Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-08-06 / 699. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1932 augusztus 6. CLEVELANDI HÍREK Jól sikerült a vasárnapi piknik Szolidaritás már győzelem Bár a komm* s barátaink a szemtelenség végső határáig mentek a kirándulás sikerének megrontását célzó törekvésükben és bár alig pár hete zajlott le a Kentuckyi bányászok védelmében rendezett hasonló kirándulásunk a múlt vasárnapit is a sikerültek közé sorozhatjuk. Lehet, hogy ígéretükkel, mely szerint minden IWW kirándulásra szóló belépti jegyért ingyen bemenetet és egy italt biztosítottak, elbírtak csalni egy néhányat; akik talán máskülönben minket “tiszteltek” volna meg látogatásukkal. Ezeket mi nem sajnáljuk, ott a helyük ahol az elvek tiz centért cserélődnek ott csak társaikra találtak. Az idő szép volt, ami csak fokozta a munkások kirándulási kedvét. A Manor Ice Co. jól ismert trokkjai gyors egymás utánba pihenés nélkül kellett, hogy szállitsák a közönséget. A nehézségek legyőzésére még egy másik, trokkot is munkába kellett, hogy állítsunk nelhogy a kikivánkozó közönség otthon maradjon. A gazdasági krízis azonban érezteti hatását mindenütt az emberek mégcsak enni sem mernek úgy, mint máskor, szűkön van a költő pénz, amiért aztán a munkástárs nőinkre hárult a feladat, hogy legyőzzék az anyagi nehézségeket is az evésre bírás művészetével. Oldal, Tóth, Danka, Horváth munkástársnők ezt a kérdést elismerést érdemlően oldotta meg. Akinek pénze nem volt az kölcsön kért, hogy ehessen az Ízletesen elkészített gulyásból, vagy a laci-pecsenye étvágyra gerjesztő illatától legyőzve abból egy párat elfogyasszon. A tánc jegyek árusítását Spilman Jolánka vállalta, amiben bámulatos ügyészségét és szorgalmat árult el. Több a szorgalomban és ügyességben őt megközelítő Juniora volna szük- ség. A kommi barátainkat pedig ezúton is tudatjuk, hogy nem fogunk haragudni, ha ehez hasonló hec propagandát a jövőben megint rendeznek egy ily kirándulásunk alkalmával. Tudósitó. Utcai gyűlések Cleveland east sideon minden csütörtökön este 8 órakor Buckeye és 121-ik utcánál. Angol és magyar szónokok. Lake de Elum, Wash. Baum és Ridge Brush telepein az IWW-hoz tartozó építő ipari munkások, négy órai sztrájk után győzelmet arattak Ez volt a harmadik sztrájk a telepen rövid két hónap leforgása alatt. A társaság ugyan is a harcos munkásokat elbocsáj- totta és helyükbe Seartle Wash- óól uj munkásokat szállítottak akiket alacsonyabb fizetésért akartak munkába állítani. Megérkezésük alkalmával egy bízott ság értesítette őket, hogy az eddigi 40 centes órabér helyett csak 35 centet fognak kapni. Ezek után elhatároztuk, hogy korán reggel egy gyűlést fogunk tartani amelyen azt a bérlevágást ismertettük a munkássokkal. Reggel 5 órakor kivonultunk a telepre és megtartottuk a sztrájk gyűlést ahol bizottságot választottunk amely bizottság a következő követeléseket nyújtott be a társaságnak 1. 40 cent fizetés. 2. Más városból munkásokat nem lehet ide importálni. 3. Fürdő házak felszerelése minden telepen. A társaság próbálkozott a munkásokat visszakényszeriteni a munkába; de mivel minden igyekezetük és erőszakoskodásuk nem vezetett eredményre. Mivel a munkások tudataBa voltak annak, hogy szolidaritás az egyedüli fegyverök a győzelem biztos sikeréhez és négy órai sztrájk után minden követelésüket a társaság teljesített. A mai rossz gazdasági viszonyokba a munkán lévők ipari szolidaritása eredményeket tud a munkásoknak biztosítani. OLVASD AZ IndustrialWorkert Junior Column Unionism vs. Politics KARCOLJA: (f) Németországban, ahol a különböző politikai pártok nagy lázasan szavazat fogdosásra készülődnek, a múlt napokban katonai diktatúrára ébredtek fel. És csodálatos, a német urlako- dók nem bocsájtották törvényes szavazás alá diktátori hatalmukat. De azért az állítólagos “for radalmi pártok továbbra is a szavazó urnához terelik, a diktatúra ellen lázadó proletársá- got. _____ A new yorki női ruhakészítők két hónap óta sztrájkra készülődtek, most aztán békésen meg egyeztek a gyárosokkal. A szak- szervezeti vezérek szerint, a mostani súlyos viszonyok között csak kétes eredményű lehetett volna a sztrájk. Elképzelhetjük, hogy milyen kétes lehet az a szerződés, melyet a vezérek, a munkások nevében “békésen” aláírták. Egy újonnan indított Magyar Újság szenzációs leleplezéseket közöl, az aggkori végelgyengülésben szenvedő Amerikai Magyar Népszaváról. Nekünk nem volna kifogásunk egy uj újság ellen, ha az uj szellemben valóCleveland west sideon minden szerdán este 8 órakor a Lorain és 25-ik utcánál. Angol alőadók. Cleveland Pubic Squaren 3—4 este hetenként. A helybeli és az átutazó angol munkástársak által. ban uj dolgokat ima. De a Népszava által elkövetett svindlik már nagyon régiek. És az uj Magyar Újság annyiban különbözik tőlük, hogy ők csak most kezdik. .. 