Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-04-08 / 734. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1933 április 8. HÉTRŐL-HÉTREI ÍRJA: V. J. Az amerikai alkotmányt úgy szerkesztették meg, hogy biztosítja a kis emberek jogait, a törvényt pedig, hogy minden alkalmat megadjon a termelő eszközök tulajdonosainak a kis emberek törvényes megrablá- sára. Hitler, a legújabb és talán legvéresebb szájú diktátor kijelentése szerint, a német parlament gyujtogatóját nyilvánosan fogja lefejeztetni. De ki biztosit bennünket arról, hogy tényleg a gyújtogató feje fog a porba hullni. Mert minden jel arra vall, hogy Hiti éréknek nagy szerepe volt a gyújtogatásban. Nero római császár egész Rómát felégetette és ezért a keresztényeket tette felelőssé, a kiket százával kínoztak halálra. A hatalmi őrületbe esett Hitler is kiakarja használni az alkalmat, a munkásság fokozatosabb üldözésére. A Falls Rubber Co. 300 munkása sztrájkba lépett a legújabb fizetés levágás miatt. December óta ez volt a harmadik bérlevágás. Bremen, a gyár igazgatója kijelentette, hogy nem okozza munkásait e tettük miatt, mert a jelenlegi bérük mellett a szó szoros értelmében éheztek. De mit tegyünk, siránkozik Bremen, ha versenyezni akarunk a nagyobb gyárakkal, úgy kénytelenek vagyunk levágni a béreket. Tehát maga a gyáros kénytelen megállapítani, hogy a még dolgozó munkások éheznek, és ezen úgy akar segíteni, hogy újból levágja a béreket. A munkás az megdögölhet éhen, csak a részvényesek osztaléka legyen biztosítva. Klimentow, lengyelországi bányászfaluban egy teljesen újszerű sztrájk folyt le, a munka biztosításáért. A bányatulajdonosok beakarták szüntetni az üzemet és vízzel elárasztani a bányát. Megtudván ezt a bányászok, bent maradtak a tárnákban, a hol teljes hat napot töltöttek, még az élelmet is megtagadva négy napig. A kormány közbelépésére a bányatulajdonosok elálltak tervüktől, és a 300 bányásznak biztosítva lett a további munka. Milyen kétségbe esett eszközökhöz nyúl a munkásság a munka jogáért. Ha helyesen szervezkedne, úgy ennyi forra- dalmisággal a termelési eszközöket lefoglalhatnánk és meglenne oldva a kérdés. A vas és acél ipar az ország legfontosabb iparága. Az ország gazdasági helyzetét mindig a vas és acél ipar emelkedése vagy hanyatlása szabja meg. Az olvasztáshoz szükséges vasérc nagy részét az úgynevezett nagy tavakon szállítják az olvasztóba. És 1886 óta nem szállítottak ilyen kevés vasércet a tavakon, mint 1932. évben, Mig 1929 évben 63 millió tonna volt, 1932. évben lecsökkent 3!/4 millió tonnára, az-az egy tized részére. Az 1933. év sem lesz külömb, sőt a jelek szerint még csökkenni fog a vastermelés. Pár éve annak, hogy Gerard, Amerika németországi követe azt a kijelentést tette, hogy Amerikát 63 ember bírja és uralja. A megnevezettek közt nem volt az elnök, kormányzók vagy képviselők közül egy sem megnevezve. Csupa bankár, gyártulajdonos stb. Huey Long szenátor ezt a számot redukálta hatra, mert állítása szerint ma hat ember uralja Amerikát. Hat ember akaratától függ milliók sorsa. Név szerint a következők: Morgan, Rockefeller, Mellon, Baker, Ford és Dupont. Azt állítja a szenátor ur, hogy ezt a hat embert szívesebben látná maga mögött, mint az összes szenátorokat és képviselőket akik Amerika története óta éltek. És ezt el is hisszük neki, mert a zsíros politika állások elnyerése és megtartása ezen uralkodók kegyétől függ. Nem régen egy pennsylvaniai szenátor megválasztására több mint félmillió dollárt költött egy érdekelt iparvállalat. Mit gondolnak a jámbor szavazók, kinek az érdekét védik az igy megválasztott szenátorok és képviselők. Az ember sok mindenre használhatja a fejét. Sokan csak arra használják, hogy legyen hová tenni a kalapot, mig az öntudatos munkás gondolkozik vele. Vannak vidékek ahol teherhordásra alkalmazzák, vagyis fejükön viszik a terhet egyébb alkalmatosság hijján. Ausztrália őslakói meg házuk feldiszitésére használja, de a mások fejeit, a miket előbb levágnak a törzsről. Budapesten egy munkanélküli pedig bérbe adta kopasz fejét egy department üzlet tulaj donossának, aki aztán fejére pingáltatta az üzleti hirdetést. A szerencsés hallandó most egész nap a kávéházakban ülve, mint eleven hirdető oszlop végzi munkáját. Ha ezt megtudják az amerikai üzlettulajdonosok, úgy a kopasz munkanélküliek munkához jutnak, és ha már gondolkozni nem tudnak, tanulni nem akarnak, valami hasznát mégis vehetik fejüknek. De mit csinálnak azok, akiknek még nem hűlt ki a hajuk? Wilkes Barre, Pa. városában a tárgyalásra behívott tanuk csak úgy voltak hajlandók ta- nuszékbe ülni, ha fizetésüket előre kiutalják. Ezen óhajuknak a bíróság nem tehetett eleget, igy az egész tárgyalás felborult. Bezzeg, ha az ártatlanul elfogott munkások tárgyalására, kiválogatott hamis tanuk kérték volna előre a napidijjukat, biztosan