Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-06-03 / 742. szám

1933 junius 3. BÉRMUNKÁS 5 oldal A GENFI Dicséretes körültekintéssel készítették elő, leszerelési kon­ferencia néven. Fényes szóra- kozó-helyeket terveztek ki, hogy szállóigévé válhasson: A konferencia lunch-öl. Még arra is volt gond, hogy a genfi rend­őrség vagy ezer közüzemű hölgynek adott letelepülési en­gedélyt miből látható volt, hogy mélyreható munkálatok készülnek. Briand a Népszövetségről megállapította, hogy részvény- társaság, amelyben a részvé­nyes államokat láthatatlan já­tékosok irányítják. Ugyanezt a játékot játszották a konferen­cián is a külügyminiszterek, delegátusok s a szakértők: ten­gernagyok és tábornokok. Kö-* zülük nem egy a hadigyárak ügynöke. Leszerelésről tehát nem esett sok szó, csak külöm- böző korlátozásokról: költség- vetések, hadianyag, létszám- csökkentésről. Mert a lényeget egyik sem érintené. A hadi­költségek leszállítása forma. Megállapíthatja a konferencia egy-egy állam hadikiadását; erre valamelyik állam deflációt csinál s a költségvetés számai maradnak, mégis növeli had­ügyi költségeit. A létszámcsök­kentés, a hadianyag korlátozá­sa, mint a hajók tonnatartal­mának megszabása, bizonyos fegyvernemnek eltiltása, szin­tén játékos dolog, mert a hadi gépek pusztító ereje ma két­szer akkora, mint volt a hábo­rú előtt s a fő hadviselő esz­közök : a repülőgépek, gáz és bacillus Azonkívül a vasüzemek már békében a háborús profit céljára vannak berendezve, a kémiai gyárak mérgezőgáz ter­melésre is képesek, a polgári repülők csaknem egy gombnyo­mással hadigépekké alakítha­tók. A javaslatok sorsa sohasem volt kétes: vagy elvetették vagy tárgyalás alapjául elfo­gadták. Az utóbbi azt jelentet­te, hogy eltemették. Szépen, finoman, mint előkelő urakhoz illik. Jártas körökben szólás­mondássá lett: Virágok alatt temetünk. Komoly akarat hiá­nyában akadémikus értekezé­seket tartottak. Magyarul: “zabot hegyeztek.” így példá­ul felfedezték, hogy vannak vé­dő és támadó fegyverek. De hogy melyik fegyver hová tar­tozik, nem tudták eldönteni, mert nem is lehet. Minden ál­lam delegátus bizonyította, hogy fegyverei csak védelem­re valók, ellenben a szomszéd­jáé támadó célt szolgálnak. Mindegyiknek igaza volt abban, amit a másikról mondott. A legjobb tréfát Anglia delegá­tusai csináltak. Azt bizonyítot­ták ugyanis, hogy a nagy csa­tahajók, dreadnoughtok, csak védelemre valók, mert nem tud­nak behatolni idegen ország területére. Annál .veszélyesebb támadó eszközök a felfegyver­zett motorcsónakok, mert a fo­lyókon bárhová bemehetnek. CIRKUSZ Tehát ezeket kell leszerelni. Mindegyik állam azt vitatta, hogy az ő külön érdekének 100%-os kielégítése a béke egyetlen biztosítéka. Anglia a tengeralattjáróktól fél, tehát bizonyítgatta, hogy ellenkezik az emberiességgel. A gránát, a gáz, a szurony már a tiszta emberiesség. Az olasz a fran­ciával egyenlő tengeri erőt kí­vánt. A felszereltek a mai ál­lapotok megtartását követelték biztonság ürügye alatt. A le­szereltek az újra fegyverke­zést kívánták, egyenlőség cí­mén. Végül felhangzott a régi dal, melyben a háború óta ta­lán az együgyü lelkek sem hisz­nek már: “A mi békénk és ha­talmunk, amivel a világ béké­jéhez járulunk, attól függ, mekkora a haderőnk.” Azért, amit titkon akart, egy állam sem vállalta nyíltan