Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-02-11 / 726. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1933 február 11. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) _______HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W._________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2 10 One Year .....................$2.00 Félévre ......................... l.iO Six Months .................. 1.00 Egyes szám ára .......... 5e Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS_________OF THE WORLD Technocracy vagy az IWW? (P) Nem elegendő a társadalom hibáira csak rámutatni; mert elmélettel nem lehet osztályharcot vívni. Az osztályhar­cot a gazdasági különbözetek hozták létre. Az uralmon lévő osztály teljes megelégedésben és minden ténykedésében görcsössen ragaszkodik a mai rendszer további fentartásához. Mig az elnyomott nincstelen proletáriátus pedig küzd az elnyomatás megszüntetéséért. A társadalmat amelyben ma élünk egy osztály uralja, amely osztály ma rendelkezik a gazdasági erőkkel amely a társadalom alapját képezi. Nem elégséges forradalmi megállapításokat tenni; mert ez a .lényegen nem változtat semmit. A társadalmi for­radalmat, ném az elmélet fogja megvívni, hanem az az osztály szervezet, amely abból a célból szervezi a nincstelen termelő hadserget, hogy szervezett erejével birtokába vegye a termelő eszközöket és kizárja a mai tulajdonosokat a termelés irányítá­sából és annak minden hasznából. Amig a technocraták forradalmi elméletet állítanak fel; addig az IWW a társadalmi forradalom megvívására szervezi az erőt — még pedig azt a termelő munka erőt, amely eddig munka erejét bérfejébe eladta a kapitalista osztálynak, akik azután busás hasznot húztak a munkások munka erejéből. Mire van szüksége a munkás osztálynak? Társadalmi elméletre amit a technocraták ajánlanak? Vagy pedig forradalmositott megszervezett munka erőre, amely képes a termelő eszközök lefoglalására és a termelés tovább folytatására a társadalmi forradalom megvívására, amit az IWW gyakorlatilag végez? Akik azt állítják, hogy elmélet le­het forradalmi, azok a munkás mozgalom legelemibb tanításá­val, az osztályharccal nincsenek tisztába. Az a forradalmár (?) aki azt hiszi, hogy az elmélete teszi valamely mozgalmat forradalmivá; azok az elemek gerinctele­nek, nem mernek aktiv részt venni az osztály harcban. Pedig a forradalmakat nem lehet megvívni az Íróasztalok mellett. Ha mostan úgy, ahogy a technocraták ajánlják, hogy pénzrendszer helyett egy olyan kártya rendszert létesítsünk amely az elhasznált munka erőnek, vagy a megtermelt anyag előállításához szükséges; akkor az emberek nem egyformán lesznek jutalmazva mivel egyik embernek nagyobb termelési képessége van mint a másiknak és igy az elosztás nem volnai arányos. Ők magok pedig mint technocraták kivételt képeznének; mint a rendszer “hivatásos” irányítói. Az IWW nyíltan kimondja, hogy a termelésben résztvevők mind egyforma hasznos tagjai a társadalomnak és mint ilyenek a társadalmilag termelt javakat egyformán élvezzék, Ez nem Technocracy — hanem az IWW által kitűzött végcél — Ipari Demokrácia. Merészség a Technocraták részéről az az állítás, hogy raj­tok kívül még nem volt egy másik csoport amely letudta vol­na fektetni az uj társadalom összetételét és annak irányítását; akkor azt kell gondolni róluk, hogy annyira önzők, hogy ők csak a kapitalista rendszert és annak összetételét tanulmányoz­ták és figyelmen kívül hagyták az IWW által lefektetett alap­irányt amely az uj társadalom alapját és annak irányítását terv­szerűen ábrázolja. Mi IWW-isták büszkén állíthatjuk, hogy amire a Techno­craták csak mostan jöttek rá, mi már több mint egy negyed század óta tanítjuk. És a mai düledező társadalmi rendszerre azért nincsen orvoslás, mert a technika fejlődésével nem tar­tott lépést a munkásosztály megszervezése. így