Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-03-05 / 677. szám

Március 5. BÉRMUNKÁS 7 oldal Műveletlen föld, gazt terem CHICAGÓI HÍREK Munkánk gyümölcse. A háború előtti időben a munkásság soraiban és általá­ban a társadalom más árnya­lataiban is a tudás utáni haj­lam olyan mérteket öltött, hogy a már tisztán látó, modern gon-: dolkozásu ember előtt ez egy jobb, szabadabb világ hajnal­hasadásának mutatkozott. Az is volt. Az egész társada­lomban. de különösen a munkás osztály soraiban a tudomány- szomj olyan magas hullámokat vetett, hogy egy-egy tudomá­nyos előadás alkalmával 7-800 embert befogadó terem sokszor kicsinek bizonyult. És ilyen elő adások nagy számmal voltak világszerte. Nem csoda, tehát, hogy sokan optimista szemmel néztek a jö­vőbe. Közel látták a jobb jö­vendő érkezését. Mindennek végetvetett a már az alapjaiban megrendült (a tudatlanságon nyugvó) rendszer urainak az emberiség ellen el­követett legnagyobb bűne: a háború. Most ne beszéljünk arról, hogy ezt miért nem lehetett megakadályozni, ez nem tarto­zik most tárgyunk keretébe. Ál­lapítsuk meg azt, hogy ezt a szépreményekre jogosult szel­lemi fejlődést, a militarizmus vas csizmája legázolta. A tudás által modern gondolkodásúvá lett ifjak és középkorú munkás­emberek milliói (ekkor még a jövő reménye) hullává, nyomo­rékká és ami még ennél is bor­zasztóbb : minden emberi érzés­ből kivetkőzött korcscsá lettek. Ezek a szellemi korcsok és a háború, az esztelen forradalmak és ellenforradalmak atmoszfé­rájában felnőtt, szellemileg ne­veletlen, munkásmozgalmi szem pontból immorális generáció maradt azon kis számú és még mindig kitartó szervezett mun­kásságra, szervezendő örökségül Nem értem szervezett munkás­ságnak a kommunista zsibvá­sárban élősködő csalókat, fél­bolondokat és a Horthy-féle Körök tagjait. Mert ezekre na­gyon is ráillik Horacius mon­dása : Csak egük, nem lelkűk változott azoknak, akik a tenge­ren átmentek” .. Én az IWW-ban tömörült harcosokat értem, kik tanulnak, hogy taníthassanak és harcol­hassanak, kik tudják, hogy a műveletlen munkásság, hasonló a műveletlen földhöz, mely gazt terem, kik tudják, hogy a jobb jövő igéretfödjére csak a tudás fegyverével felvértezve, harcolva juthat el a munkásság. Tudják, hogy a tanulatlan, a neveletlen tömeget könnyű tév­útra vezetni, könnyű tévtanok- kal megmérgezni. Tudják, hogy ha a tévtanok mérge terjed a munkásság soraiban, akkor ne­hezen épülhet a jövendő: az ipari szabadság. Mert a tudatlan és félreve­zetett tömeg közömbösséggel hordja a bérrabszolgaság örök­kévalónak látszó jármát. ők, a kevesek, a tanultak, az önfeláldozók, drágán fizetnek társaik tudatlanságáért. Még csecsemőik és utódaik is bűn­hődnek a tudatlanok bűneiért. Tehát nemcsak maguk, ha­nem utódaik érdekében is hat­ványozott erővel folytatják a tanulás, a tanítás és a szervezés munkáját. Azt mondják,mindenek előtt tanuljunk magunk, hogy szer­vezetünk tiszta vizének ne le­gyen iszapja, ne legyen köz­tünk tudatlan tag. És akkor a ránk maradt örökség: a szel- leinikorcs munkásságról, tudá­sunk tiszta vizével lemoshatjuk a tudatlanság és közömbösség salakját. - , Mossuk le a szellemi vakok szeméről a salakot, had lássa a világosságot, mert