Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-02-18 / 727. szám

1933 február 18. BÉRMUNKÁS 7 oldal A szerencsétlen 13. szám DETROITI HÍREK Az Uj Előre január hó 24-ik számában, megjelent egy cikk az alábbi címmel. “A mikor a szociafascista aktiv.” Aláíró­ként a 13-as szám van téve. Tisztelt 13-as szám, önnek fogalma sincsen arról, hogy tuajdonképen mi is az a szo- cial fascizmus, mert ha csak egy kevés fogalma is volna ró­la, akkor ön semilyen politikai pártnak nem volna a szekér­tolója. Feltéve ha ön tisztessé­ges és becsületes munkás em­ber. Hogy én az Uj Előre olva­sóinak adtam el a “Bérmun­kás” naptárakat, az tény és való. “Hogy a Bérmunkás ol­vasói nem vettek-e^ naptárt az Uj Előrétől?” Én csak azt vá­laszolhatom a 13-as szerencsét­len számnak, hogy én nem is vittem a “Bérmunkás’, olvasói­nak eladás végett naptárt, mert ők abban megelőztek engem' Hogy az “Uj Előrének” van 500 olvasója Detroitban azt én elhiszem, miért ne volna! — Ha az Uj Előréért úgysem kell fizetni. De még sokan el sem olvassák. Hogy miért vettek az Uj Előre olvasói “Bérmunkás” naptárt, azért mert külömbsé- get tudnak tenni, az “Uj Elő­re” és a “Bérmunkás” között. Igenis 13-as szám, az öntu­datos munkásság meg tudja külömböztetni, a “Bérmunkás” lapot, az “Uj Előre” laptól. És még azt is tudja, hogy nem le­het egy olyan lap forradalmi lap, mint amilyen az “Uj Elő­re, aki Partos részvényeket és patent medicinákat hirdeti és az első oldalán fekete keretek között bejelenti az olvasóját, a Detroit City Welfarre, amint tette egy júliusi számában 1932-ben amiért a lap támoga­tására beküldött 2 dollárt. “Hogy a forradalom a sar­kon van-e vagy sem?” Én azt mondom, hogy nincs és úgy látom, hogy még elég messze van. Forradalom alatt értek egy ipari, vagy gazdasági for­radalmat, mert csakis egy ilyen forradalom lehet az igazi proletár forradalom. Hogy vannak forradalmak persze, hogy vannak, de azok politikai forradalmak amelyek­hez semmi köze a proetáriátus- nak. Továbbá azt Írja a 13-as szám. “Most pedig teszek fel egy kérdést.” Ki bolonditja a munkásokat. “Felelet az IWW és a többi szocial fascisták,” kérdést tesz és felel is. “Ilyen formán” igen, ti vagytok azok akik a tudatlan, tapasztalat­lan munkásságot vissza tart­játok, tudatosan vagy tudat­lanul a helyes szervezkedéstől, mert jól tudjátok, hogy a mun­kásságnak a zöme még mindég oda megy ahol nagyobb a zsi­vaj és még mindég jobban rea­gál egy csésze kotyvalékra mint, hogy forradalmilag szer­vezkedjen.” Igen ezt önök jól tudják és felhasználják a kotyvalék ki- rimánkodása által, visszatartják a forradalomtól és a szervez­kedéstől. Tudják önök, hogy a munkásság meg van elégedve kotyvalékkal is és nem lázad. Igen itt van egy ember aki tagja a munkanélküli tanács­nak és kommunistának vallja magát, roppant tevékeny, nagy száj hős, (mint szoktak a kom- mik lenni.) Tisztelt 13-as szám, ne gon­dolja, hogy az illető nem poli­tikus, ő nagy politikus, talán még számozott is. Láthatja onnan is, hogy po­litikus, mert csakis azok képe­sek olyan aljas munkára, hogy más munkás embereket följe­lentenek a Welfarnél. Hogy sajtóhiba volt a mun­kanélküli tanács angol szóban és a 13-as szám megírja, az csak tudatlanságra vall. És, hogy 17 család részére harcol­ta ki a segélyt, azt én elhi­szem. Itt North Detroitban is meg­tették azt, még pedig éppen a bejelentő közreműködésével. North Detroitban is megtet­ték azt, a 13-as szám. De ami­kor egy számozottnak a lakó­ja nem birta fizetni a rendet, itt az Orleans Str.