Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-07-16 / 696. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1932 julius 16. A géprendszer fejlődése A géprendszer bámulatos fej­lődése, amely a bérrabszolgák helyzetének javítását kellene, hogy idézze elő, éppen az ellen­kezőjét tapaszaljuk és szenved­jük. Rettenetes árakat fizetünk eme lassú osztálytudatra való ébredésért. A munkásosztály óriási része minden észrevétel nélkül esett át a bámulatos rend szerű munkásmegtakaritó gépek fejlődésén. Amikor már a gépek óriásilag kifejlődtek és a mun­kások millióit az utcára dobta akkor a munkás ökölbe szorított kezekkel tehetetlenül áll a ter­melés csodálatos gépei előtt. Az ipari fejlődés eme csodálatos voltát okozza saját közömbössé­gének, szervezetlenségének oka­iért. Az Egyesült Államok szén­bányászai évek hosszú sora óta állandóan a munkanélküliek tá­borát szaporítják. A legnagyobb prosperitás közepette is több mint a fele munkanélkül tengő­dött. Az elmúlt esztendőben a mikor a bányászok nyolcvan százaléka járta a munkanélküli­ség kálváriáját a 20 százalék pedig csak két három napokat dolgozott a bámulatosan fejlő­dött gépek segitségével az el­múlt esztendőben 48 millió ton­na szénnel többet termeltek mint 1930-ban, amikor a bányá­szok 30 százaléka volt két há­rom napi alkalmazásban. Az önműködő felrakodó gé­pek száma egy év leforgása alatt 825-ről 890-re szaporodott s amig 1930-ban naponta 2876 vagon szenet raktak fel az au­tomatikus gépek segitségével, akkor már 1931-ben 3411 vagon szenet lapátolt fel a gép. A kézi lapátokkal dolgozó munkások óriás tömegei nap-nap után ke­rülnek a munkanélküliek tábo­rába. A csákánnyal dolgozó bá­nyászok 25 százaléka vált feles­legessé egy év leforgása alatt. A termelés pedig 10 százalékkal emelkedett. A géprendszer folytonos tö­kéletesítése nem csak a bánya iparban vonult be. Az iparok minden ágában rohamosan fej­lődik ennek következtében ma több mint 14 millió bérrabszol­ga teljesen és másik 10—15 millió részlegesen ki van zárva a termelés színteréről. Ez csak az Egyesült Államokra vonat­kozik. Az egész világon kirekesztett bérrabszolgák száma felülhalad­ja a - száz milliót. Több mint négyszáz millió bérrabszolga és azok hozzátartozói szenvednek, nélkülöznek a legnagyobb bőség és az azt előállító csodálatos géprendszer korszakában. Az automobil iparban hatal­mas automatikus szerelő gépek működnek. 120 bérrabszolga se­gitségével 8600 automobil vázát szerelnek fel napi nyolc órai munkaidő alatt. Eme csodálatos gép feltalálása előtt, ezen mun­kák elvégzésére 6 ezer munkás­ra volt szükség. Az automobil iparban csak az az egy hatal­mas gép 5880 munkás kenyerét vette el. Ez év kezdetén a vasúti ipari munkások alkalmazottait újból alaposan megritkitotta a “Ro­bot” a vasember. Az önműködő jelzők, az önműködő táviró ké­szülékek, hatalmas erőt kifejtő mozdonyok, stb. újabb találmá­nyok. Az Egyesült Államok munkaügyi minisztériumának kimutatása szerint, éppen úgy mint a bányászati iparban a vasúti munkások sorait a gép fejlődése 25 százalékkal ritkí­totta meg. 1921-ben a táviró al­kalmazottak száma az elsőosz- tályu vasutakon felülhaladta a 30 ezret. 