szolgál : gerinctelen tömeg nevelést. Néha néha leírnak egy esetet,- hol saját én-jüket érezve keserű megállapításokat tesznek konklúziójuknál azonban óvatosan, meghunyászkodva, bocsánat kérő szemforgatással pislognak gazdájukra. Egy eset: az uj elnök székfoglalása után rövidesen egy nagyobb napilap szerkesztőjébe botlottam, beszélgettünk a helyzet s annak kilátásaira terelődött. Ő keserűen jegyzi meg, hogy sem ez, sem a másik vagy a harmadik politikai adminisztráció nem tudja megoldani gazdasági életünk visz- szásságait, megegyezünk abban, hogy csak az ipari szervezetek összmüködése, hozhat megoldást, másnap ugyancsak ennek az érdemes lapszerkesztőnek tollából hozsánát zengő sorok ömlenek. Egy másik lap, mely munkás és kapitalista pozíciók közt lebeg, — szánalmas anyagi és erkölcsi egzisztencia, — kommentálva napi eseményeinket — felsóhajt: “hová jutunk, ha igy tart soká!” A hasznos termelő munkát végzők céltudatos mozgalma felfogja ölelni ezt a tömeget is. Irodalmunk, tanításunk lehet, darabos, csiszolatlan, tsilusnél- küli, de a bérrabszolgaság berkeiből jön. Megállapításait csak képmutatás, vagy rosszakarat vonhatja kétségbe. S—n. The above song was written by Ralph Chaplin, present editor of the official organ of the IWW, the “Industrial Worker” a number of years ago and is sung to the tune of “John Brown’s Body.” It is sung by the workers of many radical schools Of thought. Numerous other songs written by members of the IWW are contained in the IWW Song Book which can be had for fifteen cents a copy by writing to headquarters at 2422 N. Halsted Ave. Chicago, 111. Jr. Ed. OlvasdaBérmunkást! Az állat és az ember Benton Harbor, Mich-ben egy vörösbegy, az egyik vasúti kocsi alá fészkelt, amikor a vonat vezető megtudta, kérte a feljebb valóját, aki viszont az igazgatóságnak jelentette és engedélyt kért, hogy az a kocsi a helyén maradhasson, amig a madár ki nem költi a tojásokat. Az engedélyt a nagylelkű igazgatóság megadta, melyért nagy volt az öröm, mindenki dicsérte az igazgatóságot, a lapok nagy cikkeket Írtak a dologról. Ugyanazon vasút mentén nagyon sok munkás él úgy mint a madár, hajlék nélkül, akik néha néha befészkelnek a vasúti kocsikban, de ha az embert megcsípik emiatt, akkor börtönbe jutnak csavargás címen. Ez a külömbség az álat és az ember között. De, hogy jobban megértsük a dolgot, még ismertetjük az ember kínzás egyik legmoder- nabb formáját, a Ford birodalmában. Ha Fordnál úgy kínoznának egy öszvért, mint az embereket, akkor Henry mindég a börtönben volna, vagy a hasznának nagy részét, büntetés képen odafizette volna. De az embert kínozhatja, arra nincs védő törvény, még annyi esze sincs sok embernek, hogy legalább vissza rúgna néha néha mint a szamár. Fogalma sem lehet olyan embernek arról, hogy mennyire kínozzák az embert Fordnál, akik nem dolgoztak ottan, de még azok sem láthatnak tiszta képet, akik három négy évvel ezelőtt dolgoztak, azóta 50 százalékkal, növekedett a speedup, s egy egy embernek a teljesítménye is. Példa rá a következő. A szerelőknél, egyes emberek három helyet kell, hogy a munkát elvégezzék, s mégis a termelési mennyiség emelkedett. A nyolc órás törvény mellett, most már a 6 órás is meg van, mégis 10—11 órákat dolgoztatnak itten az emberekkel. Akik közül az egyik már elkeseredetségé- ben kifakadt, és mikor a formán tudatta, hogy ismét két órát kell tulidőzni, azt mondta a formánnak, “úgy látszik még is csak megakartok bennünket ölni s mivel nem sikerült 8 óra alatt, igy még két órával több időt akartok erre a célra.” Sok munkás örvendene, ha inkább muli volna mint munkás, mert akkor volna reménye, hogy Henrytől kitudna harcolni valamit állat kínzás címén, de igy, ha fel is fordul a munkán, vagy már nem bir bemenni másnap, az az ő baja, vesznek helyére erősebbet. Sok vándor munkás örvendene, ha a vasuttársulatok igazgatóságai, olyan jószivüek volnának az emberhez, mint a vörösbegyhez voltak, s nem zavarná le őket a vasúti kocsikról, nem veretné őket félholtra, csak azért, mert fészket raknak a kocsikban, hogy abban kialudhassák magukat. Vi. FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA Junius 4-től — julius 1-ig. MBSZ. East Pittsburgh 64.13 E. May, Cleveland......... 2.00 J. Herczeg, Cleveland.... 1.00 Mrs Kováts, Detroit....... 2.00 A. Pécsi, Cleveland......... —.50 IWW cs. Clev. East Side 44.00 M. Krausz, Newark....... 2.00 I. Soos, Newark............... 2.00 Gy. Soos, Newark........... 1.00 B. Spall, Newark........... 1.00 J. Magyar, Newark....... 1.00 B. Vörös, Newark........... —.50 J. Lamberth, Newark.... —.50 L. Bauer, Newark........... —.50 BESZÉLGETÉS KÖZBEN. Egyik házban arról beszélgetnek, hogy az őrültség és az úgynevezett lángész között nincsen sok különbség. Amikor ebben a vitatkozók megegyeznek az egyik vitatkozó magyar felesége beszól a konyhából, hogy te Józsi ezt az igazságot rajtad már én régen észlelem.
