Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)

1933-10-28 / 763. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1933 október 28. BÉRMUNKA S (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2 00 One Year .....................$2.00 Félévre ......................... l.iO Six Months ................. 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Megkezdődött a játék A cirkuszi játékoknak a vonzó ereje abban rejlik, hogy mindig újabb és újabb attrakciókat eszelnek ki, melyekkel az­tán odacsalják a nézőközönséget, még akkor is, ha a cirkuszi mutatványoknak háromnegyed részét már azelőtt látták is. A cirkuszi mutatványok megértésére nagyon kevés intelligencia szükséges, sőt inkább, minél tudatlanabb valaki annál bűvösebb hatással van rá a mutatvány. Különösen a gyermeki észre bir bámulatos vonzó erővel a cirkuszi játék, ami megmagyaráz min­dent. Van aztán egy cirkusz, melyet modem nyelven “választás”- nak neveznek, mely minden esztendőben pontosan felüti sátorpony váit a legkisebb városokban is, és megkezdődik a választásnak nevezett cirkuszi mutatvány. Minden esztendőben van újabb att­rakció, egy-egy újabb csodaigéret, és tessék besétálni ilyen még nem volt soha! És megindul a hatalmas nézőközönség, li­basorban a bejárat elé tett szavazó urna előtt, és bedobják a belépő jegynek használt szavazó cédulát. Amikor aztán belől kerülnek, és az újabb választás szem­tanúi lesznek, akkor jönnek rá, hogy ezt már tavaly is látták, és az újabb mutatvány csak arra volt jó, hogy ismét bámulói legyenek a választási cirkusznak. A jó öreg Európában voltak különleges csodamutatványai a választási cirkusznak. Külöm- böző politikai hitvallást hirdető politikusok, olyan csodaugrá­sokat csináltak, mellyel egyenesen a kormányzás bársonyszéké­ig is eljutottak. (Lásd Anglia, Németország, Ausztria stb. ál­lamok.) De ezekben az államokban is a kizsákmányolás kegyetlen rendszere továbbra is megmaradt és a politikai kormányváltozás a munkástömegek osztályhelyzetém semmiféle változást nem eredményezett. Ezer és ezer példát lehet felsorakoztatni, for­radalmi szempontból a politikai változások meddőségére, de ez mind kevés arra, hogy az visszatartsa a nagy tömeget attól, hogy az újabb csodamutatvány bámulója legyen. Igv aztán is­mét megkezdődött a játék a szavazó urna előtt, ott fickándoz- nak a külömböző színekre festett pojácák, akiknek csodamutat­ványait tátott szájjal bámulja a nagy tömeg. És igy megy tovább a játék, a munkástömegek bőrére al­kudoznak a politikusok. Ebben a játékban az amerikai úgyne­vezett munkás pártok még csak statiszta szerepekhez jutottak, nem úgy mint európai elődeik. Az európai munkáspártok vezérei már lejátszották szerepüket. A tőkésosztály ott már sokkal egyszerűbben, a nyílt diktatúra rendszerével folytatja a kizsák­mányolást. Milyen hasznos volna, ha az amerikai munkásosztály legalább annyit tanulna az európai példából, hogy felismerné azt a szélmalomharcot, melyet az ottani munkáspártok 50 esz­tendőn keresztül, a politikai párthatalom elnyerésére fordí­tottak. Milyen egyszerű, nyílt és tisztán forradalmi álláspont az IWW elmélete, amikor sem részese, sem bámulója nőm lesz a választási játéknak, hanem mint olyant, mely a munkások osztályhelyzetére változást nem hozhat, oda állítja azt a maga valóságában, a gondolkozni tudó haladott forradalmi munkások elé. A kapitalista törvényhozás, a parlament, és minden politi­kai építménye csak arra jó, hogy az ipari kizsákmányolást “tör­vényes” utón végre tudják hajtani. A tőkésosztály törvénye te­hát a kizsákmányolás! A kizsákmányolás ellen való harc pe­dig, a munkásosztály törvénye. A munkásosztály rideg osztály érdeke csakis a munkaszinterén nyilvánulhat meg mert ott hajt­ják végre rajta a tőkésosztály törvényeit. A pennsylvaniai bányászok és a new jersey szövők, nem vártak a választásokra, hogy a kizsákmányolás uj code törvénye ellen harcolni tudjanak, hanem azonnal beszüntették a munkát amidőn a törvényt végrehajtani akarták rajtuk. Egységes ipari akcióvaal, nem a politikus képviselők megválasztására lenne szük­ség, hanem kiszavazhatnánk őket a parlamentből és ha éhen halni nem akarnának, hát még tisztességes munkát is kénysze­rítve volnának végezni. Mi tehát, ipari forradalmárok amikor rá­mutatunk a választási játék ferdeségeire, forradalmi köteles­séget teljesítünk a pártvezérek által félrevezetet munkástömegek érdekében. Forradalmi — Nem parlamentáris Hogy az IWW elméletét megérthessük, szükséges