Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-05-06 / 738. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1933 május 6. A “Május 1.” története Május elseje az a nap, melyen a kizsákmányolt munkás- osztály, megunva az uralkodó osztályok ostoba, hazug ígéreteit, saját kezébe veszi sorsát, hogy a közvetlen gazdasági harccal kivívja helyzetének azonali megjavítását. A ma május elsejéjé még nem ünnep. Mi forradalmi IWW-isták tudjuk, hogy még nincs az ideje annak, hogy ünnepeljünk. A nép nyomora nagy; a kapitalisták kapzsisága ezerszámra gyilkolja le és éhezteti a munkásosztály millióit. Az egész világon a törvényes és törvénytelen kizsákmányolás uralkodik, a kegyetlenség, csalás és romlottság üli ünnepét, a munkások mindenütt rabszolgaságban sínylődnek. Ilyen körülmények közt nem vágyódunk ünnepségekre. Május elseje számunkra a forradalom harci riadója, hogy felakarjuk magunkat szabadítani az állami uralkodás és a kapitalista bérrabszolgaság alól. Ezen a napon végig tekintünk küzdő sorainkon, hogy előkészüljünk a közvetlen cselekvésre az általános sztrájkra, hogy lefoglalhassuk a gyárakat, mert mi építettük és tartjuk üzemben azokat a gépeket, mert csak mi tudjuk őket mozgásba hozni; földünket, erdőinket, bányáinkat, melyeket a rablók hada a. törvény oltalma alatt kezeikben tartanak, mig mi arcunk verejtékével teremtjük azokból mindazt a gazdagságot, melyet ők saját tulajdonokul merészkednek lefoglalni. Mi a kapitalizmus elgyötört bérrabszolgái, visszavesz- szük tőlük, a mi jusunkat, a munkaeszközeinket, a termelés és gazdagság forrásait. Május elsejének története megmutatja, milyen tisztán és világosan fogamzik meg egy nos, — hogyan ferdítik azt el eszme a nép lelkében és — saj- a politikai vezetők és szemfényvesztők, akik a munkás osztályra feltolakodnak. De — bármennyire elhomályosították is azt — “Május Elsejédnek valódi értelme mégis ujult erővel tör most utat magának. A mai forradalmi munkás mozgalomban, május elsejének először az amerikai “Munka Lovagjai” egy a maga idején erősen forradalmi szakszervezet volt a kezdeményezője mely azonnal megvalósítandó céljául a munkások gazdasági felszabadulását tűzte ki a munkaadók ellen folytatott közvetlen harc által; eszközei közt első helyen állott a nyolc órai munkanap kivívása. Kezdetben ez a küzdelem nyílt forradalmi harc volt. A 8 órai munkanapért igen erőteljes agitációt folytatott és sztrájkjai közül egynéhány megérdemli az általános sztrájk elnevezését. Ezek a harcok — melyeket később az akkor még szintén forradalmi “AFofL” is teljes erejével támogatott. (Úgy a munka Lovagjai “mint az AFofL” ma teljesen sztrájktörő szövetség.) Csak megelőzői voltak annak az óriási küzdelemnek, mely 1886 május elsején tört ki. Az Egyesült Államok több nagy városában, különösen Chicagóban a munkások ezen a napon lerakták a szerszámot és kimondták a nagy sztrájkot a 8 órai munkanapért. A munkások már egy évvel elhatározták volt, hogy 1886 május elsején az Egyesült Államok egész szervezett munkássága sztrájkba lépjen ezért a követelésért. Ez az első öntudatos nagy sztrájk, melyet a nép a kizsákmányoló kapitalisták ellen vívott. Egész Amerikában hatalmas forradalmi tüntetéseket rendeztek, e harc — melynek semmi köze sem volt a munkásság politikai, parlamenti, vagy mint Európa országainak munkás mozgalmainak választójogi érvényesüléséhez — győzelemmel végződött. Kétszáz ezernél több munkás elérte azt, amiért sztrájkolt — a nyolc órai munka napot. Ezen óriási munkás tömeg megmozdulása az amerikai kapitalizmust felbőszítette és vértanukat kívánt az előretörő forradalmi munkás mozgalomtól, mely a kizsákmányolást gyökerében támadta meg. Hogy megbosszulja magát, vérét vette a munkásság harca és a nyolc órai munkanapért folyó küzdelem öt legnemesebb előharcosának: Spies, Parsons, Engels, Fischer, Ling munkástársak 1887 nov. 11-én, bitófán haltak meg, azon hamis vád alatt, hogy a májusi tüntetések alkalmával bombát dobtak a rendőrök közé. Minden kétségen felül be lett bizonyítva, hogy ezen munkástársak semmit sem tudtak a merényletről és hogy a helyszínen egyikük sem volt jelen. Az ítélet csupán titkosrendőrök és felbérelt hamis tanuk vallomására támaszkodott. Ez annyira világos volt, hogy néhány évvel később az illinoisi kormányzó, Altgelt maga beismerte ezt, megsemmisítette az Ítéletet és a kivégzettek bebörtönözött társainak visszaadta a szabadságukat, (ugyan igy ártatlanul szenved ma Mooney és Billings.) De a hatalmasok mindig csalódnak, ha azt hiszik, hogy a forradalom és szabadság szellemét üldözéssel és erőszakkal elfolythatják. Már a következő évben ujult erővel indult meg ismét a mozgalom a nyolc órai munkanapért. 