Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-08-06 / 699. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1932 augusztus 6. CLEVELANDI HÍREK Jól sikerült a vasárnapi piknik Szolidaritás már győzelem Bár a komm* s barátaink a szemtelenség végső határáig mentek a kirándulás sikerének megrontását célzó törekvésük­ben és bár alig pár hete zajlott le a Kentuckyi bányászok védel­mében rendezett hasonló kirán­dulásunk a múlt vasárnapit is a sikerültek közé sorozhatjuk. Lehet, hogy ígéretükkel, mely szerint minden IWW kirándu­lásra szóló belépti jegyért in­gyen bemenetet és egy italt biz­tosítottak, elbírtak csalni egy néhányat; akik talán máskülön­ben minket “tiszteltek” volna meg látogatásukkal. Ezeket mi nem sajnáljuk, ott a helyük ahol az elvek tiz cent­ért cserélődnek ott csak társaik­ra találtak. Az idő szép volt, ami csak fokozta a munkások kirándulási kedvét. A Manor Ice Co. jól is­mert trokkjai gyors egymás utánba pihenés nélkül kellett, hogy szállitsák a közönséget. A nehézségek legyőzésére még egy másik, trokkot is munkába kellett, hogy állítsunk nelhogy a kikivánkozó közönség otthon maradjon. A gazdasági krízis azonban érezteti hatását mindenütt az emberek mégcsak enni sem mer­nek úgy, mint máskor, szűkön van a költő pénz, amiért aztán a munkástárs nőinkre hárult a feladat, hogy legyőzzék az anya­gi nehézségeket is az evésre bírás művészetével. Oldal, Tóth, Danka, Horváth munkástársnők ezt a kérdést elismerést érdem­lően oldotta meg. Akinek pénze nem volt az kölcsön kért, hogy ehessen az Ízletesen elkészített gulyásból, vagy a laci-pecsenye étvágyra gerjesztő illatától le­győzve abból egy párat elfo­gyasszon. A tánc jegyek árusí­tását Spilman Jolánka vállalta, amiben bámulatos ügyészségét és szorgalmat árult el. Több a szorgalomban és ügyességben őt megközelítő Juniora volna szük- ség. A kommi barátainkat pedig ezúton is tudatjuk, hogy nem fogunk haragudni, ha ehez ha­sonló hec propagandát a jövőben megint rendeznek egy ily kirán­dulásunk alkalmával. Tudósitó. Utcai gyűlések Cleveland east sideon min­den csütörtökön este 8 óra­kor Buckeye és 121-ik ut­cánál. Angol és magyar szónokok. Lake de Elum, Wash. Baum és Ridge Brush tele­pein az IWW-hoz tartozó építő ipari munkások, négy órai sztrájk után győzelmet arattak Ez volt a harmadik sztrájk a telepen rövid két hónap lefor­gása alatt. A társaság ugyan is a harcos munkásokat elbocsáj- totta és helyükbe Seartle Wash- óól uj munkásokat szállítottak akiket alacsonyabb fizetésért akartak munkába állítani. Meg­érkezésük alkalmával egy bízott ság értesítette őket, hogy az eddigi 40 centes órabér helyett csak 35 centet fognak kapni. Ezek után elhatároztuk, hogy korán reggel egy gyűlést fog­unk tartani amelyen azt a bér­levágást ismertettük a munkás­sokkal. Reggel 5 órakor kivo­nultunk a telepre és megtar­tottuk a sztrájk gyűlést ahol bizottságot választottunk amely bizottság a következő követelé­seket nyújtott be a társaságnak 1. 40 cent fizetés. 2. Más városból munkásokat nem lehet ide importálni. 3. Fürdő házak felszerelése minden telepen. A társaság próbálkozott a munkásokat visszakényszeriteni a munkába; de mivel minden igyekezetük és erőszakoskodá­suk nem vezetett eredményre. Mivel a munkások tudataBa voltak annak, hogy szolidaritás az egyedüli fegyverök a győ­zelem biztos sikeréhez és négy órai sztrájk után minden köve­telésüket a társaság teljesített. A mai rossz gazdasági viszo­nyokba a munkán lévők ipari szolidaritása eredményeket tud a munkásoknak biztosítani. OLVASD AZ IndustrialWorkert Junior Column Unionism vs. Politics KARCOLJA: (f) Németországban, ahol a kü­lönböző politikai pártok nagy lázasan szavazat fogdosásra ké­szülődnek, a múlt napokban ka­tonai diktatúrára ébredtek fel. És csodálatos, a német urlako- dók nem bocsájtották törvényes szavazás alá diktátori hatalmu­kat. De azért az állítólagos “for radalmi pártok továbbra is a szavazó urnához terelik, a dik­tatúra ellen lázadó proletársá- got. _____ A new yorki női ruhakészítők két hónap óta sztrájkra készü­lődtek, most aztán békésen meg egyeztek a gyárosokkal. A szak- szervezeti vezérek szerint, a mostani súlyos viszonyok között csak kétes eredményű lehetett volna a sztrájk. Elképzelhetjük, hogy milyen kétes lehet az a szerződés, melyet a vezérek, a munkások nevében “békésen” aláírták. Egy újonnan indított Magyar Újság szenzációs leleplezéseket közöl, az aggkori végelgyengü­lésben szenvedő Amerikai Ma­gyar Népszaváról. Nekünk nem volna kifogásunk egy uj újság ellen, ha az uj szellemben való­Cleveland west sideon min­den szerdán este 8 órakor a Lorain és 25-ik utcánál. Angol alőadók. Cleveland Pubic Squaren 3—4 este hetenként. A helybeli és az átutazó an­gol munkástársak által. ban uj dolgokat ima. De a Nép­szava által elkövetett svindlik már nagyon régiek. És az uj Magyar Újság annyiban külön­bözik tőlük, hogy ők csak most kezdik. .. 