Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-09-24 / 706. szám
1932 szeptember 24. BÉRMUNKÁS 5 oldal Mi is vádolunk... Hoover elnök, hogy a volt katonáknak a fővárosból, fegyveres erőszakkal való kizavarását kimagyarázza, egy okos, de nem célhoz vezető taktikához fordult. Mint bűntett gonosztevőket akarja a volt katonáknak nagy részét feltüntetni, melytől megakarta védeni a főváros lakosságát. Az igazságügyi miniszter által, 4,723 volt katonának a múlt ját megvizsgálva azt állapították meg, hogy ezek ■közül 829 már volt büntetve. Mikor átnézzük a bün^stát, mi az igazság ügyi miniszter segítségére sietünk és kiigazíthatjuk, hogy nem csak a 829 volt bűnös, Sj ha nem is a börtönben, hanem a bolondok házában kellene őket zárni megfigyelés alá, hanem az egész munkásság és leginkább azok, akik az életüket, egészségüket tették kockára és harcoltak az amerikai kapitalizmusért a más ország munkássága ellen. A felsorolt bűnök között van a “Támadás” “Csavargás” “íszá kosság” “Hazárd játék” “Család és gyermekek elleni vétség.” Sorra vesszük ezeket a rémséges nagy bűnöket és biztosítjuk az igazságügyi minisztert, hogy nem csak a 2 millió kiszolgált katona, hanem legalább 32, millió munkás is elkövetett legalább kettőtt, a fenti bűnök közül, me lyek bizonyítására nem kellenek tanuk, mivel a tények bizonyítják. Az első bűn, “támadás” alatt az .embertársaink ellen testi sértés céllal való támadást értjük. Hát van-e egyetlen katona, aki odaát volt a fronton és nem követte el ezt a bűnt? Hiszen minden tanítás, uszítás ezt a célt szolgálta, parancs szóra mentek gyilkos támadásban, Ihogy embertársaikon mentül több és súlyosabb sebeket ejtsenek, tehát nem csak 35 volt katona bűnös, hanem mind, akik fegyverrel kezükben embertársaikat gyilkolták és azok a simapof áj u politikusok is, mint Hoover és társai, akik mint felbujtók, a mesz- sze biztonságból tapsoltak a sikeres támadásnak és bonuszt, örök hálát Ígértek a gyilkosoknak. Második, a “csavargás,” mely bűnben minden ember bele esik, akinek nincs hajléka, lakása és pénze megélhetésre, igy éhesen hajléktalanul csavarog valahol. Tudtunkkal minden kiszolgált katona, akik Washingtonba mar soltak, mind nincstelen és hajléktalan lerongyosodott munkás volt, igy egész bátran lehet mondani, hogy 20 ezren, akik a • bonusz véget oda felmentek mind bűnös a csavargás vétkében. De nem csak azok, hanem az a jl2 millió munkanélküli, akiknek már se otthonuk se pén zük a megélhetéshez nincsen, lianem koldulásból, segélyből élnek s céltalanul egyik városból a másikban vándorolnak, azok is bűnösek. Harmadik, az “iszákosság,” melyben Amerikának 80 százaléka bűnös. De elég világosan emlékszünk az American Légió itt Detroitban tartott konvenciójára, amikor nem volt bűn az iszákosság, hiszen nyíltan árulták és fogyasztották a pálinkát Detroit utcáin, s mi azt hisszük, hogy a Hoover emberei a fináncok segítették ezt elő, mivel már akkor nagyban követelték a vér dijat, a bonuszt igy inkább adtak nekik pálinkát, igy több mint 50 ezer az itteni kovencióra jött volt katonák közül elkövette ezt a nagy bűnt, s akkor a kormány is tudott róla. Negyedik, a “hazárd játék,” (Gambling) ezen bűnben csak kettőtt találtak bűnösnek, igy kérnénk a