Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-07-09 / 695. szám
6 oidal BÉRMUNKÁS 1932 julius 9. Hozzászólás V. J. cikkéhez LEHET-E EGYSÉGES AZ AMERIKAI MUNKÁS MOZGALOM A Bérmunkás hasábbjai nyitva állnak minden jóaka- ratu és a nyomdafestéket megtűrő vélemény nyilvánítására, amelynek közlése után, úgy Vízi mtárs, mint a magunk véleményét is közölni fogjuk. — Szerk.) Azok, akik mozgalmuk vagy meggyőződésükért dolgoznak a nagy tömegek között, gyakran találkoznak ilyen kijelentéssel: Munkástárs én helyeslem az eszmét, de a küzdelemben addig nem veszek részt, amig a párt és szervezeti emberek nem értik meg egymást amiáltal a munkásmozgalom egységes lesz. Vizi munkástárs az évtizedes és gyakori Iháziagitációjában nem egyszer találkozott a fenti kijelentéssel, ami megérlelte benne azt a gondolatot, hogy a kérdésről beszélgessünk a Bérmunkáson keresztül, mert hiszen bizonyos, hogy az ország minden részében találkozunk a fenti kikötésekkel. Vizi munkástárs ismerve a viták természetét és szabályait, bevezető cikkét úgy fektette le, hogy nemcsak azokat szólaltatja meg a húsz héten folyó vitában, akik úgy érezték, hogy róluk esik szó a Bérmunkás hasábjain, de maguk a mozgalmi emberek is részt vettek abban — és igen helyesen -— mert hiszen Vizi munkástárs azt irta, hogy egy ilyen egyesítés létrehozásáért minden szervezet, minden párt “engedhet” álláspontjából. Sohasem voltak meggyőződé- ses emberek azok, akik valamely mozgalomtól azért vonultak vissza vagy azért nem vesznek részt a munkásosztály küzdelmében, mert az NEM EGYSÉGES. Ezek nem tanulták meg, még nem ismerték fel,’ hogy a fennálló rendszernek ez a helyzet elsőrendű létalapja. Ennek a munkás értelmiségnek a széttagoltságát istápolja minden intézménye, a polgári rendszer minden megnyilvánulása. Ennél fogva kétséges, hogy lehet egységes a munkásmozgalom a rendszer megváltoztatása nélkül. A Bérmunkás hasábjain számtalanszor kimutattuk, hogy a tőkés osztály rendes fizetési lisztáján szerepelnek olyan “munkás” vezérek, akiktől százak és ezrek várják, hogy a munkások érdekében cselekszenek. Számosán vannak még a munkásosztály soraiban ilyenek, akik hangadók és létérdekük, hogy a munkásosztály ne legyen egységes, hogy ez a rendszer minél tovább tartsa fenn magát. A vitában résztvevők majdnem kivétel nélkül ezeket a vezéreket tették felelőssé' a munkásmozgalom széttagoltságáért, holott ezek csak eszközei a mai rendszer urainak. Amint az egyházat, a katonaságot, a félre vezető sajtót nem szüntethetjük meg a rendszer megváltoztatása nélkül, ugyan úgy nem várhatjuk a mai rendszerben az egységes munkásmozgalmat sem. Meggyőződéses munkásember megtalálja a- helyét és ki kell, hogy vegye részét a harcból, amely e rendszer minden intézménye ellen, magának a rendszernek a megváltoztatásáért folyik. Az IWW az egyedüli szervezet az egész világon, amely a marxi megállapítást, Ihogy a “munkásosztály felszabadítása CSAK a munkásosztály müve lehet” nem csak elméletbe vette át, de a szervezetet magát azon az alapon építi fel, hogy annak tagjai CSAK bérmunkások lehetnek. Az IWW elvinyilatkozatának minden betűje azt igazolja, hogy a szervezet célja a bérrendszer megszüntetésével a társadalmat újjá alakitani. Éhez a munkához való felszólítást olvasunk ki Vizi munkástárs vita cikkéből, amikor azt irta, hogy a fenti célért dolgozni akarók jöjjenek össze és ha kell változtassanak eddigi eszközeikben. Az IWW elvinyilatkozatának a megszerkesztése óta egyedül az Uj Előre szerkesztőjétől olvastuk, hogy az zagyvaság, de a munkásmozgalmak tagjai, akik csak EGY osztályt szolgáinak és csak a munkásosztályért harcolnak, azok világszerte a legtökéletesebb célkitűzésnek tartják azt. Ennek tartja elsősorban minden IWW-ista és annak megvalósitása érdekében időről- időre uj eszközök, uj taktikák használatát- teszik szükségessé a világ és ipari helyzetek. Amennyiben a vitában említett pártok és szervezetek valameny- nyie az ipari szervezkedést látják a legfontosabb tényezőnek a rendszer megváltoztatására — ez az IWW legsarkalatosabb célkitűzése — semmi veszélyt nem láthatunk szervezetünkre, ha a cél érdekében használandó egyetemes eszköz megállapítására, ami a most nem egyszer egymás ellen harcoló munkásokat egymás mellé állítaná, egy megbeszélést folytatnának. Hogy milyen súlya lenne ennek az egyetemes amerikai mun kásmozgalomra az más oldalra tartozik, ezért maga a gondolat és főleg a nyilvános megvitatása csak tisztítja amint a (hozzászólásokból is láttuk a zavaros fogalmakat. Ez a rendszer düledezőben van. Sajnos nem a munkásosztály támadásaitól, hanem a saját zsírjában való megfulladástól és a munkásmozgalmak mai állásaikban kétséges, hogy azt az összemberiség javára fentartani képesek lennének. Ezért szükséges, hogy mindazok, akik a rendszer csődjét látják, akik tudják, hogy ezen a helyzeten csak a munkások maguk változtathatnak, azok mielőbb találják