1 centes éttermek nyíltak New Yorkban. McFadden a kéz deményező és ha az amerikai reform kommunisták követelé­seivel hasonlítjuk össze, akkor McFadden jobb kommunista mint Foster. Fosterék az utcán tüntettek az 5 centes tejért és levesért McFadden ur egy cent­ért adja. Ne csodálkozzunk ha újra változás lesz a kommunis­ták “forradalmi” platformjában. Meghalt Mike a hires rádió kutya. Mike volt az egyetlen kutya, mely zeneszóra ugatott a rádióba és sokezer kedvelője volt mindenfelé. A szenátorok és egyéb plitikusok ezt nem ál­líthatják magukról, nem azért mintha nem volna annyi tudá­suk mint Mikenak, mert pon­tos zenei taktusra rikácsolnak az ajtónknál levő prosperitásról, már több mint három eszten­deje. De túl sokan vannak, sem hogy észrevennék ha egy-kettő beadja a kulcsot, de Mike az határozottan hiányozni fog. • ' ' - / Az egyik moziszinésznő 11 ezer dollár hetizetést fog kapni a jövő évben. 11 ezer dollár egy hétre, hát nem nagyszerű a mai rendszer amikor ennyire hódol a művészetért? Mert “művé­szet” kell ahhoz is, hogy valaki heti 11 ezer dollár értékű pro­pagandát végezzen a kapitaliz­mus érdekében. From The Industrial Worker Politicians support the cause of Labor as the cord supports the man who is hanged. It rais­es the victim to heights that may see, but strangles to death the thing it embraces. Direct action has always been the bete-noir of tlhe politicians Rank and file control by the workers in the struggles of the class war has been a hideous nightmare of candidates for political1 office and they have not hesitated to betray the workers when they (the work­ers) refused to accept the leader ship of these self styled savi­ours of the working class. Political rallies with its ho­kum, demagogy, torch parades and demonstrations led by pro­fessional ‘cheer leaders has created a situation where the reasoning ability of the workers affected has become bankrupt. Emotion has displaced reason and the political fakirs can, witlh a few well chosen words and the aid of the cheer leaders, evoke a response from the mul­titude that is anything but spontaneous. Every school boy knows that he is required to applaud when certain names are mentioned and references to certain histo­rical events are like stimuli that set off the conditioned reflexes and result in the desired reac­tions. Politicians are aware of tihis and therefore they do not have to {present a program based on reason, logic or even anything bordering on the prac­tica.. They simply play upon the emotions of a bewildered Proletariat, with their bag of a bewildered Proleariat, with their bag of tricksand up their harangues by soliciting their audeneces for support in the political campaign. The workers are lead to believe that by voting for one of these fakirs, tiheir problem will be solved and they will then be on the royal road to economic security. The IWW takes issue with this principle and tells the wolrd of workers that there is no royal road to economic security. Thfs so called royal road to economic security with its old- age pensions, unemployment insurance, doles, etc. has be­come the beaten path of good intentions at the end of which lies docility of the workers, hopelessness and bitter disillu­sion for the class conscious members of the proletariat. The only road to economic sceurity and the overthrow’ of the profit system traverses through the heart of industry. Workers can gain concessions that are worth while only tihrugh an organization control­led by the rank and file of the workers themselves. They can­not delegate their power of con­trol if they aim to be victorious in the class war. The struggle will be a long and bitter one and the road to emancipation a narrow steep incline into which the workers will pour from industry and the ever increasing line of class con­scious workers seeking freedom will not be prevailed upon to make detours in order to file by city halls or state and na­tional capitols in order to file by city halls or state and na­tional capitols in order to grati­fy the wlhims of these so-called working class politicians hungry with personal ambitions, oppor­tunism and the desire to garb themselves with the mantle of a dictator. Tee Pee.

Next

/
Thumbnails
Contents