ismer­nünk, hogy miben különbözik más radikális munkás szerveze­tektől az Egyesült Államokban és az egész világon. Általában ezen külömbségeket a következőkép körvonalazhatjuk: Az IWW nem politikai párt és nem reform mozgalom, gazdasági, vagy más természetű és nem szellemdus utópisztikus terve a jövő tár­sadalomnak. Még pozitivabban kifejezve más szavakkal: Az IWW mun­kás szervezet, forradalmi végcéllal és oly tulajdonságokkal fel­ruházva, hogy erőteljes támadó és védő fegyverül szolgáljon a mindennapi harcokban és egyben alapját képezi az iparok mű­ködésének egy tudományosan ujáépitett ipari társadalomban. E három tulajdonság bármelyikének hiányával, az IWW nem volna IWW. Az IWW állítja, hogy a politikai párt és az egész politikai felülépitmény a géptechnika fejlődésének következtében meg­érett a szemétdombra. Ez nemcsak a tiszteletreméltó szavazó urnára vonatkozik, hanem az egész politikai kormányzás szer­kezetére, beleértve az állam szocializmus, államkapitalizmus és a diktatúrák kommunista, vagy fascista változatait. Az IWW állítja, hogy bármely reform program, vagy bár­mely program, amely nem kizárólag a bérrendszer megdöntésén alapszik, a hatástalan és elavultak kategóriájába tartozik. Ez különbözteti meg az IWW-t minden más mozgalomtól, amelyek arra alakultak, hogy némi javitátsokat eszközöljenek a jelen rendszer keretein belül. Ily megvilágításban Roosevelt elnök NRA programja éppen oly gyermekesnek tűnik fel az IWW előtt, mint Mr. Green szakszervezeti programja. A legjobb, amit ezen két tipikus törekvéstől elvárhatunk, jelentéktelen és rö- vidéletü javulását a viszonyoknak azon rendszer alatt, mely határozottan és véglegesen felmondta a szolgálatot. Úgy a poli­tikai reform, mint a szakszervezkedési forma azon fejeim alá esik, amelyről megvan állapítva, hogy “a haszontalanság eszte­len kísérletezése.” Tudományos Industrializmus Az IWW állítja, hogy a szocialisták, kommunisták és fas- cisták fogalma az újjáépített társadalomról csupán az “óhaj tel­jesülésének” példa követői a társadalmi problémákat illetőleg. Mindhárom mozgalomnak a bérrendszer képezi az alapját. Úgy Oroszország, mint Olasz és Németország megtartotta azt és vakon kísérleteznek, hogy azt működésbe tartsák. Stalintól le Hitlerig semmi komoly eltérés nem történt a bérrendszer által elfogadott elvek és követőik sehol a világon nem törekszenek erre. Az IWW, mint az AFofL munkás szervezet, de nem úgy mint az AFofL, — kimondottan egy meghatározott célra terve- ződött, — hogy az erőnek a maximumát szolgáltassa az uj társa­dalmi rendszer bevezetéséhez. Más szóval, az IWW kevés szim­pátiával van azon törekvés iránt, hogy a rabszolgákat kövérekké és megelégedetté tegye a kapitalizmus alatt. Az IWW részéről a társadalmi problémáknak a megközelíté­se közvetlen és határozott, nem bölcseleti, vagy elméleti. Tagjai csak tényleges bérmunkások lehetnek. Az Egy Nagy Szervezet ideálja az iparokkal való közvetlen összeköttetésén alapszik. A munkáltatókkal a mindennapi harcokban a gazdasági direkt ak­ciót alkalmazza, mely felmérhetetlen fontosságú. Ami még én­nél is fontosabb, hogy az uj társadalmi rendszerben — az Ipa­ri közös társadalomban — a termelő hadsereg meg lesz szer­vezve, hogy “folytassa a termelést, amikor a bérrendszer már elpusztult.” Ez megfelel a forradalmi változás követelményének, amikor a profitra való termelésből áttérünk a használatra való termelésre. A forradalmi Ipari Szervezet ilyenformán az uj társadalom alapjává válik a természetes fejlődés folytán, ami nagyban kü­lönbözik bármely más “tervtől” mely foltozgatással akarja javítani a rendszert. Az IWW a tudományos indusztrializmus bajnoka. Helyiség nyitás a detroiti magyar negyedben Október 28-ikán egy nagy népgyülés keretében lesz meg­nyitva a Detroit Delray, negyedben az IWW 440 Ipari szervezet befizető helyisége, valamint az egész városra kiterjeszkedő kép­ző iskolák és Juniorok részére tartandó iskolák megszervezése és kezdete. Október 28-án, angol és magyar szónokok fogják ismertet­ni, a mai nagy bérharcok jelentőségét, valamint azzal kapcsola­tosan elkerülhetetlené vált Egy Nagy Szervezet kiépítését. Minden bérmunkást meghívunk erre a népgyülésre, vala­mint a heyiség, mivel a munkáságé, igy annak igénygbe vételét felajánljuk, melyben álladóan lesz egy két Job Delegátus, hogy minden munkást felvegyenek az Ipari szervezetbe, akik már a szervezkedés leghelyesebb formáját felismerik. Del—168. R. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents