Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-02-13 / 674. szám
Február 13 BÉRMUNKÁS 3 oldal INNENONNAN IRTA: 12557. Számú TAG Toledo sem kerülte el a válságot Éppen úgy, mint az Egyesült Államok vagy jobban mond va a világ bármely kapitalista államának ipari városát, Toledo bérrabszolgáit is marja a rettenetes nyomor, szenvedés. A bérrabszolgák tizezrével járják a bizonytalanság kálváriáját. A város ipara, csaknem teljesen szünetel s munkások tízezrei az utcákon kóborolnak. Az elkeseredés nagy, amelyet fokoz még az is, hogy a város 55 bankja közül 51-et bezártak. A munkások, akik az úgynevezett jobb- időkben, gyomruktól vonták el azt a néhány dollárt, amelyet a bankárok oly süriin hangoztattak hogy “save for a rainy day” s ma, amikor zápor ként szakad ránk a nyomor, ennek tetejébe az utolsó dollárunktól is megfosztanak bennünket. Amikor megszűnt a kereset s munkátla- nokká váltunk, tetejébe keservesen összekuporgatott pénzeinkből is kiforgattak bennünket Ha házat vettünk, munkátlan- ságunk folytán a bankok vissza vették tőlünk, mert képtelenek voltunk a mortgaget megújítani A bankár elvitte a megtakarított pénzünket s tetejébe kidobatott bennünket a törvény nemes őreivel az utcára, abból a házból amelybe életünk keresetének a legjavát fektettük. No de nem kell, hogy búsuljunk, ennek fejében a város nagykegyesen megvendégel bennünket s egy négytagú család számára heti három dollár értékű élelmi szert ad. Ez itt a helyzet, amely nap- ról-napra rosszabodik. A következtetés ebből az, hogy Toledo bérrabszolgáinak is csak egy reményük lehet s ez az IWW amely a munkásosztály nyomorát veszi el s helyébe a jólétet teremti a bérrabszolgák számára. Kutyákra, macskákra hagyta millióit Párját ritkító eset történt Chicagóban. Egy elhunyt milliomos nő két millió dollárt, vagyonának teljes egészét hagyta kóbor kutyák és macskák felsegélyezésére. Szomorú a dologban az, hogy ez ma történt, amikor itt Chicagóban 10 ezrével vannak iskolás és ennél fiatalabb gyermekek, akiknek még száraz kenyér betevő falatjuk sincsen. Tiz ezrével vannak felnőtt férfiak és nők, akik a levest kiosztó konyhák előtt órák hosszat állanak dermesztő hidegben vagy szakadó esőben egyaránt. Tizezrével vannak, akiknek rongyos ruházatuk foly tán didereg a testük a téli zord széltől, százával, ezrével vannak családok, akiket egyik napról a másikra lakoltatnak ki, lakásnak nevezett ócska odújukból. De nem ezekre gondolt a “humánus” őnagysága, hanem a kóbor kutyákra. És igaza is van a kutyáknak, macskáknak nincsen eszük, hogy a tél hidege elől, kényelmes lakásokba meneküljenek, hogy amikor éheznek, egerek vagy patkányok helyett jobb falat húst szerezzenek maguknak s igy őnagysága gondoskodott arról. Vagy talán arra gondolt, kitudja! Hogy jó lesz ezeket az állatokat össze- fogdosni, hogy éhen ne pusztuljanak, mert a kitagadott nincstelen bérrabszolgák el eszik előlük a szemetes ládákból a huladékokat vagy talán arra gondolt, hogy az állatok eszik el a nincstelenek elől. Azok a nincstelenek, akiknek keserves verejtékéből harácsolta össze. A kizákmányoló osztály nem törődik az éhség és nyomortól agyongyötört bérrabszolgákkal és azok serdülő gyermekeinek a sorsával. Ma nincsennek krisztusok, akik azt mondanák, hogy “engedjétek hozzám a kisdedeket, mert azok atyám fiai”, ma kufárok vannak, akik a munkások utolsó leheletéből is profitot sajtolnak ki. Ez a mai társadalmi rendszer s ennek megszüntetésére szervezi az IWW a világ bérrabszolgáit s ha ön nem akar a kóbor kutyáknál is alacsonyabb színvonalon élni, akkor tartsa kötelességének ezen szervezettel harcolni, hogy minél előbb megszüntessük ezt a rendszert, amelyben ily őrült ily kegyetlen módon ítélkezhetnek emberek a bérrabszolgáktól elrabolt vagyonuk felett. SZEGÉNY HOOVER Az Egyesült Államok szenátusának egyik tagja megállapította, hogy Hoover elnök vagyona. nem haladja meg az egy millió dollárt. Elösmeri, hogy Hoover ,mint állami szolga óriási pénzt csinált, de széllyel osztogatta azt. Hogy kinek arról hallgat a szenátor ur. De nem is fontos! Az sem fontos, hogy szegény-e vagy gazdag Hoover a fontos az, hogy egyesek milliókat harácsolnak, mig mások keserves verejtékük hullásával az éhhalállal küzdenek. Ez a mai társadalmi rendszer, amelynek megszüntetését az IWW irta zászlajára, hogy véget vessen a milliókat harácsoló Hoovereknek. Philadelphiaiak Figyelem! A philai Modern Színkör február 27-én, szombaton este 8 órakor saját helyiségében, 332 W. Girard Ave., szinelőadással egybekötött TÁNCMULATSÁGOT rendez. Színre kerül a 80- as szám cimü munkás dráma, egy felvonásban. A mulatság tiszta jövedelme a Bérmunkás javára lesz fordítva. Jó zene. Kitűnő ételekről a Kör női tagjai gondoskodnak Mindenkit szívesen lát a Vigalmi bizottság “Szükség van-e a vallásra” VITAGYÜLÉS, RENDEZTE A NEW YORKI KULTURSZÖ- VETSÉG. A LABOR TEMPLEBEN, 1932 JAN, 31-ÉN. Körülbelül 300 főnyi hallgatóság előtt állottak a pódiumon Dr. Takaró Géza református pap és Dr. Berkovits Jenő, hogy mellette és ellene érveljenek a fenti kérdésnek. Határozottan állítani merjük, hogy ezt a szokatlan érdeklődést a gyűlés iránt a pap személye keltette fel és leginkább olyan egyének voltak jelen, akik a vallási dogmákkal már rég leszámoltak. Mégis csalódásszerü meglepetésben részesültek mindazok, akik azt gondolták, hogy a pap a vallást védelmezni fogja. Nem (azért pap a pap, hogy netudjon olyan köpenyeget magára venni, ami az adott helyzetnek megfelelő. Dr. Takaró, mint pap, olyan forradalmi beszédet vágott ki a papok és az egyház ellen, hogy majdnem lefőzte ellenfelét Dr. Berkovitsot, ^ki pedig olyan halmaz bizonyítékokba volt beletemetkezve a vita asztal előtt, hogy alig látszott ki belőle. El volt készülve, hogy tudományos alapon bizonyítani fogja a vallás szükségtelenségét. Bizonyára azt gondolta, hogy a papi képzettség minden csalafintaságát elő pakolja Dr. Takaró a vallás védelmére és legelőször is a bibliai idézeteket fogja előszedni. Ott volt ugyan Dr Takaró előtt a biblia és néhányszor a kezébe is vette, de egy sort sem olvasott fel belőle. Egy pap, aki a vallás szükségességét védelmezi és nem tud egyetlen mondatot felolvasni a bibliából a vallás védelmére. Nem is tudhatott, mert inkább tapsot várt, már pedig tapsot a 90% -ban istentagadó hallgatóságtól csak úgy kaphatott, ha ilyen kijelentéseket tett: “Az igazi vallás forradalmat jelent az emberben, mellyel egy uj világot épit, egy olyan világot, ahol nem lesz többé pap és nem lesz templom.” Dr. Berkovitsnak nehéz hély- zete volt, mert az ilyen kijelentések után, unalmassá vált a pápák és papok bűneinek szta- tisztikált kimutatása, igy tehát kitűnő felkészültsége, részben kárba veszett. Ha azonban népszónok állt volna Dr. Takaróval szemben, könnyen lehúzta volna róla a helyzet kedvéért felvett köntöst és az ellentmondások halmazait olvashatta volna fejére. Hibának nevezhetjük azt, hogy az istenfogalom tulajdon- képeni keletkezését nem magyarázták meg a vita folyamán, habár Dr. Hollós, aki elnökölt, bevezető beszédjében elég szellemesen érintette a kérdést, amelynek teljes kimagyarázása, valóban tudományossá tette volna a délutánt. A vita folyamán egy kis incidens is történt, ami már megszokott dolog olyan összejöveteleken, ahol a magukat , kommunistáknak nevező akarnakok is megjelennek. Azt gondolván, hogy ott*papi cirkusz van, felöltöztettek néhány követőiket bányászsapkába, akik bemarsol- va a terembe, szót kértek és azt mondták, hogy Kentuckyból jöttek és Kentuckyban most várják az éhezők a bablevest, hát mindenki adjon, amennyit csak tud. Már megindult a gyűjtés, amikor e sorok Írója is szót kért, hogy van-e megbízólevelük ezeknek a bányászsapkásoknak ? És nem e New Yorkban szerezték be a bányászsapkát valamelyik ruhakölcsönzö intézetben? Különösen gyanúsan tűnt fel az, hogy ezek áz állítólagos Kentuckyi jövevények, egy szóval sem emlitették, hogy ott két bányászt életfogytiglani börtönre Ítélt az osztály biróság és 40 bányász a villamos székkel néz szembe ma is. Azok a bányászok, amikor az ügyük érdekében körúton voltak, itt New Yorkban is nem a bányászsapkájukat, hanem az unió tagsági kártyájukat hozták magukkal. De a cirkuszi parádésok, akik a National Miners Uniót képviselik, a bányászsapkával akarják elérni a hangulatot, amely kinyitja a zsebeket. Nekik csak azért kellett volna a “Kultur- szövetség”, hogy a párt kiapadt pénz forrásának uj alapot építsenek. Nekik egy olyan “Kul- turszövetség” kellett volna, mely csak ad és ad, de elszámolást soha nem kér. Ugylátszik azonban, hogy a new yorki Kulturszövetség éléről lekerültek a pártfogdmegek és talán náluk nélkül sikerülni fog a Kulturszövetségnek kulturális célokat szolgálni. (f.) Az embermészárlás újabb őrülete (Folytatás az első oldalról) kik harcolni, minden rendelkezésükre álló eszközökkel. Az Egy Nagy Szervezet az IWW, amely szervezi a világ bérrabszolgáit szinre, fajra, nem zetiségre való tekintet nélkül. Ez a szervezet egyedül elégséges ahoz, hogy megszüntesse a háborúk okozóját, a lelketlen kapitalizmust. Csak a munás- osztálynak kell, hogy tömörüljön ebben a szervezetben és annak alapelvét a bérrendszer eltörlését, a termelés és szétosztás eszközeit birtokába kell, hogy vegye és akkor megszűnik a háború a vele járó félelem nyomor, szenvedés. Igazi demokrácia, az ipari demokrácia, ennek érdekében szervezkedj még ma, amig nem késő! OlvasdaBérmunkást! Járuljon hozzá szervezési alapunkhoz!
