Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-03-04 / 729. szám
1933 március 4. BÉRMUNKÁS 7 oldal Egy torz előadás aTehnokráciáról Az előadás az SLP magyar tagjai által itt Clevelandban volt megtartva. — Az előadó: Manzák volt. Mivel a Technocráciát érintői része az előadásnak 99 száza-1 lékba téves idézetekből állott, vele foglalkozni nem tartjuk érdemesnek, inkább az itt leirt dolgokra hívjuk fel Manzák figyelmét, hogy a következő alkalommal legyenek ismeretei a kérdést illetőleg. Mert amit Marx elméletileg megállapított azt a technocra- ták a kétszer kettő négy számtani pontosságával megmérték. Marx elképzelte, hogy a társadalmi erők és a természeti tünemények közös törvény alá esnek a technocraták ezt a törvényt meghatározták és minden társadalmi tüneménynek alárendeltségét vele szemben határozottan bebizonyították. Nem kell félteni a marxi elméletet, ami helyes és az uj mérleggel bizonyítható az megmarad Marx, érdemének, de nem szabad elvárni, hogy a technológia ellentétbe jöjjön saját természetével az által, hogy hagyomány tisztelő és bálvány imádó lesz. Ezt az SLP megteheti, de egy tudományos elmélet saját magát végzi ki ha megteszi. Mit kell tudnunk a Technoc- ráciáról mielőtt róla beszélhetnénk ? Ezt mi négy pontba próbáljuk foglalni, amik a következők : I. Az erő megmaradás fizikai törvénye. II. Az erő meghatározás lényege. III. Az erő meghatározás mint a társadalom mérések módszertana. IV. A mérések eredménye. Az erő megmaradás elvének fizikai törvénye alatt azt értjük, hogy az erő egy mozgási folyamat, mely a törvény szerint változhat, de nem fogyhat. A természettanban már rég ismert, de a technocratá- kon kívül a társadalom és intézményeink bonyolultságában még senki nem figyelte meg. Az erő meghatározás alatt értjük azt az eszközt, mellyet mint módszert a technocraták a társadalom méréseknél mérték egységül elfogadtak. Az erő átvitel lóerő egységben számolva. Az erő meghatározás mint módszer tan alatt értjük azokat a kalkulációkat, melyek során a dolgok határozottsága ismertté válik. A mérések alatt pedig értjük a meghatározásban vélt biztonságot. Csak miután mindezekkel tisztába vagyunk foghatunk az elmélet tanulmányozásához. Nekünk egyszerű munkásembereknek nagyon nehéz kérdés volna bebizonyítani, hogy a technocraták számjelei nem felelnek meg a valóságnak. Mi csak figyelők lehetünk a mérnökök tézis harcaiban és csak kalkulálhatunk azon számokon, melyek egyik vagy másik oldalról jelennek meg. De a mi részünkről nem is fontos, hogy az Einsteinnek való számsorok jobra vagy balra térnek el a már ismert alakjuktól. A mi részünkről inkább az a fontos, hogy a társadalmi tünemények kapnak-e oly fény csóvát, melynek világánál pontosan felismerhetjük azok természetes mozgását. Technocrácia a technológia hangja, nem az egyén fantáziája. Természeti tulajdonsága, hogy nem ismer hagyományt amióta a technológia gyakorlatilag semmisítette meg azt. A társadalom mérések, hagyományoktól és dogmáktól teljesen mentesen ejtettek meg. A mérések úgy indultak meg, hogy minden árucikknek eredetétől fejlődésének jelen fokáig a létre hozásban felhasznált lóerőt mint erő átvitelt számsorokba szedtek. Megfigyelték, hogy az erő átvitel mily változásokon ment keresztül amig fejlődésének jelen fokát elérte. Megfigyelték, hogy az erő átvitel fordulatának iramában a gyorsaságot mindig a technológia fejlődése fokozta. A fordulat iram a szerint lendült melyszerint az erőket a technológia a termelésre átvinni képesítette. Észre kellett venni, hogy minél gyorsabb fordulatott vesz az erőátvitel annál észlelhetőb- bek a társadalmi tünemények. A társadalmi tünemények vizsgálatánál és az áru természetrajzi leírásánál egy másik fontos tényt is észre kellett venni, az árunak lényegét illetőleg, fejlődésében végig lehet kisérni minden korszakon keresztül anélkül, hogy rajta változást lehetne észlelni, és ugyanez az észlelés a társadalom fejlődésében is. A társadalmi tünemények hullámai sohase borították fel az áru rendszert, megtartotta lényegét a vihar után is, ami némi repe- rálással tovább úszhatott. A társadalom nemcsak teljes mechanizmusában nem változott, de a letűnt korszak intézményeinek hibáit is nagy százalékban átvették, az uj korszak intézői. Tehát a technocraták állítása és bizonyítása szerint nem voltak lényeges társadalmi rendszer változások, mint ahogy azt a régi elméletek tanították. Az előadónak ezt a bizonyítást kellett volna megcáfolni. Be kellett volna bizonyítani ugyancsak tudományos alapon, hogy a társadalmi rendszerben történtek lényeges változások. A Technocrácia egy tudományos társadalmi elmélet, melyen lehet vitatkozni, de csak tudományos alapon, hagyományoktól és bálványoktól mentes aggyal. A Technocrácia nem