Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-02-11 / 726. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1933 február 11. Nagy az érdeklődés az IWW Iránt mindenfelé ______ ____________ é—------------------1---------—----­TOLEDO, O. Beszámolók Wiener mtárs gyűléseiről Jól sikerült népgyülést tar­tottak a toledoi IWW munkás­társak 1933 január 25-én este a Szokol Hallban. Az előadó Wiener Andor munkástárs volt, aki az ő megszokott mo­dorával reámutatott a mai rossz helyzetre, ami azért kö­vetkezett be, mert a munkás­ság nem tartott lépést a kapi­talista termelés fejlődésével. Amint a gépfejlődés x haladt ugyan úgy kellett volna a mun­kásoknak is építeni azok szer­vezetét is, az Egy Nagy Ipari Szervezetet, hogy szervezett erejénél fogva megtudta volna akadályozni a reá zudult nyo­mort. Hogyha ezelőtt 14 évvel, amit az IWW szervezői hirdettek it­ten Toledoban, de nem fogad­ták meg a munkások azt, hogy szervezkedjenek, és építsék ki az Egy Nagy Ipari Szerveze­tet. Ha a munkásság el lett volna készülve az ő kiépített ipari szervezetével, akkor most nem volnának ebben a nagy nyomorban. És jellemző a munkásokra, hogy azok jelentek meg leg­többen, akik már kiábrándul­tak a kommunisták által Ígért üres ígéretekből, és olyan fi­gyelemmel hallgatták Wiener mtárs előadását, dacára annak, hogy Wiener mtárs nem a kapi­talistákat tette felelőssé a mai nyomorúságért, hanem a mun­kásságot, mégis olyan élvezet­tel hallgatták a két óra hosz- szantartó előadást és felhívta a munkásság figyelmét még arra, hogy ha nem szervezke­dik ezek után sem, akkor még nagyobb nyomor fog reá zú­dulni mint amilyen eddig is volt. A munkásságnak meg kell csinálni a 4 órai munka napot és a 4 napi munka hetet addig is, amig a kapitalista társadal­mat a munkásság meg nem dönti és helyébe építi a közös társadalmi rendszert, amelyben nem fog nélkülözés és nyomor lenni, mindenkinek lesz minde­ne. A gyűlés költségéhez ösz- szeadtak $2.57 centet és a gyű­lés végett ért. WEST PULLMAN, ILL. Január 30-án este 8 órakor nyitotta meg Győrfi mtárs a gyűlést melynek főbb pontjai a gazdasági válság okainak is­mertetése. Előadó Wiener mtárs, aki átveszi a szót s len­dületes szavakkal kezdi a gaz­dasági válság okai ismerteté­sét. Bebizonyítja, hogy annak egyedüli oka a munkások szer­vezetlenségében keresendő. Ismerteti a tőkések szerve­zettségét, ami kiterjed az egész világra, hol csak iparok vannak. Rátért a világháború folyamán végbement esemé­nyekre, mikor minden munkás dolgozhatott, mert a tőkések­nek szükségük volt a munka­erejükre, akkor elszéditve a munkaalkalmak és kereseti lehetőségektől nem hallották meg az IWW hivó szavát az Egy Nagy Ipari Szervezet ki­építésére, pedig azzal elejét ve­hették volna a mai gazdasági leromlásnak. A szervezkedés helyett a po­litikusok hangzatos ígéretei­ben hittek, kik a tömeget a saját önző céljaikra használ­ták ki, sőt használják ki még a jelenben is. Sokan ingatlan vásárlásba keresték boldogulásukat a ke­servessen megkeresett dollár­jaikat fektették be, mit a tő­kés osztály és a bank csopor­tok vesznek tőlük most el. Ismertette az IWW 27 év óta hirdetett programját az ipari szervezkedésre, mely cél- tudatosságával egyedül a ki­vezető ut a mostani leromlott társadalmi helyzetből. Az IWW 4 órás, 4 napi munka prog­ramja egy lépés a jövő ipari társadalom kiépítéséhez, mely program gyakorlatba helyezése alkalmat ad a munkásosztály­nak, hogy munkához jusson. Ez azonban csak az Egy Nagy Szervezet kiépítésével érhető el. Az előadás után a szokásos kérdések következtek melyek­re Wiener mtárs közmegelége­désre adta meg a választ, csak néhány kommi nem volt meg­elégedve, amint ismerve őket nem vagyunk meglepve. A gyűlésen a költségek fe­dezésére befolyt $2.18 cent, mit ez utón is nyugtázzunk. EAST CHICAGO, IND. Wiener Andor mtársunk jan. 29-én kereste fel East Chica­gót, ahol a körülményekhez ké­pest sikeres gyűlésen beszélt. Értelmes és a jelenben lábra kapott humbug mozgalmak sze­létől mentes 200 főnyi hallga­tóság előtt tárgyilagosan is­mertette a jelen termelési rend­szer ferdeségeit, valamint a megoldás módozatait, melyet az IWW ajánl. A termelési eszközök fejlő­dése valamennyiünk szeme előtt játszódott le, és szükségtelen nemzetgazdászok által készített statisztikával bizonyítani, hogy mily változás ment végbe az ipari termelés szinterén. Csak szét kell néznünk az acél tele­peken, a foundrikban és egyeb­ütt, láthatjuk, hogy a gépek mint foglalták el a munkások helyeit. Ezzel szemben mit látunk a munkásság között. A bent ma­radtak még ma is 8—10 sőt en­nél is több órát dolgoznak oly gyalázatos viszonyok között, hogy dacára a munkanélküliek fekete seregének a gyárkapuk előtt, még a jelen viszonyok között is lázadásba kényszerül­nek a