1888 decemberében az AFofL megismételte a 1885-i határozatot és kijelentette, hogy az államhatalom minden ellenkezése dacára, közvetlen cselekvéssel kifogja vívni minden munkás számára a nyolc órai munka napot és hogy ezt a harcot 1890. május 1-én általános munka beszüntetéssel fogja megkezdeni. Időközben, 1889-ben Páris- ban összeült a Nemzetközi szociáldemokrata kongresszus és elfogadott egy indítványt, mely szerint hozzájárult az Amerikai Munkásszövetség határozatához. Mivel azonban a kongresszuson a parlamentá- rizmus hívei voltak többségben, ezek elferdítették a május elseji mozgalom valódi értel(Folytatás a 8-ik oldalon) Junior Column May Day Song Words by Ralph Chaplin. 0, Labor day, 0, First of May, Welcome and honored on land and on sea. Winter so drear must disappear, Fair days are coming for you and for me. We, of the old world, building the New, Ours is the will and the power to do; Then let us sing, hail to the Spring— Hail to the Day we can strike to be free! Banner so red, high overhead, Hated and feared by the powers that be! In every land firmly we stand; Men of all nations who labor are we. Under one banner, standing as one, Claiming the earth and our place in the sun. Then let us sing, hail to the Spring— Hail to the Day we can strike to be free!! 0, Labor Day, 0, First of May, Warm with the gleam of the bright days to be! Join in the throng, fearless and strong— One mighty Union of the world industry. Shoulder to shoulder, each in his place, Ours is the hope of the whole human race. Then let us sing, hail to the Spring— Hail to the Day we can strike to be free! Ye Oppressors! By—Mary Feczko. Think ye that Labor Will forever be Content with a mere living? Or charity? * * * Think ye that Labor, Creator of all, Will continually submit To your selfish gall? * * * Think ye that Labor Will always be Blind to your everlasting Hypocracy ? i Think ye that centuries Of oppression and strife Have crushed Labors’ hope Of equality, Of Life? * * * You do — but you ere— As time will tell. For Labor will not remain Content with—hell! * * * Know ye that already Rankling within Labors’ breast, Is a smouldering flame?— A propitious unrest?— MAY FIRST May Day is Labors’s Day! On this day the revolutionary workers throughout the world renew their hope that the workers of all countries shall “rise like lions from their slumber” and abolish the capitalistic mode of production of life’s necessities for private profit and establish the Cooperative Commonwealth—Industrial Democracy— in which we shall produce life’s necessities for use. May 1st was chosen as Labor’s Day by an International Congress of Labor in Paris, France in 1889. Since that time class conscious workers have observed this date recounting the battles of the past, remembering the martyrs who have died for the cause of labor Before our eyes rise the vision of the Paris Commune of 1871 the Haymarket Martyrs, Centralia boys, Moo- ney-Billings, Sacco-Yanzetti, Joe Hill, Frank Little, Wesley Everest, Karl Liebnecht, Rosa Luxemburg, and the thousand and one others who have sacrificed their lives that labor may find the road to Industrial Freedom! Capitalism is dying! Warehouses are filled with the ne-' cessities and luxuries of life. It has been made possible by the marvelous machinery of production, the skill and discipline of the working class. But the parasites stand in our way and say, “You can’t eat the things you produced because I own them and you don’t get anything until you can pay for them.” This monster, capitalism, must be kicked into the ashcan of history before we will enjoy the things our combined energy has made possible. Let us all aid in putting on the lid and riveting it on for all time so that slavery shall no longer curse mankind. Let us hasten the downfall of capitalism by organizing industrially so that we may sooner enjoy the sunshine of Industrial Freedom! J. F. JR. A Cleveland West Side magyar csoport május hó 21-én, vasárnap este 7 órai kezdettel a Concord Hallban 4153 Lorain Ave bemutatja a MA - HOLNAP 3 felvonásos élet képet. Beléptidij 25c. Műsor után tánc.