-en, akkor látta volna, hogy szaladt a szá­mozott a törvény házába és kidobatta rendőrökkel a lakót. Hogy mit tett az IWW szer­vezet 27 év alatt, sokat igen sokat tett. Sztrájkkokat vívott meg, a szólás szabadságért harcolt és harcol a jeenben is, szervezi ipariag a munkássá­got. A 13-as szám azon kesereg, hogy miért nem jelentettem fel az illetőt, annál a szervezet­nél a mellyel kapcsolatban van. Halja maga 13-as szám, minek jelentsem fel az ördögöt az anyjánál. Tovább azt írja a 13-as sz. De mivel magyar téren történt állítólag az ügy, a Delray ma­gyar munkanélküli tanács cso­portja követeli, hogy állítását bizonyítsa be. Jöjjön el a Mun­kás Otthonba és személyesen adja át ennek az embernek a nevét. ( Ki az a munkanélküli tanács amelyik úgy követel? Várja­nak, hiszen még nincsenek ha­talmon és máris követelnek. Hátrább az agarakkal számo- zottak! Hogy minek tartanak önök engem, az engem nem aggaszt, és hogy önök kicsodák és mi­csodák azt minden tisztességes bérmunkás tudja, éppen azok a jelzők amit reám mondanak, mind de még annál több is rá- jok pászol. J. Z. Bomlik az UM W A 4. számú bánya unió Prog­ressive lett. Az United Mine Workers 4. számú lokálja 154 szavazattal 4 elenében elhatározta, hogy testületileg lép be a Progres­sive Unióba. Ennek a localnak tagjai a Peabody Co. 47-es szá­mú bányájában dolgoznak. Ezen a vidéken majdnem az összes bányászok a Progressive Uniohóz tartoznak. WELFARE JELENTÉS. A polgármester ur jelentést tett a városi tanácsnak a se­gélyezésről, melyből megtud­hatjuk, hogy csak, 38,610 csa­lád van a segély listán. Ám a jelentkezőknek, 25 százalékát vissz autasitották, ugyan is a város atyák és a Welfare biz­tos urak nem akarják a saját fizetésüket veszélyeztetni. így megbízható jelentés szerint de­cember hónapban a 325 jelent­kező közzül csak 250-nek ad­tak segélyt, a többit az istenre bízták, mivel letudták őket rázni a nyakukról. A jelentésből azt is meglát­juk, hogy Detroitban 175.428 ember van koldus sorsban aki­ket a város élelmez, nem szá­mítva azokat akik ugyan csak rá voltak szorulva, de a segélyt megtagadták tőlük. így magán intézmények, s jó szomszédok, vagy rokonok segélyezése által tartja fenn magát, melyből 44.000 a 15 éven aluli gyermek akiknek nagyrésze hiányos ru­házat s táplálás miatt nem megyen iskolába. A segélyt kérőknek 25 szá­zaléka uj, vagyis még nem volt soha segélyre szorulva. Némely része mostan lett lefizetve, né­mely részének volt megspórolt pénze a szűkös napokra, de a szűkös napok oly hosszúak, hogy az már mind elfogyot s igy azok is koldus sorsra ju­Vissza - vagy előre A jelen rendszer folyton ter­jedő fekélyeiről a kuruzslók mindent megkísérelnek, hogy a szenvedők figyelmét elvonják s a helyes meglátást gátalják. Bár eddig is sok ostobasá­got ajánlottak a munkanélkü­liség által az utcára dobott munkásságnak és az istenadta nép mindenen kapott. Bár az eddig ajánlottak közül egyik sem vált be, most mégis akad­nak, akik