Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-07-30 / 698. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1932 Julius 30. President csinálok körében Vallás és a kapitalizmus Irta: BROOKS ELZA. Tudomásomra jutott, hogy a Republikánus Párt nagyjai Chicagóban sereglenek össze, ennélfogva én is oda irányítottam utamat és megérkeztem Chicagóba és annak egyik legmagasabb szállójának utolsó emeletén béreltem szobát. Már régebben hallottam, hogy Chicago egy veszedelmes város, ahol a bombák recsegnek, ropognak, úgy gondoltam, ha már fel is robbantják ezt a várat, hát nem kell oly messze mennem a meny ország elérésére, ha meg a tervem nem sikerül úgy hát az utolsók között leszek, aki vissza pottyan eme borzalmas városba. Ezideig nem sikerült megállapítanom, hogy miért választották a kommunisták, republikánusok, demokraták éppen ezt a félelmetes várost konvenciójuk szinteréül. Valószínű, mert Chicago a nehéz iparok, bootlege- rek, zsebmetszők, graftelő politikusok, féldollárért felfogadható orgyilkosok valamint ezen iparok mellett is tőzsgyőkeres amerikai város. Ének a mesebeli városnak a pénztárát politikusok már régen kiürítették, talán a komik még ezt nem tudták és azért jöttek ide, ugyannyira, Ihogy fizetés képtelenné vált. Nem képes az “előzékenységről” hires rendőreit, a tűzoltóságot, a tanítónőket, áz utcaseprőket fizetni. Azok informálására, akik nem ismerik Chicago terepviszonyait, kell hogy felvilágosítással szolgáljak. Chicago, a Michigan tó partján fekszik. A partot már régen alaposan elmosta az ár, de azért a tó még mindig ott van. A város szegényeinek hivatalos himnusza “Tudom, hogy még él a végrehajtóm.” A városnak van három előkelő polgára, ezideig négy volt de Samu Insull beadta a kulcsot, Bili Thompson, aki néhány évvel ezelőtt az angol királyt űzte ki ebből az országból. A1 Capone, aki most Atlanta, Georgiában hüsül és a jelenlegi polgármester Toni Chermák, Csehországi származású és mindig sóvárogva gondol arra, hogy jobb lett volna ott maradni. Chicago lakosságának száma három millió, amelyből két millió a könyöradományokon élne, ha adna nekik. A harmadik millió pedig az előbbeni kettőnek a nyomorán élősködik, Vannak még az előbbinél nevezetesebb iparai is és ezek a legfejlettebbek : bankbukás, ház elárverezés, kilakoltatás, mellék iparai a gyilkosság, öngyilkosság, éhen halás, a nyomor, szenvedés. Ma Chicagóban olcsóbb egyik helyről a másikra költözni, mint lakást fizetni. A rendőrség díjtalanul végzi a kilakoltatást. A kommunisták meg szintén díjtalanul végzik a visszahurcolko- dást. Az erkölcs terén is óriási léptekkel haladnak itt előre. Az utcai lányok agyon fáradva az éhségtől esnek össze az utca kövezetén. Az 1933-ik esztendőre építendő világ kiállítás munkálatai is gőzerővel halad előre, ítélkezve arról a tucatnyi épület munkásról, akik ott dolgoznak, úgy néz ki mint a bélpoklosok szigete. Ezeket megismerve könnyű szerrel megállapíthatjuk, hogy a munkások a republikánusok, demokraták pártjai miért választották Chicagót marakodásuk színhelyéül. Amint a szobámból kiléptem egy libériás inas egy üveg gin- gert és jég darabokat igyekezett ihozni a mellettem levő szobába. Önkénytelenül is arra gondoltam, hogy ott egy “hon atya” és egy üveg pálinka van. Csalódtam, nem egyt hanem két “hon atya.” volt egy fél gallon pálinka mellett. Mint újságíró bemerészkedtem lakosztályukba és