méltóságos igazságügyi miniszter urat magyarázza meg, hogy nem volt-e hazárd já ték — gambling — az: egész háborúsdi játék? Nem-e ftiinden kiszolgált katona gamblizett és az életét, testi épségét, egészségét tette kockára a fronton? Sok ott hagyta az életét, ami már nem fáj az igazságügyi miniszter urnák, de sok csak a lábát, kezét, szemét hagyta ott legtöbben az egészségüket, és mostan akartak kárpótlást, mert még az ép egészséges embereknek sem adnak munkát, igy éheznek és a hazárd játék tovább folyik és a megélhetési lehetőségük éppen olyan szegény, mint a kártya spilerektől való pénz nyerési alkalom. Mi nem csak a volt katonákat vádoljuk hazárd játékkal, hanem minden öntudatlan munkást, aki a bizonytalanra bízza a sorsát, az a 32 millió munkás, akiknek a megélhetését tették kockára a mai anarkisztikus termelési és fogyasztási rendszer alapján, mind gamblizett, várták a jó szerencsét s még ma is várják, hogy éppen az ő részére lesz munka, amint a több ezer, akik lóversenyekben fogadnak s bíznak, hiszik, hogy éppen az ő lovuk fog elsőnek befutni és ma éppen oly bizonytalan és kevés lehetőség van munkát kapni és biztosítani mint az első dijat nyerni a lóversenyeken. Az ötödik, “a család s gyermekek elleni vétség,” melyben csak 16-ot találtak bűnösnek, de mi vádoljuk a munkásság millióit ezen nagy bűnnel és vádoljuk Hoovert műiden miniszteri kamarájával együtt, vádolunk mindenkit, aki nem igyekszik, ezen a rendszeren változtatni, melyben 12 millió erős, egészséges, munkaképes embernek nyomorogni kell, mert nem juthat munkához, mely rendszerben 15 millió gyermek éhezik s egész életére kiható gyengeség elerőtlenedés, külömböző betegségek áldozatai lesznek, a. hiányos táplálkozás folytán. Ezen bűnben leginkább bü-. nősök azok, akik a saját családjuk, gyermekeik ellen vétenek, gyávaságuk, megalkuvások folytán meghosszabbítják a mai rendszer életét, mely csak fokozza gyermekeik, családjuk szenvedését, éhségét, bizonytalanságát, nem tanulják meg azt, hogy ezen bajokon lehet és kell változtatni. Nem igyekeznek embertársaik kai megértetni, hogy szervezett erőnkkel, öntudatos co-operáció- val, feltudunk egy jobb tökéletesebb rendszert építeni, melyben nem lesz hazárd játék az élet, nem fognak gyermekeink nélkülözni, csavarogni, mely rendszerben nem fognak bennünket leköpni, csavargóknak, gonosztevőknek bélyegezni éppen azok, akiknek a jólétben való tartása miatt lettünk nincstelenek, csavargók. Csak az a munkás nem bűnös Most, hogy Philadelphiában újra járvány szerűen fellépett az “Infantile Paralysis” úgy gondolom, hogy nem csak nekem, hanem a Bérmunkás olvasóinak is prdemes szükséges foglalkozni nem csak ezzel a gyermek betegséggel, hanem minden más betegséggel. Nem vagyok orvos s igy) nem adhatok szakszerű magyarázatot a betegségekről általában, de értek a Társadalmi kérdésekhez egy keveset és a cikkemben foglalt tárgyat, mint szociális kérdést szeretném letárgyalni. Minden fontos társadalmi kérdéssel szembe találjuk a tömeget, mégis az egészség megóvása jobban van hatalmában azoknak, kik vagyonnal rendelkeznek, soha 1 nehéz munkát nem végeztek és gyárban nem dolgoztak. A gazdag ember, köny- nyebben védekezhet minden betegség ellen, mint a szegény ember. A