munkások. A munkásság bűnös nemtö­rődömsége, a szervezkedésre hivó szavunk meg nem hallga­tása, most bosszulja meg ma­gát. Habár a munkásság szenve­dése mérhetetlen, még mindig nincs más kiút, mint a mun­kásság szervezkedése az Ipari Szervezetbe. A munkanélkülisé­get nem a városházán, nem az állami, vagy szövetségi kor­mán/ palotákban idézték elő és igy a megoldás sem ott ke­resendő. A sérelmek a munka­telepeken történtek és csak is ott orvosolhatók. A munkásság­nak szervezkedni kell, hogy szabályozni tudja a munkaidőt és a gépek fejlődésének ará­nyában, mely szervezett erővel aztán képes lesz a munkásság a munkanélküliséget nemcsak a jelnben, hanem a rendszer megdöntésével örök időkre meg­szüntetni. Ez az IWW üzenete és ennek követésére hívja fel a munkásságot. A hallgatóság közül néhány kérdést intéztek az előadóhoz, melynek a válasz adás után a gyűlés a legnagyobb rendben ért végett. A gyűlés költségeihez 3 dol­lár 70 centtel járultak hozzá. SOUTH BEND, IND. Január 27-én fél 8 órára népgyülést hirdettünk, ame­lyen alig száz főnyi hallgató­ság jelent meg. A gyűlés veze­tő F. Szüch mtárs bejelenti, hogy a mai előadás tárgya az ipari válság megoldása. Rövid szavak után átadja a szót Wie­ner mtársnak. Wiener mtárs szokásához hí­ven ragaszkodván a tárgyhoz, egyszerű, de értelmes szavak­kal mutatott reá a jelenlegi, és az elmúlt válságok közötti kü- lömbözetekre. Két órás beszé­dében kitér a farmerok hely­zetére. Az ipari termelésre. A géptechnika fejlődésére, és a bank bukásokra. Mindezeket kézzel fogható tényekkel bizo­nyította be, hogy ez a rette­netes krízis a munkásosztály szervezetlensége folytán jött létre. Ismerteti a társadalmi segély káros eshetőségeit a munkásosztályra vonatkozólag. Érvekkel támasztotta alá, hogy a munkanélküliség megszünte­tése a jelen időben csak a 4 órás munkanap, és a 4 napos munkahét bevezetésével érhető el, amelyet csak szervezett erő­vel vívhat ki a munkásosztály. A jelenlevők a legnagyobb figyelemmel hallgatták az elő­adást, és a tapsok megismét­lődésével adtak kifejezést, hogy Wiener mtársat megér­tették. Ellentmondások nem voltak. Egy pár kérdés volt, amelyekre az előadó kielégítő választ adott. Végül a National Unemploment Council részé­ről kért szót egy munkás em­ber, helyeselvén az elmondot­takat, de megjegyzi, hogy ők a már a megkezdett útról nem fordulhatnak vissza, mert amig a szervezkedés lábra kap a munkások között, addig is en­ni kell. Kijelenti, ho^y a má­sodik demonstráció megtartá­sára, már megtették az előké­születeket, amely január 30- án lesz megtartva. (Azóta is­merjük ennek is az eredmé­nyét.) Ismerteti a követelésü­ket, amely arra vonatkozik, hogy a városi segélybizottság által életbe léptetett basket rendszer nem jó, és követelik, hogy a segély alapra befolyt pénzeket osszák ki a segélyre szorultak között, ne grefteljék azt el. Wiener mtárs érthetően ma­gyarázta meg, hogy nem a vá­rosházánál, hanem a gyárak­ban kell követelni a munkát, és kenyeret, mert ptt vették azt el. A közönség a költségek fe­dezésére összeadott $5.35 cen­tet, amely összeget később né- hányan $9.00-ra egészítettek ki. A melyért itt mondunk há­lás köszönetét. Ezek után a hallgatóság megelégedetten tá­vozott. BURNSIDE. Szász mtárs megnyitotta a gyűlést 8:30-kor, ismertette a jelenlevőkkel a mai helyzet tarthatatlanságát az ipari vál­ságot. Majd átadta a szót Wiener Andor mtársnak, ki látva, hogy az itteni munkásság nem je­lent meg olyan számba mint ahogyan azt sokan reméltük, az előadó mtárs megnyugtató szavakkal ecsetelte, hogy nem mindég a tömeg nagysága, ha­nem annak az akarat ereje számit és a mai gyűlésünk programját sem a munkásság, hanem az ipari válság válasz­totta meg. Mert még ilyen ipari válság nem volt a törté­nelemben, mert azok a mun­kások akik 27 évvel ezelőtt megalakították az IWW-t már akkor látták a mai válságnak a jövetelét, és a helyes gondo­lat megalkotta az eszmét és terjesztette a munkásság kö­zött. A mai ipari válság nem az első, ez már több ipari válság-* nak a megismétlődése. Az 1914- es ipari válság is tovább tar­tott volna, ha a pénz fejedelmek elő nem készítik az európai háborút, amit egyszerű kapzsi célokból tettek és jöttek a ha­di rendelések. Az iparok kapui megnyíltak, a munkásság dol­gozott és pénzt keresett. Mig az IWW-nak a tagjai fáradságot és anyagiakat sem kiméivé megpróbálták a mun­kásságot szervezni, de a munkás ság legtöbbje ha nem anyagi­lag is, de elméletileg már úgy érezte magát, mint egy kapi­talista. Az IWW-nak a hivó sza­vát nem hallgatták meg, min­den figyelmeztetés süket fü­lekre talált, de már máma mi­kor a háború alatt és a háború utáni években a keresett meg- (Folyt. a 7-ik oldalon.) Vegyen részt országos szervezőnk népgyiilésein

Next

/
Thumbnails
Contents