Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)

1933-10-21 / 762. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1933 október 21. Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. ITT ÍRJUK meg azután azt is, hogy a Gellért hegy oldalába tervezett és elkezdett kolostor építkezését abba hagyták, mert nincs pénzünk? az építkezés befejezésére. Most tehát a Gel­lérthegy oldala ami világhírű nevezetessége Budapestnek úgy néz ki, mintha az ember gyom­rát felvágva belei kilógnak. BETILTOTTÁK a horogkeresz­tes jelvények és ruhák vise­lését Magyarország egész te­rületén. Na nem kell kétségbe esni azért a hivatalos körök ud­varolnak a Hitler rezsimnek amit igazol az is, hogy PAPÉN jelenleg itt tartózkodik és tár- gyalgat. A betiltás oka inkább az, hogy elkerüljék azokat a mindennapos elveretését a ma­gyar náciknak, melyben ré­szük volt amint egyenruhájuk­ban feltűntek az utcán. A kozákok vérfürdőt rendeztek Pa.-ban (Folyt. 1-ső oldalról.) MAJD MINDEN alkalommal azt olvassuk a lapokban és halljuk gazdasági téren járat­lan politikusok ajkáról, hogy a javulás jelei mutatkoznak. A valóság azonban egészen más mutat. Valamikor igy au­gusztus hóban azt lehet mon­dani valójában alig volt valaki munka nélkül. Tudni kell azt, hogy most van a mezőgazdasá­gi szezonmunkák veleje. Még­Nagy esemény New Yorkban A Modern Színkör és az IWW szinielődással és műsorral egybekötött táncmulatsága október 28-án, szombaton este az Ifjúsági Kör és Daltestület hatalmas szín­ház termében. 181 E. 87th Street. Színre kerül, Tóth Sán­dor rendezésével két egy- felvonásos vígjáték. Mű­sor után a Modern Ifjúsági Zenekar mellett tánc! Be­lépti dij taxel együtt 50 cent. Kezdete este pont 8:15 perckor. Tekintettel a tartalmas műsorra pontos megjele­nést kérünk. A rendező' bizottság. is mit látunk? Azt látjuk, hogy vidéken fél és háromnegyed részben a falusi munkásság munkanélkül áll és még csak reménye sincs arra, hogy a ha- tosos napszámért is eladhassa munkaerejét. Valamikor, ami­kor még kézierővel építették az utakat, e durva munka elég szép számban foglalkoztatta a falu nincstelenéit. Ma már ez is utópiává lett. Mechanizálódik a termelés az egész vonalon, természetes, hogy már ezt a munkát is gépekkel végzik el. Hiába vállalkoznának tehát fil­lérekért munkára az éhező föld­munkások, ugylátszik a gép még náluk is olcsóbban termel és éppen azért, mivel az induszt- riálódás ma már az összes ter­melésnél mind világosabbá vá­lik, kell, hogy a munkásság IPARILAG szervezze meg gaz­dasági erejét. Egyébként a hatósági mun­kaközvetítő hivatal jelentése szerint az egész ország terüle- tén242 munkahelyre 11.372 munkakeresőt tartottak nyil­ván augusztus 2-án. Ezeksze- rint 100 munkahelyre 4.699 munkájkereső jutott. Mivel azonban a munkaközvetítőt csak azok vennék igénybe, akik még reménykednek ezen az utón munkához jutni, — és ez törpe kisebbségét teszi ki a munkáthaj szolók nagy seregé­nek, — természetes, hogy ez a szám is csupán a törpe kisebb­séget tüntetheti csak fel. De azért a politikai nagy- igérgetők a javulás jeleiről re­gélnek, hogy tehetetlenségüket elkendőzzék... a követeléseiket nem teljesitik az acél társaságok. A már oly sokszor becsapott bányászok ez alkalommal nem dűlnek be áruló vezéreik parancsának. Amikor az elmúlt héten a union tisztviselők lefújták a sztrájkot körülbelül 20,000 bá­nyász tért vissza a munkába, azonban a második napon en­nek a számnak már csak a fele ment ismét dolgozni, a másik rész pedig ismét csatlakozott a sztrájkolókhoz. Scrantonban á Glen Alden Coal Co. kijelentette, hogy ha­tározatlan időre lezárja az ösz- szes bányáit, ha a sztrájkolok bizonyos időn belül vissza nem térnek a munkára. Hazeltonban 800 bányász és más munkás lépett sztrájkba a Lehigh Valley Coal Co. bányái­ban. A követelés több munkás alkalmazása, melyet a kompá­nia megtagadott. Fayette-Greene területen 103. union lokálnak a képviselői a második gyűlésen is egyhangú­lag a sztrájk mellett szavazott. A küldöttek a bányászok egy­hangú utasításával mentek a gyűlésre, mely szerint addig egy darab szenet sem bányász­nak, amig a Frick Coal Co. és más bányavállalatok nem telje­sítik a követelést, mely első sorban a szervezet elismerése. Ezen határozatuktól sem a UMWA tisztviselőinek paran­csa, sem pedig az NRA labor boardjának kérése einem téríti őket. A bányászok bizalma megingott faker vezéreikben, melyet ezek látva, ma már egé­szen más húrokat kezdenek pengetni. Látva, hogy a pa­rancs nem használt, most cuk­ros madzaggal próbálják lépre csalni a bányászokat. Vigyáz­zatok bányászok! Burkolt tá­madás készül ellenetek. A közel múlt napokban Tho­mas Moses