a felelősséget. Egymásután terjesztették be a legdiploma- tikusabb javaslatokat, hogy a felelősséget magukról elhárít­sák. Franciaország a militariz- must óhajtotta megmenteni, holott ez sodorta a világot a háborúba. Javaslatot tett nem­zetközi haderő felállítására. S ezt a tételt hangoztatta: dön­tőbíróság, biztonság, végül le­fegyverzés. Pedig a sorrend éppen ellenkező: előbb döntő­bíróság és lefegyverzés, ebből származik a biztonság» Anglia a tengeralatjárók le­szerelését javasolta. Csak tes- sék-lássék javaslat volt. Japán ellenben szót emelt a buvárhaj ók mellett s csak bi­zonyos hajók és lövedékek el­pusztítását kívánta, amelyek nagyrészt úgy is hasznavehe­tetlenek modern háborúban. Németország diplomatikusan az egyenlőséget követelte, de imperiálista-militárista nagy­hatalmi állásának a visszaszer­zésére játszott. Az Amerkai Egyesült Álla­mok határozottabb javaslatot terjesztettek be: azonnal le kell szállítani a létszámot és a hadianyagot egy harmadára s el kell tiltani a gázháborut, ne­héz tüzérséget, tankokat. De a gyarmati seregek más elbí­rálás alá esnek. — A javaslat úgy volt szerkesztve, hogy a nagyhatalmak erő-viszonyát nem érintette és biztosította az Egyesült Államok tengeri fölényét. Amerika nem épít uj hajót, ellenben Anglia és Japán megsemmisítik legjelen­tősebb hajóikat. — Anglia, Japán, Franciaország, Lengyel- ország, Csehszlovákia elbuk­tatták ezt is. Olaszország azt javasolta, hogy semmisítsenek meg min­den nagy hadihajót, tenger­alattjárót, nehéz légi jármüvet, nehéz tüzérséget, tankot, légi bombavetőt, kémiai s bacillus háborús eszközt. Az angol Man­chester Guardian sajnálkozva irta, hogy ezt a javaslatot nem angol ember tette. De a javas­lat során ez nem változtatott. Oroszország teljes, általános, azonnali leszerelésre tett rész­letes javaslatot, Anglia kije­lentette, hogy méltányolja, de nem támogatja. Mindössze há­rom állam szavazott mellette a konferencián résztvevő 64 közül. Az olasz-angol javaslat a legutolsó. Sok benne a sejtés s többet olvastak bele, mint amennyit ki lehet belőle venni. Lényege az, hogy a felfegy­verzés egyenlőséget ismer el s Európa vezetését, imperialista céllal, egy oligarchikus direk­tóriumra ruházza. Hogy tény­leg mit fog jelenteni és mi lesz a sorsa, azt a jövő dönti el.* A leszerelési konferencia működésének eredményei: Ja­pán háborút indított Kina el­len A konferencia nem mert nyilatkozni. Az angol, amerikai és francia kormányok meg­egyeztek, hogy nem engedik meg a fegyverszállítás nyílt parlamenti tárgyalását. Végül Japán könyörült meg a konfe­rencián és kilépett a Népszö­vetségből. De Ígérte, hogy a “béke munkájában” támogatni fogja a konferenciát. — A konferencia kimodta a leszerelt államok újra felszerelését, a milicia rendszert, tehát a so­rozás kiterjesztését. — Katonai szövetséggé alakult a kisan- tant. — Az Egyesült Államok három éven belül 135 uj hadi­hajó egységet építenek. — Anglia csökkentette a haditen­gerészet létszámát 1000 em­berrel, de emelte a költségve­tését 75 millió pengővel, meg­építette a világ legnagyobb éj­szakai bombavető gépét s ha­dihajó bázist szerel fel Szinga- porban. — Az államok pedig 70%-al erősebben vannak fel­szerelve, mint a háború előtt. A genfi cirkuszban minden történik, csak leszerelés nem, még pedig lelki, politikai, gaz­dasági és