Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-10-22 / 710. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1932 október 22. Az IWW munkásvédelmi módszere Irta: RALPH CHAPLIN “Az IWW huszonöt éves története” cimü füzetben jelent meg ez a történelmi leírás, amelynek magyar nyelven való ismertetése azért is szükséges, mert élesen világit rá az IWW harci taktikájára a más mozgalmak célra nem vezet­hető lármájával szemben. (Befejező közlemény) A háborús ügyek közül a chicagói volt a legnagyobb. Kí­sérlet történt a “háborút a de­mokráciáért” ordított lepel alatt, hogy az IWW-t egyszer és mindenkorra összeroppant­sák. Tisztviselőinek tömeges-le­tartóztatásával 130 munkástár­sunk került ilyen ürüggyel tár­gyalásra. 87-et közülök a Cook megyei börtönben tartottak egy teljes eztendeig vizsgálati fogságban. A védelmet minden képpen elgáncsolni akarták. Százat bűnösnek nyilvánítottak és ítéltek el. Egy esztendőtől húsz esztendeig tartó fogságra. A húsz esztendőre ítéltek közt volt Rothfisher Károly munkástárs is, a Bérmunkás akkori szerkesztője és a ma­gyar mozgalom lelkes szónoka. Mexicoban fejezte be hányatott életét, távol baj társaitól szám­űzetésben. Emlékét kegyelettel őrizzük meg. (Fordító.) A tárgyalási költségek és a védelem általános tevékenysé­ge, óriási összeget emésztett fel. A fogságba vetés első esz­tendejében, valamivel több mint 7000 dollárja volt csak a védeleínnek. Amidőn azonban Bill Haywood óvadék mellett szabadlábra került, ajánlatára megalakult az egyetemes vé­delmi bizottság. Akkor irta meg közismert “Emlékezésül” cimü röpiratát, mely fekete bordóval volt körül fonva és kibocsájtása után rövid időre 9000 dollár gyűlt egybe. Amig a Wichita-i és Sacramentói tárgyalások folytak, ismét újabb röpiratot irt “Vér Csen- pekkel írva” címen, melynek kibocsájtása ismét sikerrel járt, amennyiben 22,000 dollárt eredményezett. Ez utóbbi röp­lapot a magyar nyelvű mozga­lom is kiadta és sikerrel ter­jesztette. (Fordító.) Az Egyetemes Védelmi Bi­zottság nagy eredménnyel hasz nálhatta ezúttal a múlt harcai­ból merített tapasztalatait. Szó­nokok keresték fel az ország minden zugát és ismertették] az ügyet. Minden kiszabadult munkástárs azonnal a tüzvo- nalba sietett és a többiek ki­szabadításán fáradozott. A washingtoni országház protestáló levelekkel lett el­árasztva. Egy millió tiltakozó levél volt forgalomba hozva és három millió “Amnesztiát Ka­rácsonyra” cimü bélyeg. Ezek­nek tetejébe még a röplapok­nak százezrei voltak elterjeszt­ve, habár a hatalom mindent elkövetett, hogy terjesztésüket meggátolja. A Karácsonyi Am­nesztiát követelő tevékenység 1923-ban mindenesetre a legna­gyobb volt, melynek célja, hogy valamennyi osztályharc rab ki­kerüljön a fogságból. A Kansasban letartóztatott IWW tagok ellen csavargási vádat emeltek először. Mint is­meretes, az olaj mezőkön tar­tóztatták le őket, mint olyano­kat, akik szervezkedés, vagy szervezni akarás gyanújába keveredtek, miáltal a “nagy hazafi” Harry Sinclair profit érdekeit veszélyeztették. A le­tartóztatottakat két évig tar­tották vizsgálati fogságban. Az előzetes csavargás vádját megmásították később, mert ez a nevetséges vád tarthatatlan­nak bizonyult. Tehát 38 mun­kást