Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-01-14 / 722. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1933 január 14. I " z~ s Mit mondanak a “Technokraták'? J. HORVÁTH — Magyar IWW-isták (Cleveland, 0.) iskolájának fordításából. Amióta a technikus mérnökök a technika fejlődésének a társadalomra fontos adatok felkutatására alakult szervezete, a nyilvánosságot kikényszerítő érdekes statisztikával lepte meg a haSímló dolgok iránt érdeklődő embereket, gyakoriak az oly értelmű kérdések, melyek azt kívánják tudni, hogy mi a külömbség a “Technokraták” álláspontja és az IWW társadalmi filozófiája között. Statisztikai adataik érdekesek, de csak számaikban frissek. A gépre alkalmazott fejlődés elméletük nem uj keletű. Marx dialektikájára és a társadalom gazdaságtan elméletére tett kijelentésükben, ellent mondanak következtetéseikkel. Meg lehet, hogy csak ezen ellentmondás utján nyerhették meg a nyilvánosságot, tekintettel a polgári gondolkodásnak, marxi gondolat fejlődés és társadalom gazdaságtan elméletével szemben tanúsított ellenszenves álláspontjára. Mi a “Technokraták” által feltárt ismereteket, mint érdekes statisztikát közölni fogjuk, úgyszintén a társadalomra tett megállapításaikat, melyekben csak az elnevezéseket találjuk újaknak, amik alapjában a dolgoknak régebbi meghatározásait érintetlenül hagyják. Elismerjük, hogy messze menő státisztikai megállapításaik segítenek megdönteni minden alapnélkül való tudománytalan társadalmi elméletet, de a történelmi materializmus, Marx dialektikai módszerének eszköze, amit alkalmazott társadalmi elméletének kiépítésére, még mindig szikla szilárdan áll, és ha következtetései részleteiben nem szószerint valósulnak meg, nem von le semmit az alapgondolatok értékéből. Az IWW-nak, az ipari közigazgatásra épített társadalmi elméletét pedig, minden elhangzott mondásukkal csak erősítették. Az utolsó három év esemé-^ nyeinek eredményeként, az Egyesült Államok, sokkal közelebb jutott a teljes ipari ösz- szeroppanáshoz, mint azt népünk nagy többsége felismerni tudná. Politikai vezéreink állandóan hitték, hogy Amerika, egyebet sem fog tenni majd, mint rohan a jólét utján az örökké terjeszkedő technika fejlődésének a lehetőségei felé. Elvakitva az óriási fejlődésnek indult technikai teljesítményektől, nem látva meg, hogy ezen teljesítmények szakadatlanul ásták alá, — különösen az utolsó két évtizedben — a korlátlan termelésnek, verseny és szétosztásnak rákon merész ipari rendszerét. Hogy a “Technokráciának” megértsük álláspontját és hogy közelebbről ismerhessük meg tagjainak okoskodását, akik meglátták, hogy modem gépezetünk mint ragadja társadalmunk mechanizmusát, soha szűnni nem akaró, rohanó lépésekkel, szükséges, hogy bepillantást nyerjünk ezen szörnyen növekvő gyorsaságba, mely jellemzője modern termelésünknek. A tényeket vizsgálva, csalhatatlanul észlelhetjük, hogy amint a gépek javulnak, úgy közeledünk ama korhoz, amikor már nem lesz szükség emberre a termelésnél. Athénnek vagy Rómának Őskori molnárja, két malomkő között egy és egy fél hordó jelentéktelen lisztet volt képes egy nap alatt előállítani. Egy mineapolisi modern malomban jelenleg sokkal rövidebb idő alatt egy ember, 30,000 hordó, | sokkal jobb minőségű lisztet tud kitermelni. Egy római cipésznek öt és fél napot vett igénybe egy pár cipőnek az előállítása. 7.200 cipőnek öt és fél nap alatt való előállításához 7.200 cipészre volt szükség. Ma ugyanany- nyi cipőgyári munkás öt és fél nap alatt 590.000 cipőt termel. Az elmúlt 5.000 évben egy téglavető munkásra az átlag tégla termelésből tiz óra napi munka mellett sohasem esett több 450 téglánál. A tégla gyártás mai modem szallag rendszere mellett egy munkás 400.000 téglát állít elő naponta. Az Egyesült Államokban alig száz évvel azelőtt a vas termelésben egy év alatt egy ember 15 tonna termelésmeny- nyiség képességgel birt; és 800 tonna vas ércet tudott egy év alatt kibányászni. 