kikértem véleményüket a munkanélküliséget illetőleg. “A munkanélküliséget illetőleg” válaszol az egyik szenátor — poharának tartalmát ceruzájával kevergette. Ez az egyik legfontosabb kérdés a mai korban. A megoldás azonban erre számtalan. Például ha több munkás dolgozna, akkor kevesebb volna a munkanélküli. Ha pedig mind dolgozna, akkor nem volna senki munkanélkül. Ez elég világos ön előtt ugye bár? Ennélfogva a konvenció a több munka ki- bocsájtása érdekében fog dönteni. Ez jó biztatás lesz azok számára. akik még dolgoznak és sürgés, forgást jelent azok számára, akik munkanélkül vannak. Ilyen formán a leghelyesebb megoldani a munkanélküliség kérdését. Kíván még egyebet tudni? Igen szeretném tudni, hogy hogyan helyezik el azt a 10—12 millió munkanélkülit a munkán? Az — az nagyon egyszerű. És az csak másodrendű kérdés. A tapasztalat azt bizonyítja, Hogy aki korán kel aranyat lel. Csak az a baj, hogy kevesen kísérlik meg. így és ehhez hasonlóan nyilatkoztak a Chicagóba sereglett politikusok a munkanélküliség megoldásáról. Egyebet nem is telhettek a munkanélküliség megoldása kizárólagosan a bérrabszolgák müve lehet. A társadalom fejlődése bizonyítja azt a fokozatos fejlődést, amelyen át elérte a 16—18 órás munkaidőről1, a mai nyolc órás munkanaphoz és ma a napnál is fényesebben bizonyítja a bámulatos fejlődésen át esett géprendszer, hogy nem 8—6 vagy négy órai munkaidőre van szüksége a társadalom minden egyes hasznos tagjának a szükségleti cikkeinek előáliitására, hanem rohamosan közeledik az idő, amikor nem napi, hanem heti hat órai termeléssel elfogja végezni a munkás az emberiség szükségletének, jólétére, szolgáló cikkek előállítását. Ennélfogva a viszonyok megváltoztatását cs^k oly képp felépített gazdasági szervezettel lehet, famelynek tagjai szolidaritást vállalva együttesen cselekednek az egész világ kizsákmányoló osztálya ellen. Ez a szervezet a Világ Ipari Munkásainak Szervezete az IWW. OLVASD AZ IndustrialWorkert A fenti címen szeretnék egy kis e.me futtatást végezni a Bérmunkás hasábjain, anélkül, hogy szándékomban volna cikkemmel bárkit is megsérteni Jól tudom, hogy manapság az emberek sokkal érzékenyebbek, mint régente voltak. Tehát tisz telettel felkérem mindazokat, akiket illet, hogy ne lássanak cikktemben személyeskedést, egyesekre való vonatkozást, csak a tényeket, melyeket a gyakor lati élet dobott szemeim elé s amit a gondolkozó ember látóképességével felszedtem, hogy aztán súlyos igazságonként oda adjam azoknak, akik fáradságol és időt vettek maguknak írásaimat elolvasni. Nem szeretem a hosszú bevezetéseket és mielőtt rátérnék mondani valóimra, szükségesnek látom megjegyezni azt hogy a Bérmunkás netra foglalkozik a vallással, amit az emberek magánügyének tart. Sajnos, a modern technika világában, a haladás korában, mely a csodálatosabbnál csodálatosabb találmányokat adta az emberiségnek, akadnak olyan emberek, kik érzékenykednek, ha véletlenül a vallás kerül szóba. S ezek az emberek; legtöbbször nem bigot, mélyen vallásos érzésű emberek — akik emberek és nem is — hanem magukat intelligensnek tartó emberek, akiknek éppen intelligenciájuk miatt fáj az, ha a másik ember az Isten fogalmában nem hisz. Anélkül, hogy felsorolnám azokat a tényeket, azokat az ember mészárlásokat, melyek a múltban a vallás nevében történtek, nem megyek olyan mész szire igazságom bizonyítására megállóit a