Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-03-25 / 732. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1933 március 25. Beszámoló a new yorki mulatságról A múlt szombaton rendezte 1 a new yorki Modem Színkör 1 és az IWW szinielőadással í egybekötött mulatságát. Az i utóbbi időben már nem szók- 1 tunk beszámolót írni ezekről s az estélyekről, mert azok er- j kölcsi és anyagi sikere már I általánossá vált. Március 11- < én azonban annyira rendkívüli 1 volt a siker, hogy a vidéki ] munkástársaink informálására ha csak néhány szóban meg ] kell arról emlékeznünk. ( A mostani nagy válság va- . dúl száguldó forgatagának ide- : jére esett a mulatságunk nap- ■ ja és munkásemberek akik még néhány dollár megtakarított pénzükből élnek, kétségbeeset­ten futkostak, hogy valaho­gyan néhány napi kitartást szerezzenek, mert a banknak nevezett rablóvárak urai, ez­úttal elnöki rendeletre, egy centet sem adtak ki. Akik pe­dig még néhány napi munkát kaptak a fizetésüket csak a másik hétre mint ígéret kap­ták ki. így tehát a mulatságok idejére nagyon borús nap volt és bizonyára a hetekkel előbb forgalomba hozott jegyek ered­ménye volt az, hogy ezen az estén olyan tömeg volt jelen az Ifjúsági Kör nagytermé­ben, amilyen még az úgyneve­zett “nagynevű” polgári egye­sületek mulatságain sem jele­nik meg. Az estély műsora, pontosan a hirdetett program szerint zajlott le. Már este 6 órakor megérkeztek egy hatalmas au­tóbuszon a Philadelphiai Mo­dern Színkör kiváló műkedve­lői és többen az IWW tagjai Az autóbuszhoz még privát autó is csatlakozott azok ré­szére akik nem fértek be. öröm volt látni, azt a testvé­ri szolidaritást amit a philah munkástársak ilyen tömeges felvonulásokkal bizonyítottak be. Az előadáson a philai Mo­dern Szinkör a “Nóta Vége” és a “Végeladás” ciniü színda­rabokat mutatta be. Ha mind­egyik szereplő kitűnő játéká­ról akarnánk kritikát Írni leg­alább egy egész oldalt kelle­ne lefoglalni lapunkban. Amit a Philaiak produlkáltak az már nem mükedvelés, mert sok esetben a hivatásos színészek még megközelítőleg sem ad­nak olyan előadást. Ha más viszonyok volnának, bátran ajánlanánk, hogy menjenek országos útra, mert ilyen szín­darabokkal mindenütt sikert aratnának. A new yorki Modern Szin­kör lelkes gárdája, mintha versenyezni kívánt volna a “Szegény Illés” színdarabbal olyan előadást produkált me­lyet mint fényes sikert köny­velhetnek el. A színpadon lát­tunk néhány műkedvelőt, kik a színkörben nyertek kiképzést és amint bebizonyították már New York legjobb műkedvelői közé sorolhatjuk őket. Az előadás után tánc volt a Modern Ifjúsági zenekar mel­lett. Tánc közben zajlott le a szépségverseny és a gyönyörű dijakat, Fisher Edith, Nagy Doris, Beresnyák Juliska és Táll Mitzi nyerték el, mig anyagiakban 58 doljárt ered­ményezett. Novák munkás­társnő egy tortát ajándéko­zott, amelyen 2 dollár 30 cent jött be. Pollák munkástársnő 2 dollár felülfizetést adott. Az estén Fishbein munkástárs tartott rövid beszédet az IWW-t ismertette. A minden tekintetben sike­res estélyen munkálkodóknak ezúton is köszönetünket fejez­zük ki, különösen a Philai munkástársaknak akiknek köz­reműködésük tette lehetővé a fényes sikert. Tudósító. A Bérmunkásért A Sándor és József napokat( használták ki akroni munkás­társainak arra, hogy a Bérmun­kás olvasóit és barátaikat egy estély keretében együtt lássák, ahol kellemes szórakozás mel­lett elsősorban a Bérmunkás és az IWW céljairól történt megnyilatkozás, amelynek fo­lyamán a jelenlevők 12.15 cen­tet adtak össze a Bérmunkás javára. Alakszay mtársnő volt a házi gazda a Magyar Ház. nagytermében terített asztal körül, ahol 50—60-an foglaltak helyet. Az elhangzott emléke­zéseket Alakszay mtárs meg- illetődve köszönte meg első­sorban legjobb barátjának Alakszay mtársnőnek, majd úgy az akroni, mint a Cleve- landból megjelent munkástár­sai és barátjainak. A vacsorát tánc követte, amely éjfél utánig együtt tar­totta a kellemes társaságot. Tudósitó. A gép az emberiség csodás alkotása. Nem eszik, nem al­szik, pihenésre nincsen szük­sége. Egy kis áram, egy kis olaj fejében termeli az embe­riség szükségleteire szánt áru­kat, melyeket profit fejében adnak el és amint a profit meg­szűnik, a gép munkája is fe­leslegessé válik. Szervezkedje­tek a gép lefoglalására, annak üzemben tartására az emberi­ség a társadalom szükségletei­nek kielégítésére. A gép amely elfoglalja egy, tiz, húsz vagy száz embernek a helyét nincs szüksége éle­lemre, ruhára, egy érzéktelen tárgy, amely nem tartozik a fogyasztók közzé, de folyton folyvást termel. A mai társa­dalmi rendszerben a gép a munkás ellensége, a jövő tár­sadalmában