Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-02-13 / 674. szám

Február 13 BÉRMUNKÁS 3 oldal INNENONNAN IRTA: 12557. Számú TAG Toledo sem kerülte el a válságot Éppen úgy, mint az Egye­sült Államok vagy jobban mond va a világ bármely kapitalista államának ipari városát, Toledo bérrabszolgáit is marja a ret­tenetes nyomor, szenvedés. A bérrabszolgák tizezrével járják a bizonytalanság kálváriáját. A város ipara, csaknem teljesen szünetel s munkások tízezrei az utcákon kóborolnak. Az elkese­redés nagy, amelyet fokoz még az is, hogy a város 55 bankja közül 51-et bezártak. A munká­sok, akik az úgynevezett jobb- időkben, gyomruktól vonták el azt a néhány dollárt, amelyet a bankárok oly süriin hangoztat­tak hogy “save for a rainy day” s ma, amikor zápor ként szakad ránk a nyomor, ennek tetejébe az utolsó dollárunktól is meg­fosztanak bennünket. Amikor megszűnt a kereset s munkátla- nokká váltunk, tetejébe keser­vesen összekuporgatott pénze­inkből is kiforgattak bennünket Ha házat vettünk, munkátlan- ságunk folytán a bankok vissza vették tőlünk, mert képtelenek voltunk a mortgaget megújítani A bankár elvitte a megtakarított pénzünket s tetejébe kidoba­tott bennünket a törvény nemes őreivel az utcára, abból a házból amelybe életünk keresetének a legjavát fektettük. No de nem kell, hogy búsuljunk, ennek fe­jében a város nagykegyesen megvendégel bennünket s egy négytagú család számára heti három dollár értékű élelmi szert ad. Ez itt a helyzet, amely nap- ról-napra rosszabodik. A követ­keztetés ebből az, hogy Toledo bérrabszolgáinak is csak egy reményük lehet s ez az IWW amely a munkásosztály nyomo­rát veszi el s helyébe a jólétet teremti a bérrabszolgák szá­mára. Kutyákra, macskákra hagyta millióit Párját ritkító eset történt Chicagóban. Egy elhunyt mil­liomos nő két millió dollárt, va­gyonának teljes egészét hagyta kóbor kutyák és macskák felse­gélyezésére. Szomorú a dolog­ban az, hogy ez ma történt, amikor itt Chicagóban 10 ezré­vel vannak iskolás és ennél fia­talabb gyermekek, akiknek még száraz kenyér betevő falatjuk sincsen. Tiz ezrével vannak fel­nőtt férfiak és nők, akik a le­vest kiosztó konyhák előtt órák hosszat állanak dermesztő hi­degben vagy szakadó esőben egyaránt. Tizezrével vannak, akiknek rongyos ruházatuk foly tán didereg a testük a téli zord széltől, százával, ezrével vannak családok, akiket egyik napról a másikra lakoltatnak ki, lakás­nak nevezett ócska odújukból. De nem ezekre gondolt a “hu­mánus” őnagysága, hanem a kóbor kutyákra. És igaza is van a kutyáknak, macskáknak nin­csen eszük, hogy a tél hidege elől, kényelmes lakásokba me­neküljenek, hogy amikor éhez­nek, egerek vagy patkányok he­lyett jobb falat húst szerezze­nek maguknak s igy őnagysága gondoskodott arról. Vagy talán arra gondolt, kitudja! Hogy jó lesz ezeket az állatokat össze- fogdosni, hogy éhen ne pusz­tuljanak, mert a kitagadott nincstelen bérrabszolgák el eszik előlük a szemetes ládákból a huladékokat vagy talán arra gondolt, hogy az állatok eszik el a nincstelenek elől. Azok a nincstelenek, akiknek keserves verejtékéből harácsolta össze. A kizákmányoló osztály nem törődik az éhség és nyomortól