azután, amikor a kapitalizmus befejezte hivatását nincs egy másik jól megszer­vezett osztály szervezet, amely betölthetné hivatását és átven­né a termelő eszközöket és folytatná tovább a termelést. Ez volt az IWW célja megalakulása óta. “Építeni az uj tár­sadalmat a réginek keretein belül.” Ha a mai rendszer nem tud tovább funkcionálni, készen legyünk az átvételre. És hogy ez nem történt meg, egyrészt az úgynevezett for­radalmi elméletet felállított Technocraták hibája, mert csak mostan jöttek rá arra amit mi IWW-isták már 1905-be meg­láttunk. Azonfelül azoknak is bűne akik forradalmi frázisokat puffogtattak a munkásoknak a politikai posványba vezetésére. Ha most mindkét fél a munkásosztály érdekét igazán akar­ja szolgálni, nincs más teendőjük mint indorszálni a forradal­mi ipari szervezetet, amelyet csak egyedül az IWW képvisel, hogy az összeomlás pillanatába átvehessük a termelő eszközö­ket — és folytassuk tovább a termelést; de nem profitra ha­nem közhasználatra. Az IWW uj füzete és a polgári sajtó NEW YORK. — A “World Telegram” a következő meg­jegyzést tette az ujjonnan ki­adott “General Strike” füzetre vonatkozóan. “A Technocracia forradalmi összetétele az uj államnak.” “Amelyet elösmer az Inrustrial Workers of the World hivata­los lapjának az Industrial Workernak vezércikke amely Chicagóba jelenik meg.” “A Technocracy és az IWW elmélete összeegyeztető és azonkívül egy hirdetést közöl az uj füzetre vonatkozóan.” “Az uj IWW füzet.” The General Strike az ipari szabadság megvalósítására a munkásság gyakorlati prog­ramja. “A Technocraták céljait indorzálva, a vezércikk egyik Paragraffusa igy szól:” “A Technocracya nem egyébb mint a tudományos ipari ad­minisztráció, más szavakkal va­ló kifejezése, melyet az IWW több mint negyed század óta hirdet. Éppen úgy, mint az IWW is, a Technocraták az uj társadalmat mint az ipari orga­nizációt összefüggő fegyelme­zett szolidaritásban fejezik ki a politikai kormányzás helyett.” “Nem szabad figyelmen kí­vül hagynunk, hogy az uj fü­zetet hetekkel ezelőtt Írták és folytatólagossan jelentették meg az Industrial Workerban, mint a Technocraták szenzációs felfedezései az országot meg­rázták.” A coloradói bányász nem kísérletezik FREDERICK, COLO. jan. 15. — A nagy gyülésterem megtelt bányász hallgatókkal az IWW által hirdetett első népgyülés alkalmával, közöt­tük sok bányásznő is részt vett. A gyűlés szónokai: William Tanner, Clerence Dohl, Steve Moldován és A. S. Embree a 220-as bányász ipari szervezet szervezői. Tanner aki a Technocraciá- ról beszélt és ismertette a gé­pek fejlődését, amely kiszorít­ja a munkásokat, a munka te­lepekről és ezért szükséges a munkásoknak az ipari szervez­kedés. Dahl munkástárs ismer­tette az IWW-ba szervezett munkások győzelmét Cle Elum Wash-ban, amelybe ő is részt vett. Felhívja a bányászokat, hogy szervezkedjenek az IWW- ba. Moldován munkástárs, aki ismertette az Illinois-i, Ken­tucky, Ohio és Pennsylvania bányászok helyzetét a colora­dói bányászok helyzetével szem­ben, hol csak az IWW be­folyása folytán tarthatják meg a régi fizetéseket és számít­hatnak a jövőben fizetés eme­lésre. Embree munkástárs, a rög­töni szervezkedésre hivta fel a bányászokat. A gyűlésen gyűjtött összeg elegendő volt a terem és a többi kiadá­sok fedezésére. A gyűlésen részt vevők általánossan hoz­zászóltak és részt vettek an­nak megvitatásában, hogy a jövőben milyen lépéseket te­gyenek. Az egyik tag indítvá­nyára elfogadták, hogy min­den jótálló tagja az IWW-nak, viselje az IWW jelvényt a munkán. Népgyülések tartását hatá­rozták el a közel jövőben. Erie, Lafayette és Lousville bánya­telepeken. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérhar­cok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrend­szerrel I” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom kertéin belül.

Next

/
Thumbnails
Contents