nem tagadták volna meg tőlük. Az elmúlt iskola évszakban a tanítás átlagosan $118.61 került fejenként az Egyesült Államok 65 nagyobb városában. Óriási összegeket költenek el évente, hogy beleneveljék a fogékony gyermekagyakba a tév- tanok azon tömegét, ami rosz- szabb az ópiumnál. És ezen hamis tanoknak köszönhető, hogy az újabb generáció oly keveset érdeklődik a munkásmozgalom iránt. Hiányzik belőlük a szolidaritás megértése, mert azt tanulták az iskolában, hogy ki-ki magáért, hogy itt lehet érvényesülni csak akarni kell. Hogy mennyire érvényesülhetnek, legjobban bizonyítja az a kormány jelentés, mely szerint több százezer azon 20 —22 éves ifjak száma, akik teljesen elvadulva bolyonga- nak az ország területén. Szó volt róla, hogy ezeket a ifjúkat katonai táborokba viszik, és ott kiképzik őket. De ez ellen a hadvezetőség több tagja tiltakozott, mert ugylátszik nem bíznak a fiatal és uj generációban és különösen félnek fegyvert adni a kezükbe. Hogy miért, ezt ők is tudják. Mi is adjunk fegyvert az ifjúság kezébe, a leghatalmasabbat, a tudás fegyverét. E fegyverrel ellátva, győzni fogunk. Bemard Shaw néhány kellemetlen igazságot mondott az őt kérdésekkel ostromló riportereknek. Pl.: Amerikában csak a temetőben lehet boldog munkásembert találni és hogy Amerika szégyene, hogy egy Tom Mooneyt 17 évig tartanak börtönben ártatlanul. “Ha bűnös, miért nem volt bátorságuk megölni és miért temetik el élve.” Ford nagy fába vágta a fejszéjét, amikor levágta az Angolországban levő gyáraiban a fizetést. A hétezer munkás rögtön beszüntette a munkát, nem úgy mint az amerikai munkások teszik, a kiknek türelmük a birkáéval határos. Az angol munkásoktól tanulhatnának az amerikai munkások is. De itt sem lehet már soká folytatni a bérlevágást, mert akkor nem sokára nem hogy fizetést kapnánk, de még mi fogunk fizetni azért, hogy dolgozhassunk. BOLONDGOMBÁK IDÉZETEK SZÁNTÓ JÁNOS ÁLPRÓFÉTÁTÓL. (Kommentár.) Ilyen szecskával traktálták, a párthive- ket az “Uj lőre” 1933-as naptárában. Ahogyan az e fajta Szántó-jóslat bevált, ahogy értenek ők a németországi helyzethez és viszonyokhoz, úgy ismerik a munkásmozgalmat másutt is. “Ma minden perc fokozza a történelem kerekének dübörgését Németországban. A negyedik válság év talaján — amikor dolgozó milliók szenvedése széles proletáregységfrontba csúcsosodik — forradalmi válságra érik a helyzet. És nemcsak Németországról van szó egymagában, mert Németország ma Európa szivét képezi. Ami Németországban történik, az előcsatározása a világarányokban induló harcoknak s előrevetített képe annak, ami maholnap a többi tőkés államokban bekövetkezik. Ezért figyeli ma millió proletárszem sze- retve-reszketve a német testvérek csatáját a nagy kérdés eldöntésében!” “A Hitler párt visszafejlődése, a szociáldemokrácia rohamos csődje ismét világot vet a német uralkodóosztály belső titkaiba A forradalmi válság nemcsak a proletáriátus kommunista élcsapatának megerősödését, a széles dolgozó tömegek harci egységfrontját teremti meg — de ugyanakkor megindul a burzsoázia táborának megoszlása. Kiélesednek az ellentétek a különböző tőkés csoportokat képviselő pártok és érdekközösségek között. E megoszlás az államgépezet bomlását, az erőszakszervezet gyengülését, a szociáldemokrácia csődjét: tőkés Németország megingását eredményezi. S a réseken, a bomló államgépezeten még hatalmasabban zug a proletárforradalom osztagainak kalapácsolása. Kiderül, hogy a Papén kormány fascista uralma, éppúgy mint esetleges Hitler uralom korántsem jelenti a német kapitalizmus megerősödését. Ellenkezőleg.” “Keresztuton áll Németország? Nem és nem! Hiába próbálja Hindenburg és Papén a dolgozó tömegek elégedetlenségét külpolitikai csatornákba, a versaillesi szerződés élleni látszatharcba fojtani és ezáltal a fascista kapitalizmusnak újabb lélegzetvételi időt biztosítani. Az országon belüli, osztályharc élessége, a Kommunista Párt által vezetett sikeres gazdasági ellenoffenziva és politikai egységfrontharc biztosítja a “Harmadik Birodalom” demagógjainak és a fascista diktatúra kormányának csődjét.” “Németország marsol előre- előre Szovjet Németország utján !” Ezek a szatócs-legények interpretálják a munkásmozgalmat. Ilyen emberek Írhatnak pénzért, “munkás lapokban” vagy “Munkás-időszaki közlönyökben.” Ennek a Szántó-jós- latnak közlése most igazán időszerűvé vált. Mert rávilágít arra, hogy hasonló stréberek, hasonló szecskával táplálták a német proletáriátust... mely vak bizodalmáért és az álpróféták követéséért a pártpolitika oltárán vérzik most, mint igazi áldozat és fizeti a rettenetes árat Hitlerék terror uralma alatt. Szántóék maszlagja szerint: “Németország nem áll keresztuton. “Nem és nem.” Most már nem. . . Most már egyenes utón gyilkolja Hitler a proletáriátust, kinek bukásáról regéltek kommunista meséket az álpróféták.
