Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-04-01 / 733. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1933 április 1. jllÉTRŐL-HÉTRE| írja: vízi József. L___________________—. ~i “Mindazok akik azt mondják az amerikai ifjúságnak, hogy ne fogjanak fegyvert hazájuk érdekében, gyávák és hazaárulók. Amerika elég jó ország arra, hogy meghaljunk érte.” Ezeket mondta többek közt dr. F. N. McMillen tábori lelkész, a forradalom leányainak (D. A. R.) tartott előadásán. A gazdag burzsuj hölgyek lelkesen megtapsolták érte. Miért ne tették volna, hiszen nem az ő bőrükről van szó, ők csak itthon lobogtatják a zászlót, és a hazáért való hősi halált szívesen átengedik a munkásoknak. Ezt tették a világháború alatt is, amikor a munkások ezrei ontották vérüket, a nagy tőkések és bankárok érdekében, akik milliárdokkal szaporították vagyonukat a háború alatt. Jó amerikainak lenni annyit jelent, mint “tisztelni a törvényeket és megtakarítani pénzünket, csak azért, hogy gazdagok legyünk és felrúghassuk a törvényeket.” így irta az egyik angolnyelvü polgári lap. Most már tudjuk, miért oly kevés a jó amerikaiak száma. A Bank of United States elnökét és alelnökét még 1931- ben elitélte a bíróság 3—6 évi börtönre, amit most a felsőbb bíróság is megerősített. Csekély 15.000.000 dollárt kezelt el a két derék főtisztviselő, megkárosítva több mint 400.000 kis betevőt, többnyire munkásembereket. De nem kell aggódnunk a bankár urak miatt, arra mérget vehetünk, hogy nem töltik ki a rájuk szabott büntetést, mert egy pár jól megfizetett orvos befogja bizonyítani a bíróságnak, hogy a börtön levegője megártott az urak egészségnek és szabadon eresztik őket. A börtönöket a munkások részére készítették, különösen azok részére, akik a tűrhetetlen helyzet miatt szervezkednek, és szervezetten cselekszenek. Az ilyen munkások részére aztán nincs kegyelem. Ernest Neaver, munkanélküli nem akarván megfagyni hideg szobájában, elment szenet szedni. Egy papír zsákba 10 cent ára szenet gyűjtött össze, amikor a rend őre elfogta. A bíróságon nem tudta megfizetni a rárótt pénzbírságot, igy hát dologházba küldték. Tíz cent ára szénért amivel a megfagyástól akarta magát megmenteni. Clevelandban zárva vannak a Picture Show-ok. Ez helytelen, irja egy polgári lap. Az amerikai munkástól el lehet venni a házat, megfosztani munkájától és nyugodtan eltűri. De ha elvesszük tőle a cirkuszt, akkor még a kormányt is kész elzavarni. Ha nem akarjuk a milíciát látni Cleveland utcáin, úgy gyorsan ki kell nyitni a mozikat. — Kenyeret és cirkuszt kértek a római rabszolgák is. A mi jó kommunista vezéreink kisegíthetnék a clevelandiakat ebből a kényes helyzetből. Ha kenyeret nem, de cirkuszt adhatnak nekik, mert ebben már nagy gyakorlatuk van. lesznek az árak. Vagyis fából vaskarika. Nem is olyan régen a városi munkásokat akarták farmra telepíteni, hogy saját maguk termeljék meg a szükséges táplálékot, mert a városokban éheztek. Most meg csökkenteni akarják a termelést, hogy mesterségesen fölemeljék az élelmiszerek árát. Hogy az a sok millió munka- nélküli, vagy csak napokat dolgozó munkás, akik az alacsony árak mellett sem tudják megvásárolni a farmtermékeket — hogyan fogják akkor megvenni ha az árak felmennek, ez nem érdekli a magas kormányt. A Salvation Army new yor- ki helyiségében leszavaztattak kétezer munkanélkülit, hogy mennyi fizetést érdemel Babe Ruth, a labdázó király. 1.087 úgy szavazott, hogy ^49.009 évi fizetés nem sok a labdajátékért, mig 900 azt mondta, hogy ennél fontosabb kérdésről is tárgyalhatnának. A munkások többsége még mindig fontosabbnak tartja a cirkuszt és labda játékot, mint saját helyzetét. Peru és Columbia hadai már régen gyilkolják egymást, formális hadüzenet nélkül. Most aztán a Nemzetek Ligája megengedte Columbiának, hogy hadat üzenjen Perunak és verje ki őket területéről. Most aztán minden lelkifurdalás nélkül ölhetik egymást a két ország félrevezetett és katonaruhába bujtatott munkásai. Mert a háború előidézői nem mennek a frontra hazát védeni, ezt rábízzák a munkásokra. Vájjon mikor látja már meg a világ munkássága, hogy az igazi ellenség a tőkésosztály, és ha harcolunk akkor csak ellenük harcolhatunk. Az 1932-ik év 11 hónapjában 227.778 letartóztatás történt az Egyesült Államokban. Csaknem fele 25 éven aluli volt. Csavargásért 28.004 személyt tartóztattak le. Vájjon hány gazdag részvényes volt a csavargók közt? Pedig ezek hivatásos csavargók és megrögzött munkakerülők. ________ Langer kormányzó is menti a farmerokat. Katonaságot rendelt ki a Sheriffek ellen, hogy akadályozzák meg a kilakoltatást. Ugyanakkor felhívta a sheriffek figyelmét, hogy ne hajtsák végre a bírósági