Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-09-03 / 703. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1932 szeptember 3. Nyílt válasz a saskatooni Magyar Munkás Klubnak Tisztelt munkástársak! Mivel a nyilt levelet iró munkástárs nem említi meg, miben egyeznek meg az IWW tanításával s miben a párttanitással, igy talán nem leszünk képesek olyan pontokat felölelni válaszunkban, melyek önöket leginkább érdeklik, de azt más alkalomkor megtehetjük. Most egyenlőre arra térünk rá, amelyet levelükben megemlítenek s mely szerintünk legjobban elválasztja a párt elméleteit az ijiari elmélettől, amely a két irányait tanításában nyilvánul meg, s amint szokták mondani, amilyen a tanító olyan a tanítvány. ' Első sorban szükségesnek tartom megmagyarázni, hogy az “Ipari Demokrácia és az Ipari Kommunizmus" egy és ugyanaz, ahol ipari kommunizmus van ott szabadság, egyszóval demokrácia is van, de ahol párt diktatúra van ott nincs ipari kommunizmus se szabadság. Másodszor; mi nem személyeskedünk, csak azt a fontos külömbséget mutatjuk ki, mely a politikai párt és az IWW tanítása között van, ugyanis a párt, a vezérekben való vakhitet, a vezéreknek engedelmeskedő szolgalelküséget tanítja és igyek szik tagjaiban pártolóiban bele nevelni, ezért 10—12 évig ott tartanak és istenítenek egy-egy embert, ezek között van Foster is, igy mint a párt tanításának megszentesitőjét, látható fejét megemlítjük, éppen úgy mint a fascizmussal kapcsolatban Mu- solinit és Hitlert. Amidőn Hitler ellen írunk, akkor nem any- nyira Hitler személye ellen, mint azon tanítás és pártdikta- tura ellen írunk, melyet Hitler képvisel, éppen úgy mikor Füstért említjük, akkor leginkább a pártvezérségi diktatúra ellen írunk, melyet Foster képvisel. Mivel az IWW nem hive a párt diktatúrának, hanem a hatalmat a munkások ipari szervezetének a kezeiben akarja hagyni, melyben résztvehet mindenféle irány zatu kommunista, anarkista balszárnyista s még a biblia tanuló is ha az uj társadalmi rend szerért harcolni akar és annak a felépítésében ' segédkezet ad, amint a forradalmi pártokról, anarkistákról, ipari unionisták- ról feltételezzük. Ha már személyeskedést emleget, nézze meg az Uj Előre május 27-ik ez évi lapszámot, melyben az utolsó oldalon cikkeznek, Cannon, Lovestone, Brandle, Mustie ellen, akik szintén kommunisták, de nem értettek egyet mindenben a Foster és Ämter irányzattal azért kivágták őket onnan, amint önt is kivágnák mivel nem egyezik meg velük a parlamentárisko- dásban, ha ezen véleményét a pártban szóvá tenné, mivel a fenti kommunista tagok kivágása is részben ezen dolog körül fordult meg mivel azok sem helyeselték a választási komédiát. Most élet halál harc folyik ezen kétféle elmélet, de jelentéktelen külömbözet miatt. A pártban most is vannak egyének, akik nem helyeselik a párt vezetőség reform követeléseit, melyeket később fogunk megemlíteni, köztök a parlamentáriskodást, de halgatnak mint dinye a fűben, mivel a pártvezetőség határozata ellen beszélni kizárás terhe alatt tilos, amit a Cannon csoport kizárás igazol. Igaz, hogy egy párt hézagosságai nem ok az elmélet üldözésére, de midőn az elmélet és a tanítás se jó, akkor nem lehet azt segíteni, hanem a helyes utat és tanítást kell kimutatni s a párt tanítási módszerén változtatni, amiben lényeges pontok, a vezérimádás, vakengedelmesség, vezérkari diktatúra, reformokért való harc más forradalmi munkásmozgalmak elleni harc, mely ellen a Cannon csoport is szót emelt s ezért kizárták őket, melyet nekünk is kötelességünk megtenni