1931-ben tiz év lefor­gása után ugyanazon alkalma­zottak száma 18 ezerre zsugo- rodptt. És ma 25 ezer alkalma­zottal van kevesebb a vasúti táviró munkások között mint 1913-ban volt és ötszáz száza­lékkal több és pontosabb mun­kát végeznek. Az Illinois Central vasút tár­saság, amely az önműködő gé­pekkel a legtökéletesebben van felszerelve minden tiz munkása közül 6 munkanélkülivé vált az elmúlt 10 esztendőben. A vasutak bevezették a leg­újabb távirászati módszert a Teletype szisztemet, amely az Írógép rendszerére van építve és annak kezeléséhez egy leány szükséges. Ennek az egy leány­nak az alkalmazásával egy tele­type táviró 76 távirdász mun­káját vette el. A mozdonyok tökéletesítése oly rohamosan fejlődik, az utol­só 10 esztendőben, hogy azelőtti hát mozdony munkáját ma egy mozdony végzi. És igy megy ez a vasúti ipar minden ágában. De nemcsak az itt felsorolt ipa­rok fejlődtek ily szédítő gyor­sasággal. Az építkezési ipar, a ruházati ipar, az acél, az élelmi szer, a mezőgazdasági és min­den más iparban a gépek roha­mos fejlődése millió számra szorítja a bérrabszolgákat a pusztulás, a megsemmisülés kar maiba. Ma már képtelen a kapitaliz­mus uj iparokat, uj forrásokat teremteni, mint azt az elmúlt 25 vagy 50 esztendőben tette. Tökéletesítette] a gőz, gáz, vil­lany felhasználását, meghódí­totta a földet, a vizet, a leve­gőt, feleslegessé tette az emberi munkaerő 80 százalékát. Ezzel a bámulatos fejlődéssel szemben a munkásosztály csiga lassúsággal fejlődött az 50 év előtti 12—14' órás munkaidőt keserves harcok és áldozatok árán 8 órára szállította le. A kizsákmányoló osztály az ipa­rok, a géprendszer! fejlődése folytán 80 százalékát a bérrab­szolgáknak a mai 8—10 órás munkaidő mellett feleslegessé tette. Egyenes és minden megalku­vás nélküli (harcot kell folytat­nia a# bérrendszer eltörléséért. A termelés és szétosztás esz­közeinek átvételéért. Ha ez már ma történne meg1 és a termelés folytatására a munkára épp had sereg az emberi szükségletek előállítására inditaná meg a ter­melés gépezeteit napi két óra: munkára sem volna szüksége, hogy a világ termelő hadseregét bámulatos kényelemben, bőség­ben tartsa el. Önmagának a szükségletére termelné az élet összes javait. Ennek elérésére csak egy ut van s ez az Ipari Szervezkedés, még több az Egy Nagy Szervezet útja, amelybe szervezve a világ bérmunkásai’ nem egy adott iparban, hanem az iparok összeségében a bér rabszolgákat szervezve egy szer Az IWW országos magyar szervezője körútja alkalmával Elgint is a meglátogatandó ma­gyarlakta városok közé vette és a népgyülés junius 28-án zajlott itt le. Elginbe nem sok magya­rul beszélő munkás van, azon ban mindennek dacára a jelen viszonyok között a magyarság számarányát véve alapul, na gyobb számú hallgatóságnak kellett volna részt venni a ta­nulságos gyűlésen. Vigasztaló jelenség, az, hogy a magyar munkásság fertőzetlen és egye­nes gondolkodású eleme vet ott részt, ami biztosíték arra. hogy az IPARI SZERVEZKE­DÉS és] SZOLIDARITÁS tán­toríthatatlan híveket nyert az elgini magyar munkásság kö­zött. A népgyülés az elgini ön­képzőkör helyiségében volt: “Hogyan juthat a munkásság munkához” napirenddel, melye’: Pika Pál munkástársunk ismer­tetett. Az előadó ismertette azon okokat, melyek a munkásság millióit, ügy itt az Egyesült Államokban, mint az egész vilá­gon a munkanélküliségre kár­hoztatták és ennek révén a las­sú éhhalálra. A kapitalizmus természetszerű hivatását telje­sítette ,athikor a termelő esz­közöket