Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-05-20 / 740. szám

1933 májúé 20. BÉRMUNKÁS 5 oldal A M mm aa aa a a ■ ■ a a közönyösökhöz Hozzád proletár te elnyo­mott kedélyű, eltompult érzé­kű, munkástársaid szenvedései iránt közönyös bérmunkás, hoz­zád szólnak e szavak. Nincs neked semmi közöd ahoz amiről a legnagyobb szel­lemek gondolkodtak, miért napjaid legjobbjai küzdöttek és szenvedtek ? Semmi közöd sincs osztályod, a munkásosz­tály öröméhez, bujához? Nap­jaidat folytonos egyformaság­ban töltőd: a gond és szükség egyformaságában. Ifjúságod elsatnyul a mun­ka kemény igájában, mely so­hasem szűnik meg s neked mégsem juttat egyebet, mint nélkülözést. Miért nem gondol­kodtál soha a fölött vajon en­nek igy kell-e lennie? Vagy ép­pen meg is vagy tán elégedve sorsoddal ? Vagy nem? Hát akkor mi­ért nem .hallgatsz a hangra, mely milliószorosan és minden helyütt elhangzik. Szervezkedj! Csatlakozzál testvéreidhez! Te­kints magad körül s láthatod, mikép egyesülnek körülötted munkások és munkásnők. Szer­vezeteket alakítanak, hogy sor­sukon javítsanak, hogy jogai­kat, emberi méltóságukat vé­delmezzék és mindezzel te nem törődöl? Nem látod a szomorú képet, mely szemeid előtt fel­tárul, ha az utcára, vagy a gyárba lépsz, ha otthon vagy, vagy idegenben, nem látod test­véreid és nővéreid sápadt, be­esett arcát, társaid meggörbült hátát? Nem látod őket, magad is, ahol laknak, ahogy hálnak, amit esznek? Nem nélkülöztél és szenved­tél velük együtt? És nem látod mellettük a gazdagságot, azok jólétét és fényűzését kik egész életükben nem dolgoznak s nem veszed észre büszkeségüket, gőgjüket, melylyel eléd lépnek? Palotákban laknak, fényes lakosztályuk van, a legfinomabb vendéglőkben étkeznek, hang­versenyeket, színházakat és táncmulatságokat látogatnak a legköltségesebb szórakozások­nak hódolnak, bársonyba, se­lyembe, szőrmébe és hermelin­be öltöznek s ama szerencsét­lenek, kik fáradhatatlanul al­kotnak, sötét kis odúkban él­nek, összeszoritva piszkos há­zakba, utcákba. És ezek még a szerencséseb­bek, kik még valamelyes mun­kát találnak. Aztán láthatod a nyomorgó­kat, fogvacogtató, vékonyon öltözött munkanélkülieket. Itt gazdagságot, műveltséget, életkedvet és örömet látsz: ott szegénységet, nyomorúságot, betegséget és bűnt szorosan egymáshoz tapadva. Ott a fen­tié jázó kapaszkodót az uzsorást, a börzespekulánst, a szélhá­most és a pénzeszsákot, amott a bérrabszolgát, az iszákost és kéjnőt. És ujjong és örvend és mo­solyog, közbe pedig jajgat és nyög és panaszkodik és átko- zódik a nyomorúság. És mindez közönyös előtted nem törődöl vele, nem érde­kel? Hát igazán nem akarod azok­nak segítségére készen kezei­det kinyújtani, nem akarsz együtt harcolni és küzdeni, hogy a jajgatás és őrült haj­sza mielőbb megszűnjék? Azt hiszed, hogy nem vagy bűn­társa ennek a nyomorúságos állapotnak? A te önzésed, a te közönyösséged, a te érdeknél­küliséged bűnrészesei az em­beriség e nyomorának. Hiába tagadod a bűnössége­det. Te is és mi mindannyian bű­nösök vagyunk az emberiség nyomorában és szükségében, szenvedésében és bűnösségé­ben. Ne áltasd magadat! Telje­sítsd inkább kötelességedet. Tudod miképen élsz te magad és mikép élnek szenvedéseid társai. Tudod minő gyönyörök léteznek és hogy te és társaid ezekből ki vannak zárva. Tudod, hogy sehonnan sem várhatunk segítséget, mint csak önmagunktól, s hogy a fáradhatatlan küzdelemben és harcban darabról darabra kell vsszahóditani jogainkat, hogy igy fegyverekre tegyünk szert a jogtalanság és erőszak elle­ni küzdelmünk számára. — Mindezt tudod, vagy tud­nod kellene. Ezért kötelességed a szervezkedés, munkástársa­iddal való egyesülés, s a ma­gad erejével is szaporítani azok erejét és részt venni ama nagy szent háborúban, mely az em­beriség jogaiért és jóléte érde­kében folyik. Panaszoddal és mérgeddel semmi sem történik a te és társaid ügyében. Itt résztvenni, közreműködni kell és a legcsekélyebb is amit a proletáriátus szolgálatában tet­tél, meghozta a maga gyümöl­csét Hiszen ember vagy te is és úgy érzel, mint más emberek. Ugyanazon szervekkel bírsz mint a kapitalista, a miniszter, a herceg és a földesur, miért nem élvezed ugyanazon örömö­ket és élvezeteket