mig vak, hi­ába süt neki a nap. Tegyük tisztánlátóvá, hogy a sok nyaka- tekert elmélet között el ne té­vedjen. Tanulnak az I W W-isták, hogy taníthassanak, mert azt tartják, hogy kanász marad, ki­nek a nevelője kanász. Intelligens munkások kelle­nek a munkásmozgalomnak és nem kanászok. IWW-ista Rövid néhány napi betegség után, február hó 15-én, teljesen váratlanul költözött el soraink­ból az IWW évek hosszú sora óta, rendkívül tevékeny tagja, Wagner Fülöp mtárs. Az elhunyt munkástársunk egyike volt a forradalmi mun­kásmozgalom nemcsak legidő­sebb, de legfáradthatatlanabb katonáinak, amennyiben életé­nek 81 évéből hatvan évet töl­tött a világ különböző részein a munkásmozgalomban.................. Húsz éves korában került be a romániai szocialista pártba, amelynek egyik alapító tagja is volt s lelkes tevékenysége mi­att a román kormány hamaro­san száműzte. A száműzetés nem volt elég azonban ahoz, hogy a harci szellemet kiölje munkástársunkból s a románi- ában abba hagyott munkát né­hány éven át, más Európái or­szágokban folytatta, mig végre kivándorolt az Egyesült Álla­mokba, ahol szintén teljes erő­vel s legjobb tudásával látót a munkához újból, hogy kivegye részét a munkásság felszaba­dítását célzó nagy és nemes munkából, utolsó napjáig bízva abban, hogy ő is megfogja érni a világ munkásságának felsza­badulását. E hitében csalódott. A halál keresztül húzta számítását, de tudjuk, hogy nyugodtan, s azon tudatban hunyta le szemeit, hogy megtette kötelességét osz- tálysorsosaival szemben életé­ben. Mi, Chicagóiak tudjuk ezt, mert utolsó néhány évét közöt­tünk töltötte s éppen azért mert tudjuk, rendkívül nehéz szívvel váltunk meg, ami öregharco­sunktól, mert Wagner Fülöp munkástársunk harcos volt a szó legigazibb értelmében. Előre haladott kora s a mun­kától meggyötört fizikuma da­cára ő volt az, aki úgy a Colo­radói mint a Kentucky! sztráj­koló bányászok részére a leg­több anyagi támogatást hajtot­ta fel. Az utóbbi napokban az IWW tagjai a régi akarattal láttak hozzá, hogy a védelem és a moz galom anyagiakhoz jusson, mun kájuk végzéséhez. Ezt honorálta Chicago magyar ajkú munkás­sága azzal, hogy várakozáson felüli nagy számban jelent meg a február 20-án, a Bérmunkás Otthonban rendezett szinelőadá son. Tömeges megjelenésével bizonyságot tett arról, hogy az osztályharc elesettéinek támo­gatását szivén viseli, hogy az IWW mozgalmának eszméje megértésre talált, mert tagjai nem semmit tevő szószátyárok, hanem szünetnélküli harcosai a kultúrának, a felvilágosodás terjesztésének, az osztályharc építésének. Mert ha nem igy volna, akkor nem jöttek volna el annyian, hogy többeknek úgy Mindenkit és mindenhol fel- szóllitott ő a bányászok és a mindenkori sztrájkolok támoga­tására. Hogy mennyire vérig sértette őtet, aki nem volt haj­landó a sztrájkolókat támogatni bizonyítja a következő eset: Számos nyelvet ösmerve, töb­bek között egy német radikális lapnak is állandó olvasója volt, melyet a lakásához közel szo­kott egy kis üzletben naponta beszerezni. Egy alkalommal a gyüjtőivvel a kezében felszólí­totta az üzlet tulajdonosát, a sztrájkolok támogatására, amit az megtagadott. Ez időtől fogva a mi Wagner bácsink jó néhány utcát