összeesküvéssel vádoltak később. A Chicagóban elitélteket ne­vezték meg, mint az összeeskü­vés bűnrészeseit, habár tudott dolog, hogy a vádlottak nagy része nem is tartózkodott azon a vidéken. A Védelemnek végül mégis sikerült nagy erőfeszítés árán a vádat összetörni. Azon­ban a hatalom újabb vádat ko­vácsolt és semmi áron nem akarta markaiból kiengedni ál­dozatait. így került az ügy tár­gyalásra 1919 December else­jén. Bűnösöknek nyilvánította valamennyit az eskütszék és az ítélet három évtől kilenc évig tartó fogságot jelentett. A börtönben két elitéit meg­őrült, egy meghalt influenzá­ban és három gyógyíthatatlan tüdőbajt kapott. A Sacramentói ügy 1917-ben merült fel, mely a kormányzói palota ellen elkövetett bomba merényletből indult ki és az IWW tagjait vádolták. Charles. M. Fickert kormány­zó újbóli megválasztás előtt állt, tehát az ügyből politikai tőkét kovácsolt. Az IWW min­den egyes tagját letartóztatták a városban, öt nappal a rob­banás után az IWW két tagját tartóztatták le először, kiknek utazó zsákjában élelmet és pár rúd dinamitott találtak. Ezek kutatásban voltak fémek után a sziklás vidéken. Természete­sen a hatalom bizonyítékok hiányában volt, tehát a napi­sajtó segítségével kovácsoltak bizonyítékokat. A vádlottakat háborús rendeletek áthágásá­val és az akkoriban .gyakori Californiai tüzek kitöréséért helyezték vád alá. A vádlottak tisztába jöttek, hogy nem szá­míthatnak igazságos tárgya­lásra és ezért nem is fogadtak védőügyvédet, hanem a hallga­tás álláspontjára helyezkedtek. A. W. Fox, Theodor Pollack és Basil Saffores védő ügyvédet fogadtak és ezeket könnyű pénz bírságolással felmentették, azon ban a többiekre egy évtől tiz esztendeig terjedhető börtön büntetést róttak. A californiai Criminál Sindi- kalista ügyek az e néven ismert törvény beiktatása után, 1919 tavaszán következtek. Az IWW nyolc tagját nyomban vád alá helyezték. Az IWW tagjait több mint öt esztendőn keresz­tül tárgyalásokra citálták és húsz megyében állítólagos cse­lekedetekért fogták el, 14 me­gyében tövényszéki tárgyalást tartva felettük, ötszáz harminc egy tagot vádoltak bűnösöknek nyilvánítván őket. Később azon ban 292-őt tárgyalás nélk il szabadra helyeztek, mig 264-et kihalgattak és 164-et ténylege­sen elitéltek. Három professio- nális hamis tanú — Dymond, Coutts és Townsend vallott az elfogottak ellen minden tárgya­láson és még csak kérdőre sem vonták őket cselekedetükért, amig ők is a szervezet tagjai voltak. Hivatásos besúgóknak ismerhették őket bizonyára a hatóságok. Az IWW ekkor az egész ál­lamra kitérj edőleg, szervezési és védelmi akcióba fogott. Tom Connors-t azon vád alapján ítélték el, hogy egy esküdtet bátalmazni akart volna. Ezek a tárgyalások és üldözések meg­világították az IWW Ipari Unionista szellemét. Hogy a közvéleményt eltereljék az ese­ményekről, betiltásokhoz — In- junktionhoz folyamodtak a ha­tóságok. Amely azt jelentette, hogy az elfogodtak nem szá­míthattak igazságos és nyílt esküdtszéki tárgyalásra. Végül aztán oda fajult az üldözés, hogy a hatalom bérencei nyílt támadást intéztek az IWW San Pedroi helyisége ellen, melynek folyamán többet súlyosan meg­sebesítettek és köztük gyerme­keket készakarva leforráztak, melyek