is aki kora ifjúságodtól dolgozol? Ha úgy ruháznak, mint amazt mi a kü- lömbség a gazdag közt és kö­zötted? Nem eheted, ihatod ugyanazt? Épp úgy tudsz örülni, vagy haragudni, mint amaz. De fájdalom nem tehe­ted és nem szabad tenned mindazt, mert a legtöbbet sa­ját számára tartja meg és ne­ked semmit sem hagy, mint a te örömtelen és egyhangú pro­letár sorsodat. Nem bosszant ez téged? Ha igen, úgy ne csak mo­rogj, hanem cselekedj is. Menj társaid közzé, kik már előbb gondolkodtak ezen és csatla­kozzál hozzájuk. Képezd te is ama hatalmas kötelék egy tag­ját, mely arra alakult, hogy a jelen igazságtalanságot és borzalmat megszüntesse. Ne törődjél a demagógok szitkozó- dásaival, rágalmaikkal, te csak magaddal és testvéreiddel tö­rődjél. Az ő közösségökben épp oly hatalmas és erős vagy, amily gyenge és erőtlen vagy egye­dül. Munkástársaiddal karöltve szembeszálhatsz üldözőiddel. Miként előbb brutalizáltak, most respektálni fognak. Ne hidd, hogy félre akarunk ve­zetni. Ami milliók fejében kisért, ami ezer meg ezer szivet be­tölt, azon kell, hogy valami helyes és igaz legyen. Jöj hát a te testvéreidhez,, akár gyárban dolgozol, az ő kattogó kerekei és dübörgő gé­pei között mély aknában ten­geted életed, vagy a munkanél­küliség kálváriáját járod, jöj a te munkástársaid közzé és légy egy a te testvéreiddel, kik csak javadat akarják. Itt van­nak erődnek hatalmas gyöke­rei, itt vagy teljes értékű em­ber a többi között. Hagyd ott­hon a te szolga lelkedet és alá­zatosságodat, ott szabad vagy és a magad ura, ura sorsodnak is. Ha aztán ezen “vörös tár­saságot” melyről neked oly szörnyű dolgokat mesélnek megismerted, ha látod, hogy az összemberiség boldogitásá- ra törekszenek, hogy a mun­kanélküliséget és a tömegnyo­mort meg akarják szüntetni, akkor át fogod látni, hogy ez emberek tulajdoképpen egy uj idő apostolai, mely a legjobbat ígéri és örömmel fogod őket követni egész életeden keresz­tül. Az IWW-nak nincsennek ne­ves tagjai, akik a harcban töb­bet számítanának, mert egye­dül csak az erő szerint mérik a harcolók fontosságát. Az ipa­ri harcokban kivétel nélkül minden munkás egyformán té­nyező és igy mindenikre egy­formán fontos feladat hárul. Szolidaritás eredménye UNIONTOWN, PA. — Há­romszáz sztrájkoló leány pél­dás szolidaritása megakadá­lyozta a bérlevágást a Berko- vitz Shirt Co. itteni telepén. A sztrájk nem egészen egy hétig tartott és a bérlevágás megakadályozása mellett egyébb kedvezmények megadására is kényszeritették a munkáltatót. Az egyezményben benn foglal­tatik, hogy a sztrájkból kifo­lyólag sem a jelenben, sem pe­dig a jövőben megtorlást nem eszközölhet a gyárvezetőség a sztrájkbizottság tagjai sem pedig a sztrájkolok ellen. FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA. január 15-tó'l — május 6-ig. IWW csoport Chicago.... 47.76 Z. Révész Lawrence,..... 3.00 St Bukovszky, Berwin,.... 2.00 MBSz. E. Pittsburgh,.... 67.50 IWW cs. Philadelphia.... 30.00 J. Újhelyi, Pittsburgh.... 2.00 A. Kucher, Pittsburgh. .. 4.00 M. Búza, Elgin, 111......... —.25 IWW cs. New York....... 25.50 IWW cs. Clev. West Side 24.13 IWW cs. Clev. East Side 55.95 J*. Kozsán, Saratoga....... 1.00 A. Török, Chicago.......... 2.00 J. Nehéz, Cleveland__... —.65 A. Schuster, Cleveland.... —.50 G. Deme, Akron............. 5.00 J. Mohi, Cleveland......... 2.00 IWW csoport Akron..... 13.13 J. Lockner, Cleveland..... 1.00 M. Rosenbaum, Newyork 2.00 N. N., New York........... 2.00 IWW cs. Pittsburgh....... 29.00 E. May, Cleveland.......... 1.00 MBSz. East Pittsburgh.... 64.13 A. Dobay, Cleveland...... 1.00 A. Kovaly, E. Pittsburgh 3.00 IWW csoport Buffalo.... 5.00 L. Buday, Cleveland....... 1.00 B. Goldstein, Brunswick 1.00 Mrs. Pelargus, New York 1.00 S. Bukovszky, Berwin,.. 2.00 MBSz., E. Pittsburgh ..... 64.13 ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bir- ják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Ugy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegitik, hogy bérhar­cok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrend­szerrel !” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom kertéin belül. Vegyen részt az előfizetési kampányban!

Next

/
Thumbnails
Contents