világháborúnál, mely felülmúlta minden idők háborúit. És szembeállítom egymással a zsidóságot és a keresztény séget. A világháborúban, mint testvér küzdött egymás oldalán a zsidó és a keresztény katona Feláldozták ifjú életüket a kapzsi, vért habzsoló nagy hatalmakért .Zsidó rabbi, keresztény- főpap áldotta meg fegyvereiket beletugva a tízparancsolat egyik legszebb tanításába, hogy ‘“NE ÖLJ.” Az Isten nevében ifjú emberi áldoztak és az Isten elfogadta hogy embervérben fürösszék szent nevét. S pusztított a vér baj, megfertőzve ártatlan gyermekeket, sírtak az anyák és gyászba borult sok-sok asszony szív. A bűn szemérmetlenül járt az emberek közt, akárcsak egy uccai lány. A numerus klasszus bepiszkitotta a kultúrát, nehéz, sötét felleg borult Európára é: a tétlenség lomha felhői bete mették az élni vágyást és dől gozni akarást. És most annyi évek után a háborúnak, a nagyihatalmai egyezkednek, de nem békét, hanem hadisarcot akarnak és a néppel nem törődnek. A bálvá nyok kora visszatért s mint egykor a bibliai Áron, Mózes öccse, az Isten szent trónjára ültették a pénzt, az egyedüli hatalmat a földön, megszégyenítve magát a hatalmas Istent, ki tétlenül kell, hogy tűrje Istenségének ilyen módon való kicsúfolását. S mig a nagyhatalmak a politika boszorkány konyháján ügyesen elintézik a népek sorsát, addig a kis emberek, ahelyett hogy összefognának a nagyhatalmak ellen, ütnek egymáson a vallás miatt. A fanatikus zsidó büszkén valja, hogy ő kíilömb ember mint á többi vallásu. És a keresztény: vicá- versa. így lesznek faji és vallási villongások. Mert egyik fél sem akarja meglátni azt a mindennél fontosabb tényezőt, mely a mindennapi életet jellemzi, azt a harcot amit a mindennapi kenyérért egyforma dühvei foly tat ügy a zsidó mint a keresztény. A zsidóság gyűlöli egykori elnyomóit a keresztényeket, de ugyanakkor, hiúságból keresi barátságukat, kit magánál többnek gondol. A keresztények pedig, alhol csak lehet ütnek a büdös zsidón. Erre a gyűlölködésre tanítja a vallás az embereket. Mert hogy is tanítanák meg az embereket arra: hogy nincs faj, vallás, nemzetiség, mely különb volna, csak ember van, gondolkozó ember. S mig a vallás miatt az emberek gyűlölik egymást, addig a kapitalizmus egyformán zsákmá nyolja ki a zsidót és a keresztényt saját javára. A prostitúció karjaiba épugy hull a zsidó nö mint a keresztény. S há érdekről van szó, pénzről vagy megélhetésről, de csak is akkor simulnak el az ellentétek s egyformán jó a zsidó ereje vagy a keresztény pénze. Mig az emberek a vallásban hinni fognak mindig távolabb és távolabb fognak esni attól, hogy egymást szeressék. Mert a misztikumban való hivés meg öli a tiszta gondolkozást s megöli a tiszta emberi érzést. A vallás, mely nem egyéb mint babona, ellene van a haladásnak és az emberiség jólétének. A magasabb, tisztultabb gondolkozásra majd az ipari társadalom fogja nevelni az embereket. A “BÉRMUNKÁS OTTHON” LÁTOGATÓINAK FIGYELMÉBE! Ezúton értesítjük a Bérmunkás Otthon látogatóit, hogy a helyiség a nyári hónapok folyamán csak hétfő, szerda és péntek estéken lesz nyitva, hogy ezáltal megkönnyítsük azon munkástársaknak a munkáját, akik a gondnoki teendőket végzik. A fent jelzett estéken a következő összejövetelek vannak. Hétfőn a “Chicagói Általános Munkás Dalárda” tartja dalóráit, Szerdán társas összejövetel van, pénteken pedig az IWW chicagói tagjainak taggyűlése.