s mivel bennünket nem tudnak kizárni, igy felakarnak akasztani. Szoviet Oroszországot meg kritizáljuk s ez az itteni fejlett ipari viszonyok által szerzett tapasztalatokból indul ki, igy jóakartu. Mi nem vagyunk vallásosak, igy nem tartjuk csalhatatlannak a pápát, Stalint, se Fostert, igy megmerjük őket kritizálni, mert érdekünk a proletár forradalom mentül tisztább és gyorsabb kialakulása, melyhez a jóakaratu kritika szükséges. De Oroszországgal kapcsolatban, tanácsoljuk, hogy tanulmányozzák, A. Kolontay könyvét cinre, “WORKERS OPPOSITION IN RUSSIA” s egy másikat, melyet Augustin Sou- chy irt, cime “THE WORKERS AND PEASANTS OF RUSSIA.” Igaz ezen könyvek csak angolban vannak meg, de reméljük a klubnak van több tagja, akik megértik azt. A két és fél millió bolseviki párttagról szóló megállapítása részben helyes, csak elfeledi, hogy még több azoknak a száma, akik más frakciókhoz tartoztak, .mint (az anarkisták maximilisták balszárnyi szocialisták) és szintén az életüket áldozták az orosz munkás forradalomért, azonban»ezen forradalmi munkáspártoknak most nincs beleszólása a közigazgatásban s csak a bolseviki párt tagok jelölhetők a szovietekben, ami esetleg helyes Oroszországban, de mi nem tartjuk helyesnek a fejlett ipari államokban, ahol van alkalom és szükség a forradalmi ipari szervezet kiépítésére, mely a politikai szovie- teket (tanácsokat) ipari szovie- tekkel, — tanácsokkal helyettesíti, melyben minden ipari munkás egyenlő joggal részt vehet tekintet nélkül arra, hogy melyik pártnak, vagy frakciónak a hive. A levél iró munkástárs, írja, hogy az A. K. párt parlamenti törekvéseit nem tudja megérteni, itten vannak százezrek aki< megértik és éppen azért nem helyeslik, ezek között vannak kommunisták is, s ha megfogja érteni a levél iró munkástárs is, akkor befogja látni, hogy bár fizikailag nem sántul meg egyet len bérrabszolga sem, de szellemileg igen, mert az egész parlamentáris akció sántít. Azt minden munkás tudja, ha valakit beválasztanak a törvényhozásban vagy mint Angliában a miniszteri székben, vagy elnöki székben esetleg a munkásság vár, hogy mit fog tenni akiben megvolt minden bizalma, mert várni könnyebb mástól a cselekvést, mint cselekedni s midőn akiben úgy bizott a munkásság nem tesz semmit, mivel nem is tehet, akkor elveszti minden bi zalmát a munkásmozgalommal szemben, tehát szellemileg nagyon is megsántul, amint a német és angol munkásság is sán- tult s tehetetlen a fokozódó kapitalista diktatúrával szemben Leginkább megfigyelhető a németországi helyzetben, ahol a K.-párt 5 millió szavazatott ka pott, de mégis tehetetlen, mert az ilyen parlamentáris nézeteltérések miatt, ottan van más kommunista párt is, akik forradalmárok, de nem egyeztek meg a Stalin párttal az ilyen parlamentáriskodásban és azért kivágták őket, éppen úgy mint a Cannon csoportott itten és most egymás ellen folytatnak sokkal kegyetlenebb harcot mint a kapitalizmus ellen, éppen úgy mint itten is az Uj Előre szerkesztősége az IWW-isták fogainak kiverésére és fejeiknek beverésére uszította híveit, ami csak azért nem sikerült, mert meg tudtuk magunkat védeni azonban nem segíti a munkás egységet elő az ilyen uszítás s testvér harc. Egy másik nagyon fontos dolog van, melyet önök nem emli- tenek meg, azonban minden gondolkozó munkásnak kell ezek felett gondolkozni, az a refor- misztikus törekvések a kommunista pártban, melyet nagyon sok tagjuk elitéi és előbb utóbb egy újabb szakadást fog előidézni a pártban, ezek között a munkanélküli segély követelése, melynek a