Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-01-28 / 724. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1933 január 28. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre $2 10 One Year ....................$2.00 Félévre 1.» 0 Six Months ................ 1.00 Egyes szám ára 5c Single Copy ............ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .......... 3c Subscription Payable to; “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to ____________ Cleveland, Ohio pending1 Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Technocracy (P) Naniainkban szembetűnően láthatjuk, hogy a mai rendszer egyárfalában nnm felel meg az általános ember igényeinek, vagyis elérkeztünk e°y olyan korhoz, amikor erős munkaképes es dolgozni akaró emberek, nem tudnak munkához jutni. Ez által elzárják ők^t az emberiség legellemibb feltételétől, a megélhetéstől, amikor már milliókra megy azoknak száma, akiket a gyors termelési folvamat szükséoleíenné tett a mai termelési rendszerbe. Közöttük milliókat érint, azokat is, akik valamikor a forradalmi munkások feltörekvő gigászi harcát elitélték és ellenszenvei viseltettek a munkásosztály ellen. Ezek az úgynevezett fehérgallérosok, vagy szellemi munkások, akikre mostan a kapitalista osztálynak éppen úgy nincsen szüksége mint az ipari munkásokra, mivel a technika fejlődése ezeket is kiszorítja az állásokból. így k^rü'nek azután a legjobb mérnökök és szaktudósok is munkanélkülivé, és most be kell látniok, hogy hiába voltak eddig a kapitalizmusnak hűséges szekértolói, ők is csak a munkások sorsára jutottak. Most mikor az ő megélhetésük is bizonytalanná vált; ők is más húrokat Dengetnek. De elmélkedésük gyakorlati keresztül vitelére semmi programjuk nincsen. Vagy talán azt hiszik, ho°y a kapitalizmus humanizmusra van alapozva és pont őket fogja maid kinevezni a társadalom vezetésére. Nem elégséges csak valamiről beszélni, pláne olyas valamiről, aminek gyakorlati keresztülvitelére képtelenek. Vagy talán a Technocraták önmagukat fogják kinevezni? Nem gondolnak arra, hogy csak egy osztályharc győzelmétől függ a társadalmi átalakulás. U'rvan is az utóbbi időben azzal a kérdéssel foglalkozik a saifó és közvélemény, ho«v mi is a Technocracy. Semmi más, mint egy uj jelzővel felruházott elmélkedés. Habár a gazdasági fejlődés tiszta képét sugározza vissza; de azt nem látják, hogy a mai társadalom két külömböző és gazdaságilag ellentétes osztály összetétele, amely osztály közül az egyik uralja a földet és, a termelő eszközöket és ezeknek nem lehet szépszóval megmagyarázni, bogy adiák feil komótos életmódjukat, vagyonukat. Mert ha csak elméletet állítunk fel a gazdasági viszonyok megváltoztatásra, u^v csak éppen olyan dogma lesz az mintha imádkoznánk a társadalmi viszonyok megváltoztatásának érdekébe. A technocraták, akik ugyan rámutatnak a társadalom hibáira és helves bizonyítékokat hoznak fel elméletük igazolására. merallaoitiák. hogv a termelési eszközök a gének fejlődése vagyis a gazdasági fejlődés hozta létre a mai állapotokat. A70NBAN PROGRAMJUK KERESZTÜL VITET ÉRÉ A BÉKÉS FEJLŐDÉST FOLYAMATOT LÁTJÁK ELEGENDŐNEK. NEM T ÁTJÁK. ROGY AZ URALMON I.ÉVő OSZTÁLY MTNDFN RENDET KFZÉSÉRE ÁTJ ó EZKÖZT FELHASZNÁL URAT MÁNAK MEGTARTÁSÁRA. Meg állapítják ugyan, hogy a fizetés, a pénz rendszer eltörlésével szabadulhat fel a mai áldatlan állapotokból, de hiszen ez nem az ő felfedezésük, — mint azt sokan látják — MERT AZ IWW ELVI NV[T ATKOZ AT A TISZTÁN KIMONDJA “LE A BÉRRENDSZERREL.” Tovább azt is elismerik, hogy az összes politikai pártok nem alkalmasak a dolgok mikénti orvoslására, mert ez kizárólag gazdasági kérdés és ezért, a Republikánus. Demokrata, Szo- cia’ista va^y akár a Kommunista párt nem alkalmas erre. EZT AZ IWW MÁR RÉGEN FELÖSMERTE: DE NEM CSAK, HOGY FELÖSMERTE, HANEM A POLITIKAI HANDABANDÁZÁS HELYFTT A FORRADALMI IPARI AKCIÓT ALKALMAZZA. Azt tudjuk, hogy a társadalomban két ellentétes osztály áll egymással szemben. Az egyik