agyongyötört bérrabszolgákkal és azok serdülő gyermekeinek a sorsával. Ma nincsennek krisz­tusok, akik azt mondanák, hogy “engedjétek hozzám a kisdede­ket, mert azok atyám fiai”, ma kufárok vannak, akik a munká­sok utolsó leheletéből is profi­tot sajtolnak ki. Ez a mai tár­sadalmi rendszer s ennek meg­szüntetésére szervezi az IWW a világ bérrabszolgáit s ha ön nem akar a kóbor kutyáknál is alacsonyabb színvonalon élni, akkor tartsa kötelességének ezen szervezettel harcolni, hogy minél előbb megszüntessük ezt a rendszert, amelyben ily őrült ily kegyetlen módon ítélkez­hetnek emberek a bérrabszol­gáktól elrabolt vagyonuk felett. SZEGÉNY HOOVER Az Egyesült Államok szená­tusának egyik tagja megállapí­totta, hogy Hoover elnök va­gyona. nem haladja meg az egy millió dollárt. Elösmeri, hogy Hoover ,mint állami szolga óriási pénzt csinált, de széllyel osztogatta azt. Hogy kinek ar­ról hallgat a szenátor ur. De nem is fontos! Az sem fontos, hogy szegény-e vagy gazdag Hoover a fontos az, hogy egye­sek milliókat harácsolnak, mig mások keserves verejtékük hul­lásával az éhhalállal küzdenek. Ez a mai társadalmi rendszer, amelynek megszüntetését az IWW irta zászlajára, hogy vé­get vessen a milliókat harácsoló Hoovereknek. Philadelphiaiak Figyelem! A philai Modern Színkör feb­ruár 27-én, szombaton este 8 órakor saját helyiségében, 332 W. Girard Ave., szinelőadással egybekötött TÁNCMULATSÁ­GOT rendez. Színre kerül a 80- as szám cimü munkás dráma, egy felvonásban. A mulatság tiszta jövedelme a Bérmunkás javára lesz fordítva. Jó zene. Kitűnő ételekről a Kör női tag­jai gondoskodnak Mindenkit szívesen lát a Vigalmi bizottság “Szükség van-e a vallásra” VITAGYÜLÉS, RENDEZTE A NEW YORKI KULTURSZÖ- VETSÉG. A LABOR TEMPLEBEN, 1932 JAN, 31-ÉN. Körülbelül 300 főnyi hallga­tóság előtt állottak a pódiumon Dr. Takaró Géza református pap és Dr. Berkovits Jenő, hogy mellette és ellene érveljenek a fenti kérdésnek. Határozottan állítani merjük, hogy ezt a szokatlan érdeklődést a gyűlés iránt a pap személye keltette fel és leginkább olyan egyének voltak jelen, akik a vallási dog­mákkal már rég leszámoltak. Mégis csalódásszerü megle­petésben részesültek mindazok, akik azt gondolták, hogy a pap a vallást védelmezni fogja. Nem (azért pap a pap, hogy netudjon olyan köpenyeget magára venni, ami az adott helyzetnek megfe­lelő. Dr. Takaró, mint pap, olyan forradalmi beszédet vá­gott ki a papok és az egyház ellen, hogy majdnem lefőzte el­lenfelét Dr. Berkovitsot, ^ki pedig olyan halmaz bizonyíté­kokba volt beletemetkezve a vita asztal előtt, hogy alig lát­szott ki belőle. El volt készülve, hogy tudo­mányos alapon bizonyítani fog­ja a vallás szükségtelenségét. Bizonyára azt gondolta, hogy a papi képzettség minden csala­fintaságát elő pakolja Dr. Ta­karó a vallás védelmére és leg­először is a bibliai idézeteket fogja előszedni. Ott volt ugyan Dr Takaró előtt a biblia és né­hányszor a kezébe is vette, de egy sort sem olvasott fel belő­le. Egy pap, aki a vallás szük­ségességét védelmezi és nem tud egyetlen mondatot felolvas­ni a bibliából a vallás védel­mére. Nem is tudhatott, mert in­kább tapsot várt, már pedig tapsot a 90% -ban istentagadó