segítségével a fórra dalom szüskésgességét és idejét távolabbra tolják ki, s amint az angol s német kapitalista osztály már megadott, mert csak azzal tudta a társadalmi forradalom kitörését megakadályozni, igy az amerikai kapitalista osztály is meg fog adni minden követelés nélkül, mikor azt a forradalom leszerelésére szükségesnek látja. Másik, a kisgazdák proletár sorsban való jutásának megakadályozása, mely az A. K. párt program harmadik- pontja, (az elszegényedett far merők felmentését az adók, bérletek és adósságok kényszerítése alól) követeli és az Uj Előrében junius 7-ik ez évi Magyarországra szóló pártprogramban foglalnak, mely a következőképen szól. (Követeljétek a 10 holdon aluli parasztság minden adótól való felmentését, a közép parasztság adójának 75 százalékos leszállítását. — Harcoljatok a nagy birtokok elkobzásáért és ingyenes felosztásáért.) önök is ezt akarjátok? Mi nem tudjuk elhinni, hogy egy forradalmi munkás hive volna a kisgazdák nincstelenné válásának megakadályozásának, mivel tudjuk, hogy a magyar és orosz forradalmakban legtöbb baj volt a kisgazdákkal, akik féltek, hogy mi elvesszük és társadalmasitjuk az ö kis vagy középbirtokát s ezért mindég ellensége volt a társadalmi forradalomnak s a magántulajdon megszüntetésének. Ezeket a kis és középbirtokosokat a kapitalizmus fejlődése közénk a nincstelen proletárok közé kényszeríti, mivel az állam elveszi a birtokaikat adóban és a bankok a kölcsönök fejében, igy velünk együtt könnyebben harcba szállnak a bankok és a kapitalista rendszer ellen, ha nem lesz kis vagy közép birtokuk félteni, akkor nem lesznek ellenségei, inkább fegyvertársai lesznek a nincstelen proletáriátusnak, s ezeket akarja a párt megtartani a magánvagyonukban és azért akarja őket adómentessé tenni, sőt még a már meglevő s társas munkálatra alkalmas nagybirtokokat is ilyen kisgazdáknak, reakcióra, ellen forradalomra és a magán tulajdon rendszeréért való harcra hajlandóknak osztaná ki igy az ipari munkásságnak ellenségeit szaporítanák. Ez az utóbbi program nem csak a reakciót szolgálja, s ellene van a Marxi elméletnek, hanem a józan észnek is fel kell ellene lázadni. Mert ha a nagy birtokokat ingyenesen kiosztják a földmunkások között, akkor miért nem osztják ki a nagygyárakat is a gyári munkások között,? Mert tudjuk, hogy modern gépekkel felszerelt nagy birtokon 4 órai társas munkával megtermelhet az a földmunkás annyit, mint a kiosztott széjjel parcellázott kisbirtokon 16 órai munkával. Ma is itten Detroit környékén a kis birtokosok elkívánják, hogy a nincstelen városi proletár 12 órákat dolgozzon csak a napi élelemért, s ha a magán vagyon megszüntetéséről mer az ilyen proletár beszélni, akkor még evésért sem adna neki munkát, mivel szeretné, hogy éhen haljon, ne hogy elvegye az ő kis birtokát. Munkástársak! Az önök klub-, jában is mint mindenütt ahol 4—5 munkás össze jön, tárgyalják meg a következőket és cselekedjenek. Aki hive a párt diktatúrának, mely első sorban a más véleményen levő munkásokat akar felakasztatni s csak azután a kapitalistákat, amint azt a párt lapokon és pártszónokon keresztül beígérték. Aki azt akarja, hogy a kis és közép birtokosok adó s teher mentesek legyen igy a nincstelen proletáriátus ellenségei, a magán vagyon védői. Aki hive a magán tulajdonnak, kis és közép birtokosoknak, a bérrendszernek. Aki hive az intenzív és modern gépekkel könnyen munkálható nagybirtokok kicsi parcellákra való felosztásának. Aki hive a munkásokat kisebb nagyobb s szervezetlen csópor- tokra az utcára és igy biztos