a nincstelen munkásosztály a másik a kapitalista osztály a föld és termelő eszközök tulajdonosai. Az IWW elvinyilatkozata, amelyet már 1905-ben fektettek le: de nem a Technocraták, hanem a forradalmi ipari unionis- ták, és amely nem a felebaráti szeretetre van alapítva, mint a Technocraták elméUte, hanem nviltan kimondja: “E két osztály között küzdelemnek kell folyni mindaddig, mig a világ munkásai mint oszt ál v szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket.” És csak igy szüntethetik meg a bérrend- SZert. A technocraták elvi nyilatkozata elméleti alapra van építve és az osztályharc alkalmazása nélkül, elmélkedésük teljesen hasznavehetetlen. A munkásmozgalomnak nem elméletekre van szüksége, hanem a már régen lefektetett elméleteket hathatós harci eszközökkel, gyakorlatilag végre kell hajtani. Erre a Technocracy képtelen. Nem vezetőkről kell gondoskodni, hanem azt a szervezett erőt kell gyűjteni, amellyel képesek leszünk a termelő eszközök lefoglalására. Osztálytudatos termelő hadseregre van szükség, amelynek hivatása nemcsak abban áll, hogy lefoglalja a termelő eszközöket, hanem folytassa fennakadás nélkül a termelést. AMÍG A TECHNOCRATÁK ELMÉLKEDNEK, ADDIG AZ IWW-NAK EZEN ELMÉLETEK KIVITELÉRE GYAKORLATI PROGRAMJA VAN. ÉS HA EZEK AZ INTELEKTUELEK FELöSMER- TÉK A TÁRSADALOM HIBÁIT ÉS TÉNYLEG AZ EMBERISÉG SORSÁN AKARNAK VÁLTOZTATNI, AKKOR TÁMOGATNI KELL NEKIK AZT A GYAKORLATI MUNKÁSMOZGALOM CSOPORTJÁT, AMELYNEK A GYAKORLATBAN KIPRÓBÁLT HARCI ESZKÖZEI ALKALMASAK A TÁRSADALOM ÁTFORMÁLÁSÁRA. Ha következetesek és őszinték a megállapításaikhoz, úgy nekik mint mindazoknak, akik most felfigyelnek a technocra- tákra be kell helyezkedniük az osztályharc alapján álló gazdasági szervezetbe amely egyedüli kulcsa az ipari egyenlőségnek. GONDOLKOZZI Ha szabad ember akarsz lenni, gondolkozz! A meddig mást hagysz magad helyett gondolkozni, addig mindig kileszel használva. Ha a munkásosztály a jövőben nem veszi nagyobb hasznát az agyának, mint eddig, akkor felesleges a részére az agyvelő. Habár mindenkinek van munkaereje, de nem mindig használja a sajátját. Azok igen ritkán használják a saját munkaerejüket, akik sok munkaerőt foglalkoztatnak. Ha mindenkinek annyi jutna a mennyit előállít, vagy annak a társadalmi értéke, elképzelem, hogy mennyi juttna a “felsőbb osztálynak.” A legnagyobb igazságtalanság a földön; hogy egyik ember végezze másnak azt, amit az is el tudna végezni a maga részére. A világ legnagyobb demokráciája a méhrajnál van. Azért dolgoztatnak bennünket, mert erősen dolgozunk. Éhezünk, mert többet termelünk mint amennyire szükségünk van. Azt jelenti a polgári demokrácia, hogy azok, akik termelnek, éhezzenek, mig azok tul- bőségben úsznak, akik semmit sem termelnek. Elégedetlenség! Én vagyok az elégedetlenség. Én vagyok az ellensége a dolgok létező rendjének s azért harcolok, hogy az állapotok olyanok legyenek, amilyennek lenniök kellene. Én voltam a chaosban a nyugtalanság mely a világegyetem rendszerét hozta létre. Jelenlétem a majomember agyában volt az emberi fejlődés igazi kezdete. Én égtem a korszakokon át az emberek szivében, jobb dolgok felé űzve előre azokat. Én voltam a költők ihlete, a harcosok biztatója és a mártírok lüktető ereje. A kapzsiság és a zsarnokság állandóan meg akartak félem- liteni, mert tudták, hogy én vagyok elkerülhetetlen végzetük. Királyságok és császárságok emelkedtek és buktak miattam. Sivatagok kivirágoztak nyo momban, vallások jöttek és mentek, mert ÉN vagyok. Az igazi rendnek szeretője vagyok és gyűlölője a megállapított gonosznak. Én vagyok a láng mely elégeti a tisztátalan anyagot, hogy csak a tiszta érc maradjon meg. Én késztetem a gondolkodót a gondolkodásra, az álmodót az álmodozásra! Én vagyok a Kétkedés a Változás a Haladás. Én vagyok az Elégedetlenség. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrendszerrel !” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét épitjük a régi társadalom kertéin belül.