gazdag embernek, ha könnyű hüllése van, ágyban marad egy-kéí napig s kiheveri a bajt. A munkás embernek sokszor súlyos bajjal is dolgoznia kell, hogy el ne veszítse a munkáját. A szivósabb szervezetű munkás esetleg minden nagyobb baj nélkül megy- keresztül egy “grippen” ha fenn is jár és dolgozik. Míg egy gyengébb szervezetű ember könnyen kétoldali tüdőgyulladást kaphat. Maga a gyár, tisztátalan levegőjével, az egyes munka által előidézett por, ólom, festék és más egyéb az egészségre káros dolog, az egész napi ülő vagy álló munka, a hosszú munkaidő, a rossz táplálkozás és gond. mind előidézője lehet súlyos betegségeknek. A gazdag és a könnyű hivatalokat betöltő emberek, ettől mindtől meg vannak kiméivé. Nem csak hogy többet pihenhetnek, de jobban is táplálkoznak, az egészségükre sokkal jobban vigyázhatnak, mint a munkások. A régi görögök nem hiába a fenti dolgokban, akik már gondolkoznak, szervezkednek, hogy megváltoztassák ezt a rendszert, mely a bűnöket szüli, mely életerős fiatal munkásokat csavargásra kárhoztatt. Mely rendszerben parancs szóra gyilkolnak le munkásokat, akiknek csak az a bűnök, hogy kérni mertek, de a mi szempontunkból legnagyobb bűnök az, hogy szervezetlenek, gyengék. Tehát aki nem akar gonosztevő lenni, nem akar saját gyermekei, családja ellen véteni, az jöjjön velünk az Egy Nagy Szervezetben harcolni ezen korhadt rendszer ellen, mely csak nyomorúságot !hoz családunkban, egy olyan rendszer érdekében. melyben minden embernek biztonságban lesz a megélhetés és családja, aki csak dolgozni akar. Ezt akarja az IWW. Vi. mondták, hogy “Ép testben, ép lélek!" Ha ez a mondás nem is egészen állja meg helyét, némi igazság mégis van benne. Nézzük pl. a gyermeket. Ha a gyermek beteg, eltűnik arcáról a mosoly s olyankor oly kellemetlen tud lenni, akárcsak egy vén ember. A gyermekre, felnőttre, még az állatra is hat a testi fájdalom és megváltoztatja az egész kedélyét. A mai társadalom mindenre vigyázz, csak a munkás egészségével nem törődik. Sem betegség, sem öregség esetén az állam róla nem gondoskodik. S most nézzük, hogy áll a mai társadalom a gyermek egészsége körül. Az orvosi tudomány nagyon sokat haladt ezen a téren. Külön gyermek , klinikák vannak, hol. a fiatal anyákat megtanítják arra, hogy hogy kell a kis gyermeket gondozni, hogy erős és egészséges maradjon. De azokat a dolgokat, amit az. ilyen gyermek klinikán megszabnak az anyáknak, hogy beszerezzék gyermekük számára, azt egy szegény munkás asszony férje keresetéből nem tudja megvenni. A szopós gyermekek részére külön tej van, melynek ára kvartonkint 32 cent. Csoda-e hát, hogy Hoover unokái sokkal erősebbek, egészségessebbek, mint mondjuk, Kovács Péter, gyári bánya vagy földmunkás gyermekei . A gazdag és szegény gyermekek közt nagyon is szembetűnő a nevelési és egészség- beli különbség. A gazdag ember gyermekei pázsitos füvön játszanak. a szegény ember gyermeke pedig az uccán. S ott felszedik a bacillusok ezreit. Életük meg örökös veszélyben van az automobilok miatt. Hasábokon keresztül beszélhetnék, a mai társadalom fonák berendezkedéséről, mely milliókat juttatt az egyik embernek és éhen hagyja veszni a másikat. Brooks Elza. HÉTKÖZNAPOK Vegyen részt az előfizetési versenyben