áldása lesz. Bunco Party lesz most szombaton már­cius 25-én, este 8 órai kez­dettel Chicagóban, a Bér­munkás Otthonban, 2419 Lincoln Avenuen. Szépség verseny értékes dijakkal. Bunkó után TÁNC. Rész­vételi dij 25c. Junior Column THE GENERAL STRIKE We know that the capitalist uses the general strike to good advantage. Here is the position that we find the working class and the capita­lists in: The capitalists have wealth. They have money. They invest the money in machinery and in the resources of the earth. They operate a mine, a factory, or a railroad. They keep that factory running just as long as there are profits coming in. When anything hap­pens to disturb the profits, what do the capitalists do ? They go on strike. They with­draw their financial support from that particular mill. They close it down because there are no profits to be made there. They care not what becomes of the working class. But the working class, on the other hand, has always been taught to take care of the cap­italist’s interest in the prop­erty. It care too little for its own interests. A general strike would ignore the capitalist’s interests and concern itself with the workers’ interests only. The industrial organization is capable not only of the gen­eral strike. It prevents the capitalists from disfranchis­ing the workers in the shops. It gives the vote to worpen. It re-enfranchises the black men and place the ballot in the hands of every boy and girl employed in a shop, mak­ing them eligible to take part in the general strike. It makes them eligible to legislate for themselves where they are most interested in changing conditions, namely, in the place where they work. Wm. D. Haywood. QUOTIONS “We are free today subs­tantially, but the day will come when our Republic will Szerkesztőiüzenetek A Bérmunkás Írógárdája. — Lapunk mai száma mutatvány arra, hogy hogyan néz ki egy újság, amikor minden cikke egy oldal vagy annál nagyobb terjedelmű. Eltekintve attól, hogy az ilyen hosszú cikkeket csak ke­vés esetben olvassa el az át­lagos újság olvasó, de a lap­nak a technikai kivitele is ne­héz. Minden munkástársunkat ez­úton is kérjük, hogy Írásaikat kb. a lap két hasábbnyi terje­delmén túl ne dolgozzák. H. Cleveland. — A Bérmun­kás sohasem zárkózott el a kritikától, igy semmi. okunk nincs, hogy cikkét teljes ter­jedelmében leadjuk, bár a fenti üzenetet önnek is tudomásul kell venni. A Bérmunkás IWW szellemének a megítélése nem a technológusok, hanem az IWW aktiv tagjainak a joga. És ezeknek szerte az országban — külön véleményük van, amely azért várja hétről-hét­re a Bérmunkást, hogy a mun­kások ezreit vele megnyerje az Egy Nagy Szervezet eszmé- lyének. Az Újság szerkesztőjének, Cleveland — Ne méltatlankod­jon. Hasonló esetben önről is megfogunk emlékezni. A .NEW YORK PUBLIC LIBRARY 761 E. 160 St. csoportja a Bérmunkáson ke­resztül arról értesíti a környék magyarságát, hogy uj köny­vek érkeztek, amelyek úgy a könyvtár olvasó termében, mint kölcsön vitelre is rendel­kezésre állanak. be animpossibility. It will be an impossibilty because wealth will be concentrated in the hands of a few. A republic can not stand upon bayonets, and when that day comes, when the wealth of the nation will be in the hands of a few, then we must rely upon the wisdom of the best elements in the country to reajust the laws of the nation to the changed conditions.” James Madison. “In the social production which men carry on the enter into definite relations that are indispensable and independent of their will; these relations of production correspond to a definite stage of development of their material powers of production. The sum total of these relations of production constitutes the economic struct­ure of society — the real foundation, on which rise legal and political superstructures and to which correspond defin­ite forms of social conscious­ness. The mode of production in material life determines the character of the social, politic­al and spiritual processes of life. It is not the conscious­ness of men that etermines their existence, but, on the contrary, their social existence etermines their consciousness. At a certain stage of their development, the material forc­es of production in society come in conflict with the ex­isting relations of production, or — what is but a legal ex­pression for the same thing — with the property relations within which they had been at work before. From forms of development of the forces of production these relations turn into their fetters. Then comes the period of social revolu­tion.” Karl Marx.

Next

/
Thumbnails
Contents