Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-10-01 / 707. szám

1932 október 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal A szavazat elkobzása a néger munkásoktól Junior Column “JUST AROUND THE CORNER” Az Egyesült Államok 1930-ik évi népszámlálásának kimutatá­sa szerint a déli államokban és a District Columbiában több mint négy millió négert fosztot­tak meg szavazati jogaiktól. Az Egyesült Államok néger lakos­ságának száma, akik elérték a szavazati életkort 6 millió 531 ezer 939 csaknem tiz százaléka az összes szavazatoknak. Azon néger szavazó polgárok száma, akik oly államokban 'laknak, melyekben még nem fosztották meg őket szavazati jogaiktól 2 millió 441 ezer és 67. A demok­rata déli államok fehér urai csak ugv voltak képesek kezeikben tartani a politikai kormán|y gyeplőjét, ha a néger munká­soktól elkobozzák szavazati jo­gaikat. A néger munkás nincstelen bérrabszolga volt, amikor sza­vazó képes volt és ugyanaz ma­radt, amikor megfosztották öt ama kuruzsló asszony gyógy­szerétől, melyet politikai “(hata­lomnak” neveznek. A “forradalmi’’ politikai pár­tok szónokai “erélyesen” köve­telik a néger munkástól elkob­zott s szavazati jog visszaadá­sát. Egyenjogúságot követelnek a négerek számára. Az IWW megadja a néger A Clevelandi Otis Steel Co. Riversidei telepének strip mill- jét 10 millió dollár költséggel olyan tökéletes gépekkel szerel­tette fel, amely 700 ember eddig végzett munkáját 20 emberrel képes elvégezni, igy tehát 680 ember feleslegessé vált a neve­zett departmentben. Érdeklődtem egy Otis Steel Co.-nál dolgozó munkásnál a fentiekre vonatkozólag és az alábbi felvilágosítást adta: Nem csak a strip miilekben sőt a többi departmentekben is feles­legessé teszik a gépek az emberi munka erőt. Abban a depart­mentben hol ő dolgozik 360 ember munkáját 6 ember fogja végezni természetesen a gépek segítségével. Vagy száz munkás gyűlést tartott és bizottságot menesztett a gyár vezetőségéhez, hogy te­kintettel a rossz munkaviszo­nyokra a gépeket ne helyezze üzemben. A gépek ily gyors iramú tö­kéletesítése kicsi százalék kivé­telével feleslegessé teszi az em­beri munka erőt és a munkások az utcára kerülnek a többi munkanélküliek közé. A gépek fejlettsége lehetetlenné teszi el­helyezkedésüket Ahelyett, hogy szervezkedné­nek a munkások és szervezett erejükkel kényszeritenék a mun­káltatókat a gépek fejlettségé­hez viszonyított munkaidő rövi­munkásoknak is a szavazati jo­got. Az IWW nem ösmer fe­kete, fehér, vörös vagy sárga szinü munkást. Az IWW csak egyet ösmer el s ez a világ ki­zsákmányolt bérrabszolgái, akik együttesen döntik meg az egy ellenséget a kizsákmányoló osz­tályt. Az Egy Nagy Szervezet­ben tömörülve szin, faj és nem­zetiségre való tekintet nélkül. Az IWW az osztályharcra a társadalmi forradalomra neveli a világ bérrabszolgáit. Ehhez nincsen szüksége a fejlett ipari államok bérrabszolgáinak politi­kai pártokra, akarnokokra, kó- tyagos beképzelt vezérekre, akik a hiszékeny bérrabszolgák félre vezetésére, becsapására a leg­piszkosabb denunciállástól sem riadnak vissza. Az IWW Egy Nagy Szerve­zete az Ipari Szabadság útja, melyen haladva a világ kitaga­dott osztálya a legrövidebb, a legbiztosabb utón juthat jogai­nak a termelés és szétosztás eszközeinek a birtokába. Az IWW az Egy Nagy Szervezeten keresztül ezért a jogokért küzd. Lépjen ön is a küzdők táborába, hogy válvetve dolgozva minél előbb eljuthassunk a munkás- osztály szabad társadalmába az Ipari Demokráciába. ditésére és a bérek emelésére, ahelyett bizottságokat küldenek a gyárak vezetőihez, hogy a gépeket ne helyezze munkában a munkanélküliségre hivatkozva. Hát nem látjátok ti kizsák­mányolt munkások, hogy a gé­pek tökéletessége kizárja a jövő munka alkalmakat? És a gyárak vezetői és tulajdonosai nem vesznek benneteket figyelembe ? Ők tudják, hogy reátok nékik többé szükségük nincs és úgy kezelnek benneteket. Csak szervezkedés mentheti meg a munkásosztályt az éh­pusztulástól. Szervezett erővel képes lesz a munkásosztály vissza venni megrablóitól mind azon javakat, miket az bitóról. És átvenni az iparok irányítását és azt tovább fejleszteni, az összemberiség javára és akkor megszűnik az éhség és nélkülö­zés, az emberek milliói közt. Szervezkedj Egy Nagy Szer­vezetben az IWW-ban. Jós. Németh. Az IWW tagsági kártyája és havi dijja kevesebbe kerül, mint az a fizetés vágás, melyet már két, három éven át eszközölnek a termelő eszközök mai urai. Ennek megakadályozására, tö­mörüljetek az IWW-ba. Ez a szervezet elkívánja teljesen tö­rölni a bérrendszert, de helyébe boldogságot, jólétet kíván