1 centes éttermek nyíltak New Yorkban. McFadden a kéz deményező és ha az amerikai reform kommunisták követeléseivel hasonlítjuk össze, akkor McFadden jobb kommunista mint Foster. Fosterék az utcán tüntettek az 5 centes tejért és levesért McFadden ur egy centért adja. Ne csodálkozzunk ha újra változás lesz a kommunisták “forradalmi” platformjában. Meghalt Mike a hires rádió kutya. Mike volt az egyetlen kutya, mely zeneszóra ugatott a rádióba és sokezer kedvelője volt mindenfelé. A szenátorok és egyéb plitikusok ezt nem állíthatják magukról, nem azért mintha nem volna annyi tudásuk mint Mikenak, mert pontos zenei taktusra rikácsolnak az ajtónknál levő prosperitásról, már több mint három esztendeje. De túl sokan vannak, sem hogy észrevennék ha egy-kettő beadja a kulcsot, de Mike az határozottan hiányozni fog. • ' ' - / Az egyik moziszinésznő 11 ezer dollár hetizetést fog kapni a jövő évben. 11 ezer dollár egy hétre, hát nem nagyszerű a mai rendszer amikor ennyire hódol a művészetért? Mert “művészet” kell ahhoz is, hogy valaki heti 11 ezer dollár értékű propagandát végezzen a kapitalizmus érdekében. From The Industrial Worker Politicians support the cause of Labor as the cord supports the man who is hanged. It raises the victim to heights that may see, but strangles to death the thing it embraces. Direct action has always been the bete-noir of tlhe politicians Rank and file control by the workers in the struggles of the class war has been a hideous nightmare of candidates for political1 office and they have not hesitated to betray the workers when they (the workers) refused to accept the leader ship of these self styled saviours of the working class. Political rallies with its hokum, demagogy, torch parades and demonstrations led by professional ‘cheer leaders has created a situation where the reasoning ability of the workers affected has become bankrupt. Emotion has displaced reason and the political fakirs can, witlh a few well chosen words and the aid of the cheer leaders, evoke a response from the multitude that is anything but spontaneous. Every school boy knows that he is required to applaud when certain names are mentioned and references to certain historical events are like stimuli that set off the conditioned reflexes and result in the desired reactions. Politicians are aware of tihis and therefore they do not have to {present a program based on reason, logic or even anything bordering on the practica.. They simply play upon the emotions of a bewildered Proletariat, with their bag of a bewildered Proleariat, with their bag of tricksand up their harangues by soliciting their audeneces for support in the political campaign. The workers are lead to believe that by voting for one of these fakirs, tiheir problem will be solved and they will then be on the royal road to economic security. The IWW takes issue with this principle and tells the wolrd of workers that there is no royal road to economic security. Thfs so called royal road to economic security with its old- age pensions, unemployment insurance, doles, etc. has become the beaten path of good intentions at the end of which lies docility of the workers, hopelessness and bitter disillusion for the class conscious members of the proletariat. The only road to economic sceurity and the overthrow’ of the profit system traverses through the heart of industry. Workers can gain concessions that are worth while only tihrugh an organization controlled by the rank and file of the workers themselves. They cannot delegate their power of control if they aim to be victorious in the class war. The struggle will be a long and bitter one and the road to emancipation a narrow steep incline into which the workers will pour from industry and the ever increasing line of class conscious workers seeking freedom will not be prevailed upon to make detours in order to file by city halls or state and national capitols in order to file by city halls or state and national capitols in order to gratify the wlhims of these so-called working class politicians hungry with personal ambitions, opportunism and the desire to garb themselves with the mantle of a dictator. Tee Pee.