kifejlesztette. Ismertet­te a kapitalista osztály által követett utat, amikor felismer­ték, hogy szervezetlenségük csak osztályuk kárára lehet­A kapitalisták az eszüket használták és nem vártak arra, hogy más valaki védelmezze1 az érdeküket, mint azt a munkás­ság teszi. A bekövetkezett álla­potokért a munkásság senki mást nem vonhat felelősségre csak önmagát. A jelenben nem az a baj, hogy a termelőeszkö­zök kifejlődtek, hanem az,- Ihogy a munkáság nem tartott lépést a fejlődéssel. E jelen állapotok nem fognak megszűnni, hacsak a munkásság meg nem szünteti azokat. 1 Erre azonban csak egy mó­don lesz képes a munkásosztálv, ha MEGSZERVEZI A MUN­KAEREJÉT a kizsákmányolás szinterén; a gyárakban, bányák­ban és mindenhol, ahol kizsák­mányolás folyik. A munkásság­nak csak a termelés szinterén van ereje és, igy természetesen vezetben az egy ellenség ellen. Az Egy Nagy( Szervezet az IWW kimondottan a bérrend­szer eltörlését, a termelés és szétosztás eszközeinek átvételét irányozta elő, nem egy ország, hanem alvilág bérrabszolgáinak javára. Világosan érthető, csak a kufárok az élősdiek rnagya-. rázzák a munkásosztály felsza­badításának küzdelmeit parla­menti alapon. Reformok!) alap­ján. A géprendszer csodás fej­lődése kiküszöbölte a reformo­kat. Forradalomra, tőzsgyökeres változásra van szüksége a| világ munkásságának és erre világo­san megjelölte az utat az IWW. a szervezkedésnek is ott kell folynia. A munkásság szenvedésének nem az az oka,ihogy republiká­nus kormánya van az Egyesült Államoknak, Ausztriának meg szocialista, Oroszországnak pe­dig kommunista, hanem az, hogy szervezetlen a kizsákmá­nyolás színterén. A kormányok nem szüntethetik meg a kizsák­mányolást. Ennek megszünteté­se a munkásosztály hivatása. így az egyetlen mód arra, hogy a munkásság ismét mun­kához jusson, ha megszervezi munkaerejét az EGY NAGY SZERVEZETBE, arra, hogy a munkaidőt leszállítsuk a szük­séghez mérten, hogy a munka- nélküliek munkáihoz jussanak és végül a termelő eszközök át­vételére és azok üzembe tartá­sára az összesség javára. Az IWW nem igér munka- nélküli segélyt, ingyen tüzelőt és lakást, mert mindez könyör- adomány, ez lealacsonyít. A munkásságnak joga van termelt javak teljességéhez, mert min­dent munkáskéz állít,ott elő. Amit a kapitalista osztály ad, azt el is veheti, mert nincs szer­vezett erő, amely azt megvédje. A munkásság szenvedése nem érhet előbb véget, minti ha meg­szervezi munkaerejét az IWW Egy Nagy Szervezetébe nem csak arra, hogy a kizsákmányo­ló osztállyal a jelen szükségle­teiért harcba szállhasson, hanem arra, hogy a kizsákmányolást mindenkorra eltörülje a föld- szinéről. A tartalmas előadás után né- hányan kérdést intéztek az elő­adóhoz, melyekre választ meg­győző határozottsággal adta meg a kérdezők megelégedésére. A hallgatóság $3.02 centtel járult hozzá a’ szervezői költsé­gekhez. Tudósitó. A világ leggazdagabb orszá­gában milliók néznek farkas­szemet az éhhalállal, pedig min­denből bőséggel van a raktárak­ban, de nem a munkásosztály számára. Sokkalta jobb volna ha ezt az országot vissza ad­nánk az indiánoknak, akik soha­sem éheztek azért, mert; sok halat fogtak vagy sok vadat lőttek. Azok jobban tudtak gaz­dálkodni mint mi a “civilizált” fehérek. Népgyülés Elgine, lll.-ban Járuljon hozzá szervezési alapunkhoz!

Next

/
Thumbnails
Contents