közül még ma is élnek Az Egyesült Államok terüle­tén 1932-ik év első Hat hónapjá­ban 808 bankot zártak be. A világ háborút megelőző tiz esz­tendőben 714 bank zárta be üzlet felei előtt az ajtóit. Az elmúlt 11 esztendőben 1921-től ez év szeptember elsejéig 10 ezer 93 bank zárult be. Ezen bankok bukásának következményekép­pen százezrek, milliók jutottak a nincstelen, kizsákmányolt bérrab­Az Egyesült Államok elnöké­nek ez év szeptember 11-én ki adott ukázza jó vigasztalást tartalmaz az állami alkalmazot­tak számára. Ama rendelet fel­szólítja az állami alkalmazottal: 'departmentjének fejeit, hogy egy újabb 500 milliós bérlevá­gást szükséges, hogy eszközölje nek a szövetségi kormány ház­tartási költségeinek egyenlité sére. Még nem tudni, hogy emi bérlevágás mikor lép életbe, d( több mint valószínű, Ihogy el húzzák az elnök választása utár ig. Hoover elnök kampányjánal vezetője hevesen tiltakozik nyomorékok örök életükre. A fő esküdtszék mint máskor is, úgy ebben az esetben is fehérre meszelte a bűnösöket. Az IWW azonban nem hátrált meg, sőt nagyobb vehemenciával foly­tatta tevékenységét, melynek eredményeként az összes Crí- minál Sindikalista ügyeket le vették a törvényszéki napirend­ről. A fegyverszüneti évforduló napján Centráliában, November 11-én 1919-ben elkövetett vé­rengzés után szintén az IWW tagjait helyezték vádalá, holott az Amerikai Légió támadta meg a helyiséget. Tiz tagunk került ekkor létartózatásba. Az ügy eléggé ismert s igy nem szükséges bővebben foglalkoz­ni vele> csak felelevenítésként vázoljuk nagyjában. Az egész ottan kezdődött, hogy az Ameri kai Légió kitért eredeti felvo­nulási utjából és az IWW he­lyisége ellen vonult, azt meg­támadva sortüzet adott le. A nagy zűrzavarban a csőcselék vezetője Grimm és másik há­rom társa holtan terült el a kövezeten. Ezért az IWW tag­jait fogták el és közülök 8-at 40 esztendeig terjedhető fog­házra ítéltek, akik még ma is bent sínylődnek. Az Egyetemes Védelmi Bizottság mindent el­követ kiszabadításukra és az elitéltek ártatlanságát bizonyít­va már több esküdtnek a nyi­latkozata áll rendelkezésre. Azonban a hatalom nem egy könnyen engedi ki áldozatait, látva a munkásosztály gyönge- ségét. Csak a munkásság szer­vezett ereje szabadíthatja ki őket. Szervezkedjetek! szolgák táborába. Kisebb na­gyobb üzleti vállalatok, földbir­tokosok, felkapaszkodó bérrab­szolgák “házai” jutottak a végre hajtó dobjára. Összpontosul a vagyon, mind kevesebb és keve­sebb kezekben. A kapitalizmus mind hatalmasabb corporációk- ban egyesülve intézi élet halál harcát a kizsákmányolt bérrab­szolgák szabad társadalma az Ipari Demokrácia ellen. hogy a tervbe vett bérlevágást a választások előtt léptessék életbe. A kormány eme bérlevágási kísérlete eléggé világosan mu­tatja, hogy az agyon hirdetett prosperitás még nincs a kertek alatt. Szolgáljon ez vigasztalá­sul azoknak, akik az elnök vá­lasztástól vagy a részvények árának emelkedésétől várják az úgynevezett prosperitást. “Az örök világosság gyönyör­ködjék neked” — mondják a ha­lott felett a búcsúztatót... Az élőknek, eme fekete sereg a sötétséget prédikálja. Hat hónap alatt közel ezer bankot lezártak Ez is vigasztalás

Next

/
Thumbnails
Contents