jut- tattni. Depression! Depression! De­pression everywhere! The rich men who literally roll in money are whining like whipped curs. The poor men who are out of work and penniless know how useless it is to whine—know that they must go out into the world and fight for every bite of food. The rich capitalists tell us that better days are “just around the corner.” The poor out-of-work classes pull their belts tighter to help alleviate very acute pangs of hunger and with a sickly grin demand, “which corner.” We poor know what we are likely to find “just around the corner.” Alms seekers—beggars. Hundreds of them; making of begging a trade or a means by which to earn their daily- bread. A young man who had been out of work for months was making his home with his wife and brother’s family in an old dilapidated shack. It was a large family and they were expecting to be put out of tlheir house every day. No one was work­ing. The young man at last said that, he would take a small amount of shoe laces and wouldn’t come back until he had sold at least a dollar’s worth. There are many, many down-and-outers in Philadelphia he couldn’t sell his wares. He was making a door-to-door canvass when he collapsed, be­ing unutterably weak from starvation. He was revived in one of the City’s large Ihos- pitals and there his poor, ema­ciated young wife found him after a frantic search. Another instance of what one may find “just around the corner.” A comparatively young man was unemployed. Not at all an unusual predicament in which to find a man. His wife and five children had reached the starva­tion point. Growing desp'erate the man was willing to try al­most anything. One morning at dawn he cast about him in search of food; spying a bottle of milk on a store keepers door step he helped himself. The store keeper was just about to- take in the milk himself—see­ing it stolen before his eyes he took the liberty of shooting the man for his thievery. Now, there you are; a< man gets shot these days for trying to keep his children supplied with food. Still another instance of what one may find “just around the corner.” A man held a good position for twenty-six yearsi Still a young man in the eyes of the world—but his firm did not think so. His family couldn’t exist on air—so Ihe had to buy food. His family couldn’t walk around naked—so he had to buy clothing. His family coudn’t live without a roof over their heads —but, he didn’t have the money to buy that. So, his landlord saw fit to levy on all his world­ly possessions. He tried to evade the constable and attempted to move out with what little Ihe had. The constable wasn’t asleep thought; and when he wanted to fight it out all the neighbors came to the man’s aid—the result was that by dawn the constable rested in a hospital bed nursing the reminders of the mischief which he had created. This man isn’t the only victim of the times. In many a city street one will find the people occupied in a typical hand-to- hand combat with the law. Situations the like of which I have cited above and. many more of a different type but due to the same causey, will be found here and everywhere— the country over. Perhaps, like the capitalists, some of us are hoping that re­lief from the unemployment situation is “just around the corner.” No such luck folks, we’ll all “just have to get together” and do somethin'; all “thinking men” do—and believe me, all the capitalists do likewise as we all well know. Anne Zsamar. Here are a few extracts from Anne’s letter. Dear Editor: Like the animal who ran a race with the hare, I am getting there, slowly but surely. Contributions along the liter­ary line to the J. C. must have been arriving on a “special de­livery” train; Our kind editor must be swelled-up with pride at the good work—and so he should be, the J. C. is now, more than ever, a delight to read. The male members have made a wonderful showing. Let us all hope it is more than just a spurt. A. Z. If every Junior would contri­bute to the J. C. as often as Anne does we would soon have to ask for a full page to publish all the articles that would pile up every week. We aso hope that the male writers will con­tinue the good work of the past few weeks. Jr. Ed. OPEN FORUM előadás lesz most vasárnap este 8 órai kezdettel a 805 James St. alatti Int. Socia­list Lyceumban, Jacob Mar- golis tart igen érdekes elő­adást az állami segélyezés és az erőszak kormányzásá­ról. Az előadást hozzászólás és vita követi. Belépő dij nincs. Mindenkit szívesen látnak. Nincs már szükség az emberi munkaerőre

Next

/
Thumbnails
Contents