meg az ipari szervezetüket, erre a felismerésre serkentsék a körülöttük mozgó, élő munkásokat, hogy akik eddig megnem értették egymást, a rendszer bukásánál találkozzanak, mint annak tovább vezetésére alkalmas és kész szervek. Ezt tanítja, erre neveli a világ munkásságát az IWW a Világ Ipari Munkásainak a SzervezeJunior Column THOMPSON MEETINGS James P. Thompson, veteran organizer of the IWW and one of fhe organizations foremost speakers was here in Bridgeport for a few days and spoke at three successive meetings, June 22, 23, 24. / The first meeting was held at Washington Park and the subject of his talk was “Unemployment. Its Cause and Cure.” Fellow Worker Thompson managed to hold the crowd despite the 'noisy children, screeching fire engines and general hubbub that esisted. Toward the end of the meeting a young communist started to fire questions at Fellow Worker Thompson. When he started to answer, the commy, following the usual method that communists per- sue, did not wait for him to complete his answ.er but would interrupt with cat-calls and more ridiculous questions. One question the young commy asked was this. “Where was, tlhe IWW Party three and a half years ago? Why do they come around now when its near election time?” This bright j young commy didn’t even know that the IWW was not a “Party” that it was an Economic organization and that it had »nothing to do with election time because it is not a Political Party. The communists also brouglht up the subject of Class War Prisoners and the leader of the C. P. William Z. Foster. Fellow Worker Thompson proceeded to show that Foster was nothing but a faker and a person not to be relied on. Young Commy: “Well, I bet you that Foster was in prison longer than you ever was!” Thompson: “How long was Foster in prison?” Young Commy: “Er-uh-er— about two years anyway.” Another Commy: “Veil, lets joost say eight monts!” Thompson: (Who (has .spent years of his life in the labor movement and who at one time spent six years and three months in prisonj at one stretch) “How do you know whether I have been in prison and if so how long?” Young Commy: “I can tell by looking at you and the way you talk.” After the laughter, provoked by the young commy’s answer lhad subsided, they again proceeded to make a lot of ridiculous statements, jeering and booing and trying to debate a half a dozen at a time with the speaker. Confusion reigned and the meeting was disbanded. The communists do. not need to have anyone discredit them. They discredit themselves. te. Ennek a felismerésére szólítjuk úgy a pártokat, szervezeteket mint az egyes munkásokat. Lefkovits Lajos. Their disregard for the right of freee speech and their utter lack of respect for others, is so glaringly obvious that intelligent workers slhun this) group of publicity seeking, mis-educated com munists like the plague. The second meeting was held at the IWW Club Room at 318 Spruce St. A small but attentive crowd was present. Fellow Worker Thompson spoke brilliantly about the development of past social systems up to the present and the Revolutionary IWW. He pointed out to us that it is “the historic mission of the working class to abolish wage slavery and to forever end the class struggle.” “No society perishes until it is pregnant with tlhe new.” “By organizing into, the Industrial Workers of the World we are building a power, the power Of organized labor, to cope with the power of organized capital, and by so doing we are helping to build the new society within the shell of the old.” The third meeting was held on the corner of Colorado Ave. and State St. and a nice interested crowd was present. Toward tilie end of the meeting the same communist that had been at Washington Park started to question the speakei again. But Fellow Worker Thompson told the crowd that he had talked himself hoarse the two previous nights trying to answer their nonsensical questions and he wasn’t going to botlher with them again. I am sure that everyone who had the privilege of listening to Fellow Worker Thompson was well pleased with his lecture. At the end of each meeting Fellow Worker Thompson warned the workers never to put their faith in leaders who might in the end betray tlheir trust, but to see to. it that their officials in the union do only that which the rank and file authorize them to do. Mary Feczko. A Kentucky Bányászok new yorki Védelmi csoportja julius 17-én tart KIRÁNDULÁST az Edenwald erdőben, ez utón meghívja New York és környékbeli munkástársakat. — Útirány: Lexington Ave. subway 180 állomásig, ahol a Westchester Railroad local vonatja veendő a Dyer Ave. állomásig, ahol feliratok fogják irányítani az érkezőket. Vagy pedig a 3-ik Ave. magas vasút a 133-ik állomásig és ottan szintén a Westchester vonal helyi vonatja veendő. A Bérmunkás olvasói is jelenjenek meg ezen az ünnepélyen.