katonai ldfezerelés. Mindegyik állam a maga külön érdekét és szuverénitását zsu- gorgatja. A közös érdek, a né­pek érdeke elsikkadt. Világos­sá lett, hogy az államok ellen­ségei a saját vezetőik, akik féltékenységen, bizalmatlansá­gon,. rivalitáson, ravaszkodá­son kívül másra nem képesek; őszinte, becsületes kezdeménye­zést, teremtő gondolatot és aka­ratot magukból kitermelni nem tudtak. Csak szavakat, szép szavakat, cinikus szavakat. De már csak a cselekedeteknek hi­szünk. A beszédek végképen el­játszották hitelüket. Azonkí­vül sokba kerülnek. A genfi cirkusz 1932 februárjától jú­liusig s 1933 januárjától máig beszél. Eddig minden szava 17,000 pengőbe került. Mi, vérrel és arannyal fizető nézők, sem nevetni, sem tap­solni nem tudunk. Kovács Márton. * Japán, Lengyelország, a kisantant ellenzik, Anglia mó­dosításokat óhajt, Franciaor­szág ellen javaslatot nyújtott be, Amerika óvatosságot ajánl. A SZOCIALIZMUS NEVÉBEN (Folyt a 2-ik oldalról.) hatalomra (tudás hatalom) mindenek fölötti jutását. A zelotizmus vakon követők phoszphoreszkált (sötétben fénytjátszását) minden vona­lon, az One Big Union reflek­tora bevilágítja, az ösvény ki­tisztul megszilárdul. A paragi ugar Szaharáját feltörő. Idő, tér, anyag, szerszám van bő­ven ezen munkák elvégzésére. Ha az államkapitalizmust és állam szocializmust amik a jö­vőnek horizontján tündökölnek, bekövetkezését (diktátorok bü­rokratikus) intézményét a pro- letáriátus megakarja akadá­lyozni haladéktalanul tegye meg a lépéseket a One Big Union, IWW értelmében. És igy képes lesz minden akadá­lyok nullifikálására. Tanulmá­nyozd az IWW “Bérmunkást.” A történelem arról tanúsko­dik (párisi kommun magyar stb.) Hogy ez igy kárhozatos rossz lejátszódás és babilon- szerü kháoszba folyt. Félre a pártokkal, szárnyakkal, min­dennemű szekták illúziójával. Éljen az Industrial Worker of the Wohld. (Világ Ipari és me­ző munkásainak gazdasági Egy Nagy Szervezete.) Ezen adminisztrációs érte­lemben hadseregeket hozhat vissza a frontról. Avagy ha elég ereje van már ahoz eisern ereszti oda, szubordinál min­dent, ami a köz rovására irá­nyul és lukrativ (jövedelme­ző,) helytálló bázis (alapra,) helyezni mindent hivatásszerű­en. Nem ad élelmet, ruhát, gyilkos eszközöket. — Térdre és megadásra kényszeríthet mindent. Hogy szétrepessze a kapitalizmus rablólovagvár bu­rok ját, mint a csirke a tojást, General sztrájkokkal stb. Mindez a proletáriátus in- teligens szolidaritásával érhető el. Mindazok akik ezen eszmék elől kitérnek, meghasonlottak, disciplináris (fegyelmi) felelős megértéssel tartoznak — Marx Károly halálának ötvenedik évfordulóján. Racionálni (észerüsiteni,) Rehabillitálni (helyrepótolni,) a múltak minden hibáit stb. a One Big Union van hivatva. Ahogy minden korhadásnak indult erők, tápanyagul szol­gálnak uj életerőknek, a ter­mészeti törvények szerint. A szerint vagyunk a reakciós (maradiság) helyett uj élet­erőt összekovácsolni. Az önkép­zés megértés Tudás Hatalma stb. Fraternális (testvériség) harsonájának trombitája töb­bé el nem fojtható. Az uj tár­sadalom megszületésének kü­szöbén az IWW One Big Union BÁBA van hivatva ezen mun­kára. (A sok párt-szárny, közt elvész a gyermek.) Mentsük meg és teremtsük meg a Szo­cializmust. Vizer Ferenc. Vegyen részt az előfizetési kampányban!

Next

/
Thumbnails
Contents