felülnek az újabb frá­zisnak, mely abban látja a meg­oldást, hogy “vissza az anya­földhöz.” Ma, amikor a kis farmerek ezrével, tízezrével, önként, vagy kilakoltatás utján távoznak a farmokról, ma foglalkoznak az­zal, hogy a városi munkanél­külieket a farmokra kell kite­lepíteni. Ez talán még jó csal­éteknek, hogy a munkásság fi­gyelmét elvonják a helyes, irány felismerésétől, de semmi esetre sem hozhat enyhülést. A termelő eszközök fejlődé­se ma már annyira haladt, ahonnan nincs visszatérés. A társadalmi rendszer betegsége oly súlyos természetű, hogy itt már csak a legdrasztikusabb operáció segíthet. Ez pedig nem más, mint a bérrendszer i eltörlése. A jelszó tehát ne az legyen, hogy “vissza az anya­földhöz,” hanem “előre az ipa- ■ ri szabadsághoz.” tottak. Rohamosan szaporodik azoknak a száma akiknek egyetlen menekvés az éhhalál­tól a városi segély. A POLITIKAI GAZDÁLKO­DÁS. A városi költségvetésben ta­láljuk, hogy 1933-ra is a pol­gármesternek évi fizetése 15 ezer dollár, melyből még mos­tan sem vágtak le, ezenkívül van még 8 ember akiknek évi 10 ezer dollárt fizetnek, 23 embernek 7—8 ezer dollár kö­zött, 93-nak 5—7 ezer dollár között, 65-nek 4—5 ezer dollár között van a fizetése. 158 em­bernek összesen kifizetnek 868.228 dollárt, a 4 ezer dol- lárron aluli fizetésüeket nem foglaljuk ezen listában akik sok ezren vannak. A Welfare Commisioner kap évente 7.500, s egyik segédje 4 ezer dollárt, ketten kapnak annyit, a segély pénzből mint 66 család kap évente. így nem csoda, hogy a méltóságos jó­léti biztos ur, nem bírja meg­érteni, hogy miért nem elég egy család fentartására éven­te 172 dollár, mikor ő olyan szépen be tudja osztani a 7.500 dollárt, hogy az év végén még talán marad is neki belőle. Még érdemes megemlíteni, hogy 10 ügyvéd is van a város szolgálatában, akiknek a fő­nöke évenkint 10 ezer dollárt, a helyettese 8.500, s még 8 se­géd 6—6 ezer dolláron Telül kapnak egyenkint egy pár he­ti munkáért évente, mivel a vá­rosi munkájukon kívül még magánirodájuk is van. Ezek az urak határozták el, hogy ezekután a Detroit vá­rosban segélyt kapó emberek­nek le kell dolgozni a segélyt. A városi munkákat azokkal fog­ják elvégeztetni, hogy a saját fizetéseiket biztosíthassák. így nagy bölcsen elhatározták, hogy napi két dollár elenében a 172 dollárt ledolgoztatják és ők majd az évi 6—8 ezer dol­lár fizetés mellett megmond­ják, hogyan kell a városi mun­kát elvégezni. Amit felvesznek fizetés képen, azt megspórol­ják a városi munkákon és még dicsőítve lesznek, hogy meg­spórolják a város pénzét. 158 ember annyit vessz fel, mint 5.048 családnak adnak ki, munka fejében s ezt neve­zik demokráciának. Még ezen­kívül nagyon sok politikus van akik a villamos közlekedésnél, vannak jó fizetés mellett al­kalmazva, kevés munka mel­lett, s csak hetenkint egyszer : kétszer mennek a közlekedési müvek felé, csak mint felvi­gyázók, tanácsadók szerepel­nek. Nem csoda, hogy a mi mun­kás politikusaink is sóvárogva pislognak az ilyen politikai po­zíciók felé, ahol kevés munká­val nagy fizetéseket lehet huz- ' ni, és még egy politikai forra- 1 dalom után is. ILYEN politi­kai kormányzatait akarnak megtartani csak a személyek j kicserélésével. Vi.

Next

/
Thumbnails
Contents