a sok millió dollá­ros Frick Coke Co. elnöke és Philip Murray a UMWA alel- nöke zárt ajtók mögött tár­gyaltak másfél óra hosszáig a bányászok bőrére. Ez ideig még nem hozták nyilvánosság­ra a tárgyalások eredményét, de Murray kijelentette, hogy “kedvezőek.” Árulás készül. Vi­gyázat! TRADÍCIÓ Irta: Sebestyén Dénes. Már a nap nyugvóba volt, mikor Balog Pista’bá az egész­napi fáradtsággal a vállán ha­zafelé kotyogott. A leszakado­zott ingj én keresztül az erősen napszurta sebeket, már csak a lefoszló börpehely jelezte, de oda-se neki... gondolta Pis­ta’bá, hisz a télen két Ízben is elfagytak a lábai és az ur ke­gyelméből ezt is el kellett vi­selni ... Csak egy kis eső ^önne, hogy abból a kanyói kukoricás­ból lenne valami. A múlt évi termésemet elvitték a végre­hajtók, de ez éven több eszem lesz, mert a jó pap is holtig ta­nul. Citrom tehenemet is elvitték, pedig de jó kis állatka volt, — ő szegény csak eltartott ben­nünket egy-egy kis tejnémüvel, de örömmel is kaszálgattam neki a 15-ik részért és mégis elvitték, és az idén mégcsak a részes aratásból is kikellett ma­radnom, mert ma már a fiata­lokból százan is kerülnek egy ilyen idős ember helyébe. A nap már az utolsó csók­ját cikkázta a láthatárra. Pis­ta’bá (mert mindenki csak igy szóllitotta) átfordítja ka­páját a jobbvállára és közbe nagyot sóhajt... Nehéz a szegény embernek igy is, úgy is. Fiaim mind megpárosodtak, de a kis belsőségük nekik is csak akkora, hogy se adót, se párbért fizetni nem tudnak. Mari lányom az csak hoz néha-néha egy kis tejet, de a sorvadó férje mellett neki sin­csen öröme. A feleségemmel is már há­rom éve bisztat az orvos, de mióta az ötpengősök kifogy­tak, már felém sem néz. Az idő jó későre járt mire Pista’bá a faluba ért. A falu élénk volt. A kiskapukban vidáman su­sogtak a szerelmesek, no meg aztán a falu egyébbként is a másnap tartandó panonhalmi apátavatás előestélyét tartot­ta. Mindenki készült a nagy napra. Pista’bá maga is ké­szült, mert egy kis ájtatósko- dásnak — az annyi sok baji — közepette ő is szükségét érez­te. A falu házai szokatlanul ki voltak világítva, csak ahová Pista’bá benyit, az úszott a sötétségben. A kapát leteszi a konyhába. Gyújtót gyújt és meggyujtja a mécsest. Az ágyból egy hang: te is elmész Pista? Elmegyek Julcsám... Hát­ha az isten megsegít bennün­ket. A vacsorád ott van az asz­talon, a Marcsa hozott egy kis tejfölös túrót, Pista’bá leül és fokozott étvággyal elfogyasztja a vacsoráját, majd megborot­válkozik, vizet és fát készít be másnapra és egy kicsit még le is dűl, mert bizony jó messze van az a “Szentmárton.” Ismételten egy hang: Pistám, úgy szőrit a mellem... Cse­réld ki ezt a vizes ruhát. Pista’bá nem volt rost em­ber, fölkel és leveszi a ruhát, hidegvízbe mártja, kifacsarja és újra beteg felesége mellére teszi. A falu élénksége fokozódik. Háromkor indul a processzió. Pista’bá még a szemét le- hunnva, fel ébred és készülő­dik. Ismét egy hang: imátkozzál értem Pistikém, úgy szőrit a mellem. Pista’bá leveszi a megmele­gedett ruhát, vízbe mártja, ki­facsarja és ismét beteg fele­sége mellére teszi, majd fölteszi a kalapját, feleségét megcsó­kolja és egy reménytelen pil­lantást cserélve, Pista’bá be­csukja maga után az ajtót, a lábai nehezek voltak, úgy érez­te mintha ólomból lettek volna és mintha valaki (láthatatlan) lebeszélni akarta volna, de ő csak oda zárkózott a templom előtt gyülekező csoporthoz. Még egy kicsit várnak, mert a tisztelendő urnái még sötét van, miközben a csoporthoz egyaránt zárkóznak a faluból összesereglő gyermekek, ifjak és vének. A kiszélesedett csoport már nyugtalankodik és egy páran akik bemennek, a tisztelendő ur szolgálója tudtukra adja, hogy ők csak induljanak el, mert a tisztelendő ur kocsival fog menni. A processzió elindul, imátkoz- nak és énekelnek, Tarján pusz­tánál volt a pihenő, ott früstö- költek, ki-ki csirkét, mások pe­dig száraz kenyeret és vizet, nagyon sokan pedig semmit, mert igy több üdvösséget vél­tek elérni. A pihenőt befejez­ve, menetbe álltak és imátkoz- va elindultak. Az ut forgalma hihetetlenül meg nőt, rengeteg kocsi hatal­mas porfellegbe fátyolozta a menetet. Elhízott papok, bírák és főbi- rák, jegyzők és postás kisasszo­nyok mind, mind kocsikkal mentek és Panonhalmára érve rengeteg precessziókban tö­mérdek nép jött össze. A precessziókban tömörült kopott ruháju. népek a portól fuldokolva, sokan rongyosan és mezítláb, teljesen megtöltöt­ték a “szent épület” udvarát és lélegzetet vissza fojtva vár­ták az ünnepélyt. A “szent épületből” úri dá­mák és kihizott papok, tisztek és selyem arcú diplomaták hatalmas polgári és katonai

Next

/
Thumbnails
Contents