1929-ben a Mesabe Range bányáiból egy év alatt 20,000 tonna vas-ércet bányászott egy ember. És ugyan akkor vasválasztó kemencéink lehetővé tették, hogy egy ember termelő képességét, 4000 tonna vas termelésének a lehetőségére fokozzuk. Az acél gyárainknak áttekintése, még annak teljes üzeme alatt is, azt a látszatot kelti, hogy az acél gyártása emberek nélkül végeztetik. Civilizációnk szükségszerü- leg függ egyre gyorsuló mechanizmusának zökkenés nélküli működésétől. Ha a fizikai erők folytonossága megszűnik, (szén, olaj és vizerők) a civilizáció letörik s húsz és egy néhány napon belül valameny- nyien éhen halunk. Nem kevesebb mint 90 százaléka az ország lakosságának teljesen tehetetlenné válna. Hogy mi történne egy tipikus 10.000 lakossággal rendelkező amerikai várossal, köny- nyen el lehet képzelni. Az átlag város hét órán belül tűz martalékává válhatna viznél- kül. A szállítás teljesen fennakadna. A csatorna rendszerünk letörne. A lakosság élelmiszere egy héten belül elfogyna. New York viznélkül, három óra múlva lángokban állna. A kézen levő friss zöldség félék 48 óráig, mig egyébb élelem csak pár nappal volna tovább elegendő. A forgalmi torlódás valósággal lehetetlenné tenné a nép részére a járás-kelést. Megfelelő védekezés híján a ragályos betegségek buján terjednének. Könnyen látható, hogy minden, ami létezésünkhöz oly szükséges és fontos a legnagyobb gondozást igényel. És mi, ezen nagy hatalmas erő képezte civilizációnk finom ellenőrzést igénylő irányítását még az ökrös szekér korában is már elavult módszerrel próbáltuk irányítani, amikor még rpajdnem minden otthon, ön- fentartó és független tudott lenni. Húsz százaléka népességünknek jelenleg tehetetlen a munkanélküliség következtében. Meddig fogunk még zuhanni? Addig fogunk menni, amig gépezetünk szét esik ? Ezek a kérdések amiket a “Technokrácia” feltesz. Mi a “Technokrácia?” 1 Jelenleg nem egyébb mint az iparban és a földmivelés- ben, egy, még soha nem próbált széleskörű ellemezésben és vizsgálatban merült mérnökök csoportja. Alapját az egyre szélesedő erőkre rakta, melyek röviddel a háború után alakultak ki, amikor a termelés, minden vonalon, még soha nem történt gyorsaságba szökött, azon irány felé amikor az emberi munkaerő felszabadul a háborús szolgálatra. Abban az időben néhány mérnök már meg látta, hogy az iparokba beruházott hatalmas felszérelések hatásaikban, mélyen fogják érinteni társadalmunk építményét és hogy ennek sikeres működtetése, egy uj tipusu társadalmi irányítást tesz szükségessé, mely megfelel a használatban levő berendezkedések természetének. Számtani pontossággal látták, hogy 1830-ig a természeti erőknek a termelésben való használatában, még alig hagytuk el az ökrös-szekér cammogá- sát, de azóta állandóan gyorsulva, rövidesen a repülőgép gyorsaságát fogjuk elérni. (Folytatjuk.) Az IWW chicagói ma- gyarajku tagjai a Bérmunkás Otthonban 2419 Lincoln Ave. alatt január hó 15-én vasárnap este 6 órakor tudományos előadást tartanak. Az előadás tárgya: Az orvostudomány küzdelme a betegségek ellen az utolsó 20 évben. Előadó: Dr. Rony L. Hugó. Kérjük munkástársainkat és olvasóinkat, hogy e rendkívül értékes és tanulságos előadásra eljönni szíveskedjenek. , Belépti dij nincs. Tisztelettel, a bizottság. MEGHÍVÓ. A Chicagói Általános Munkás Dalárda, 1933 január 14-én, szombaton este 8 órai kezdettel, saját helyiségében 2419 Lincoln Avenue, tarka színpaddal egybekötött táncmulatságot rendez. A műsor a budapesti Apolló Kabaré sláger számaiból van összeállítva. Színre kerül a LÉLEK VÁNDORLÁS egy felvonásos paraszt komédia. — Irta: Móricz Zsigmond. A műsor keretében fellépnek : Pásztor György, Rusznyák Ede, Csontos Lászlóné, Kerekes László, Nuzbaum Sándor, Varga Simi és még többen Chicago legjobb műkedvelői közül. Jó zene. — Belépő-jegy 25 cent. Vacsoráról és hűsítőkről gondoskodva van. Az, hogy a műkedvelők e jeles gárdája fogja szórakoztatni a közönséget, biztosítja az est sikerét. A rendezőség. MEGHÍVÓ. A philai Modern Színkör január 20-án, pénteken este 8 órai kezdettel szinelőadással és tánccal egybekötött estélyt rendez a Munkás Dalárda helyiségében 1144 N. 4 St. színre kerül: A NÓTA VÉGE egy felvonásos proletár dráma. Ezt követi a VÉGELADÁS kacagtató falusi komédia. Belépő jegy előre váltva 35c. a pénztárnál 40c. Ha egy kellemes és élvezetes estét óhajt magának és családjának szerezni ne mulassza el ezen alkalmat. Vegyen részt országos szervezőnk népgyilésein