rendeleteket, biztosítva őket arról, hogy ezáltal nem vétenek a törvény ellen. A bíróság viszont a törvényekre hivatkozva utasította a sheriffeket a kilakoltatás végrehajtására. Ha hitelt lehet adni a fenti hírnek, ahogyan a tőkésosztály cselédei fejvesztetten kapkodnak, akkor az egyik legjobb bizonyítéka a mai rendszer közeli összeomlásának. A kormány minden áron agyon akarja menteni a tönk szélén álló farmerokat, amit a farmtermékek alacsony ára idézett elő. A legújabb terv szerint a kormány kibérel a nagyfarmeroktól 50 millió hold földet, holdankint három dollárjával, és ezt parlagon hagyja heverni. így aztán kevesebb lesz a texmég és magasabbak Danzing szabad város szenátusa rendeletet adott ki, amelyben megtiltja a gyáraknak, hogy újabb gépeket szereljenek fel, büntetés terhe alatt. A cél az, hogy a gépek munkateljesítményeit csökkentsék, ne hogy újabb munkanélkülieket termeljenek az egyre szaporodó gépek. És erre mondta egy polgári lap tintakulija, hogy “A Technocráciának ez az első győzelme.” Azt akarván elhitetni olvasóival, hogy ha ismét munkához akarunk jutni, úgy vissza kell térnünk az ökrös szekérhez és olajos mécseshez. Az automobil nagyrészt kiszorította a tevéket az arábiai sivatagról, mint közlekedési eszközt, amely sivatagon a mohamedánok ezrei szoktak a próféta szent sírjához zarándokolni, Meccába. A sivatag tevéjét felválltja a pöfögő autó. Vájjon mit szólna ehhez Mohamed, ha az autók tülkölésére felébredne sírjából? Szent háborút hirdetne a fejlődés ellen. Avilágkiállitás munkásai sztrájkkal fenyegetődznek CHICAGO, ILL. — A vasipari építő munkások akik a világkiállítás épületeit építik sztrájkba léptek. Magasabb béreket követelnek. A szerződésük éppen mostan járt le, amely eddig kötötte őket, hogy nem követelhettek bérjavitást. Tudva azt, hogy az összes munkáknak junius előtt be kell fejeződni, hogy a kiállítást a kitűzött időben megnyithassák. Kihasználva az adott alkalmat, amely a munkáltatóknak nagy kárára van. Felhívják a többi épület munkásokat, hogy szolidaritást vállaljanak velők. A villanyszerelők már lépéseket tettek ez irányban. Az államügyész nyilatkozatott tett az itteni napilapokba, hogy ő nem tűri meg, egy általános sztrájk életrehivását. Ez azonban nem az állam- ügyésztől függ, hanem a munkásoktól, hogy amikor jó alkalom van beleszoritsák a lélegzeteit a kapitalista érdekeltségbe. A mihez Mussolininak évekre volt szüksége, azt Hitler hetek alatt elvégezte. A sajtó megfojtva, az ellenzék elhallgattatva, munkások ezrei a börtönben, és már vígan, folyik a zsidó üldözés. Hitler nagyobb hatalommal rendelkezik, mint társa Mussolini. És ez abban az országban történik, ahol minden második munkás marxistának tartotta magát. Amig a pártvezérek által lépre csalt munkásság azért verte be egymás fejét, hogy melyik pártnak a vezérei kerüljenek a húsos fazék mellé, addig Hitler elkapta orruk elől az egész hu- sosfazekat. A vezérimádásért és a politikai pártokba helyezett vak bizalmáért, keserves árt fizet most a német munkásság. Ha az egykor erős gazdasági szervezeteiket nem szaggatták volna darabokra az őket félrevezető politikai pártok, akkor Hitler még bakter sem lehetett volna, nem diktátor. A szocialista és kommunista pártok közösen felelősek a németországi helyzetért, mert Hitler nekik köszönheti győzelmét. De hisszük, hogy ez a lecke teljesen kiábrándította a német munkásságot, és majd hozzáfognak egy erős ipari szer vezet felépítéséhez. És akkor nem csak Hitler diktatúrájától, de a német kizsákmányoló osztálytól is megszabadítják magukat. Csak előre! A n I ■ ■ szövök igazi dSrektakcSóia BURLINGTON, N. C. — A direkt akció igazi jelképe, amilyent az IWW hirdet, jellemzi az itteni szövő munkások sztrájkját. Azok a munkások akik a múlt sztrájkban tevékeny részt vettek, mostan ellettek bocsájt- va. Ebből kifolyólag 150 szq- vő munkás abba hagyta a munkát és követelték az elbocsáj- tott munkások azonnali visszavételét. Szolidaritásra hívták fel a többi telepek munkásait, akik vagy ezren csatlakoztak a sztrájkhoz. Ez a cselekedete a munkásoknak a telepet teljes lezárásra kényszeritette. Robottal pótolják a munkásokat CHICAGO, ILL. — Az American Railway Engineering As- sociationnak a közelmúltban Chicagóban lezajlott konvencióján egy jelentés látott napvilágot, mely ismertette egy központosított forgalom irányitó rendszer részleteit, mely szerint 43 mérföld területen az összes vonatokat egy gép segítségével fogják irányítani. Ezen rendszernek a bevezetése 430 ezer dollár befektetést igényel, de ezzel szemben a forgalmi kiadásokat 39 százalékkal csökkenti, ami természetesen a munkásság róvásá- ra megy, mert még több lesz a munkanélküliek száma.