gyalo­golt minden reggel, hogy az ő lapját beszerezze, de szomszéd­jának soha nem bocsátott meg többé s üzletében egyetlen cen­tet többé nem költött. Még betegsége előtt röviddel is szokott itt ott néhány dollárt keresni, de azon összeg bármily kicsiny lett volna is, annak egy részét ö minden alkalommal a bányászoknak juttatta, azoknak akik az első sorokban harcoltak az ő általa oly hévvel gyűlölt kapitalizmus ellen. Szeretett családjától, s az ál­tala rendkívül tiszteletben tar­tott munkástársaitól Horváth Béla munkástárs búcsúztatta el magyar nyelven, mig az angol nyelvű munkástársak részéről C. B. Ellis mtárs, az Industrial Workers szerkesztője beszélt a ravatala mellett. Régi kívánsága szerint, holt­testét családja a Montrose te­metőben elhamvasztotta. Szolgáljon elhunyt munkás­társunk élete például mindnyá­junknak, akik ő utána itt ma­radtunk, hogy győzelemre vi­gyük azt a harcot, amelyet ő oly hosszú időn át s oly önzet­lenül vívott a Világ munkássá­gának felszabadítása céljából. Emlékét hosszú időkön át fogjuk szivünkben megőrizni. Tudósitó szólván nem volt a teremben hely, kénytelenek voltak a hátsó szobákban szorulni. Ez alkalommal, a több uj taggal megerősödött Modern Színkör, Török Rezső VÉGEL­ADÁS cimü falusi vigjátékát mutatta be, olyan sikerrel, hogy a közönség valósággal tombolt a gyönyörűségtől. A darab sikeréből az orosz­lánrész Deák István munkás­társat illeti, a szereplők ily tö­kéletes betanításáért és a min­den igényeknek megfelelő ren­dezésért, kit sok évi gyakorlata és tehetsége a szindarabrende- zés championja címre jogosit. A szereplők: Zeichner Jenő, Zára Jánosné, Janovits Imre, Sütő Istvánné és Baki Sándor súgó a tehetségük legjavát ad­ták. Az előadás után tánc követ­kezett. A közönség csak a haj­nali órákban oszlott szét. A tiszta haszon meghaladja a 120 dollárt. Az IWW tagsága ezúton mond köszönetét úgy a közre­működő Modern Színkör tagjai­nak a teljesítményükért, mint a közönségnek a pártolásért. Chicagóban, minden vasárnap d. u. 3 órakor a Bérmunkás Ott­honban (1961 N. Halsted St.) helyiségben tudományos előadá­sokat tartunk beléptidij nélküL Minden szerdán este 8 órakor a Modern Színkör tart összejö­vetelt és minden péntek este 8 órakor tag értekezletet tart az Otthon vendégeivel együtt az IWW magyar nyelvű tagsága. Kérjük ezen összejöveteleken és előadásokon való szives meg­jelenését is. New Yorkiak figyelem! ! ! Az IWW new yorki magyar csoportja, március 13-án, va­sárnap délután 3 órakor NYILVÁNOS GYŰLÉST rendez, 1622 First Ave. (közel a 84-ik utcához) teremben. Tárgy: Az ipari forradalom. Előadó: Fischbein mtárs. Tömeges megjelenést kér az IWW new yorki magyar csoportja Előzetes bejelentés Tudatjuk a new york és kör­nyéki munkástársainkkal és a velünk szimpatizáló egyesüle­tekkel, hogy a new yorki Mo­dern Színkör a Bérmunkás ja­vára nagyszabású szinielőadást és táncmulatságot rendez 1932 március 26-án, szombaton este az Ifjúsági Kör és Daltestület uj épületében, 181 E. 87th St. Kérjük, hogy ezen a napon lehetőleg mulatságot ne rendez zenek, hogy az ezer főnyi tö­meget befogadó nagy teremben minden hely megteljen. Tisztelettel a Rendezőség | WAGNER FÜLÖP ]

Next

/
Thumbnails
Contents