ködfelhő. Egy hatalmas modern iv- lámpa, melynek fénye a társadalomra úgy hat mint X-su- gár az anyagra, átvilágít a társadalom minden intézményén, feltárja mindenkitől könnyen érthetően azoknak bonyolultságát. A múlt elméletei csak ósdi fáklyák, melyek világossága mellett megláthatunk sok mindent amit sötétbe meglátni képtelenek voltunk, de nem lehetett megakadályozni, hogy fényt nem kapott zugokban uralkodó homály optikai csaveszteségei vannak a dolgozóknak, mintahogy a Yale egyetem egyik tanára Irving Fisher kimutatta, hogy az elkerülhető betegségek és halálozások közel három millió dollár erejéig sújtják a dolgozókat. Vagy amint az American Iron és Steel jóléti alapítványának doktora, több ipari város helyzetének tanulmányozása után a következő jelentést tette: “Az elhalálozások okainak tanulmányozásánál kitűnt, hogy általában csak négy százalékban következik be végelgyengüléstől, vagyis megörege- déstől, négy százalékban erőszakos okból és 92 százalékban járványok következtében. Az utóbbinak több mint fele a helyi viszonyok okozta járványos megbetegedésekre vezethetők, vagyis teljesen megakadályozható betegségek következtében.” Ezek a jelentések és megállapítások még mindig nem sokat jelentenek a dolgozókra, csupán azt igazolják, hogy a munkásokat éri utói minden megterhelés, mert életszínvonaluk egyre jobban sülyed szervezetlenségük következtében. Tanárok és doktorok megállapításai csupán tanulmányt képeznek, de a bajokat nem orvosolják. Nem orvosolhatják, miután érdekeik nem azonosak a munkások érdekeivel. Aki fizetni képtelen annak a betegségére nincsen gyógyír és hagyják lassan elpusztulni. Azonban ezt teljesen meg lehetne változtatni szervezkedéssel. Tehát a munkásoktól függ, hogy helyzetükben javulás létesüljön. A ki-ki magának való elmélet ma már nem érvényesül ezt minden józan eszü ember érzi és látja. A helyzet megváltoztatására azonban senki más nem tehet érdemleges lépést, csak a munkásság. Neki kell cselekedni és pedig azonnal. Hogyan lehet tovább tűrni, hogy ártatlan gyermekeket irgalmatlanul legyilkoljon ez a lódásokat ne okozzon. Ezek a zugok még fognak beszélni, igy kényszerülve leszünk velük foglalkozni. A Technológia teremtette helyzet sok mindent változtatott meg, aminek hatása alatt sok fogalom és gondolat szorul változásra. J. Horváth. rendszer. Hogyan lehet tétlenül nézni önmagunk pusztulását? Kitűnik a biztositó társaságok táblázataiból is, hogy mennyire értékelik a munkások életét. Ugyanis a biztosítás esetén nagyon figyelembe veszik a munkás nemét és főként a foglalkozását. Egyetlen biztosítási társulat sem biztosítja az azonos korú munkást a bankárral, vagy bíróval egy alapon. Erre alapos okuk van. A Prudential Biztosítási Társulat táblázatot készített a tuberkolózis következtében történt alhalálozásokról, a külömböző foglalkozási ágakban és úgy találtatott, hogy tizenöt éven felüli bármilyen korban a farmerokat kilenc és szabókat 15 esetben éri utói minden ezerből a tuberkolózis által okozott elhalálozás, mig irodai alkalmazottakat 35 és nyomdászokat 37 minden ezerből. Bankárokat, ügyvédeket, papokat és politikusokat egyáltalán nem foglaltak bele a táblázatba, pedig azok ugyancsak bírják tüdővel még hetven éves korban is, midőn pedig a munkások annak fele korban szárazra kivannak szipo- lyozva és a megbetegedéseknek martalékává lesznek. Tehát teljesen megcáfolt tény azon állítás, mintha betegségek munkanélküliséget idéznének elő. Éppen fordítva történik. A munkanélküliség idézi elő a dolgozók soraiban történő gyakori megbetegedéseket és elhalálozásokat. Eme rettenetes pangást, a mely az egész világot sújtja, nefeledje el ha az ön gyermeke kenyérért könyörög és nincs, hogy a hatalmas corporációk fejei a mai rossz viszonyokban kénytelenek három automobilal beérni a szokásos hat, nyolc helyett. Ha életén át keresett és keservesen megtakarított doljon a szegény, szerencsétlen bankárra, akinek sikertelen üzleti vállalkozása vitte azt el. pénze veszett a bankba, gonKerületi értekezletet tartanak az IWW chicagói magyar tagjai 1933 április 2-án, vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a BÉRMUNKÁS OTTHONBAN, 2419 Lincoln Ave alatt. A következő városokban tartózkodó Bérmunkás lapkezelők és előfizetőket ezúton is felkérjük, hogy az értekezleten képviseltessék magukat, illetve jelenjenek meg: Burnside, Cicero, Berwyn, West Pullman, Harvey, Elgin. Továbbá: East Chicago, Indiana Harbor, Hammond, South Bend és Milwaukee stb. Az értekezlet hivatása: lefektetni azokat a módozatokat, amellyel a nincsteleneket, a reményvesztetteket az iparszervezkedés hatalmas erejével az osztályharc szolgálatába állíthatjuk. Az IWW chicagói magyar csoportja. A munkanélküliség állítólagos okai (Folyt, az 5-ik oldalról.)