hallgatóságtól csak úgy kapha­tott, ha ilyen kijelentéseket tett: “Az igazi vallás forradalmat je­lent az emberben, mellyel egy uj világot épit, egy olyan vilá­got, ahol nem lesz többé pap és nem lesz templom.” Dr. Berkovitsnak nehéz hély- zete volt, mert az ilyen kijelen­tések után, unalmassá vált a pápák és papok bűneinek szta- tisztikált kimutatása, igy tehát kitűnő felkészültsége, részben kárba veszett. Ha azonban nép­szónok állt volna Dr. Takaró­val szemben, könnyen lehúzta volna róla a helyzet kedvéért felvett köntöst és az ellentmon­dások halmazait olvashatta vol­na fejére. Hibának nevezhetjük azt, hogy az istenfogalom tulajdon- képeni keletkezését nem magya­rázták meg a vita folyamán, ha­bár Dr. Hollós, aki elnökölt, bevezető beszédjében elég szel­lemesen érintette a kérdést, amelynek teljes kimagyarázása, valóban tudományossá tette vol­na a délutánt. A vita folyamán egy kis in­cidens is történt, ami már meg­szokott dolog olyan összejöve­teleken, ahol a magukat , kom­munistáknak nevező akarnakok is megjelennek. Azt gondolván, hogy ott*papi cirkusz van, fel­öltöztettek néhány követőiket bányászsapkába, akik bemarsol- va a terembe, szót kértek és azt mondták, hogy Kentuckyból jöttek és Kentuckyban most várják az éhezők a bablevest, hát mindenki adjon, amennyit csak tud. Már megindult a gyűjtés, amikor e sorok Írója is szót kért, hogy van-e megbízólevelük ezeknek a bányászsapkásoknak ? És nem e New Yorkban szerez­ték be a bányászsapkát vala­melyik ruhakölcsönzö intézet­ben? Különösen gyanúsan tűnt fel az, hogy ezek áz állítólagos Kentuckyi jövevények, egy szó­val sem emlitették, hogy ott két bányászt életfogytiglani bör­tönre Ítélt az osztály biróság és 40 bányász a villamos székkel néz szembe ma is. Azok a bá­nyászok, amikor az ügyük érde­kében körúton voltak, itt New Yorkban is nem a bányászsap­kájukat, hanem az unió tagsági kártyájukat hozták magukkal. De a cirkuszi parádésok, akik a National Miners Uniót képvi­selik, a bányászsapkával akar­ják elérni a hangulatot, amely kinyitja a zsebeket. Nekik csak azért kellett volna a “Kultur- szövetség”, hogy a párt kiapadt pénz forrásának uj alapot épít­senek. Nekik egy olyan “Kul- turszövetség” kellett volna, mely csak ad és ad, de elszámo­lást soha nem kér. Ugylátszik azonban, hogy a new yorki Kulturszövetség élé­ről lekerültek a pártfogdmegek és talán náluk nélkül sikerülni fog a Kulturszövetségnek kul­turális célokat szolgálni. (f.) Az embermészárlás újabb őrülete (Folytatás az első oldalról) kik harcolni, minden rendelke­zésükre álló eszközökkel. Az Egy Nagy Szervezet az IWW, amely szervezi a világ bérrabszolgáit szinre, fajra, nem zetiségre való tekintet nélkül. Ez a szervezet egyedül elégsé­ges ahoz, hogy megszüntesse a háborúk okozóját, a lelketlen kapitalizmust. Csak a munás- osztálynak kell, hogy tömörül­jön ebben a szervezetben és annak alapelvét a bérrendszer eltörlését, a termelés és szétosz­tás eszközeit birtokába kell, hogy vegye és akkor megszű­nik a háború a vele járó félelem nyomor, szenvedés. Igazi demokrácia, az ipari demokrácia, ennek érdekében szervezkedj még ma, amig nem késő! OlvasdaBérmunkást! Járuljon hozzá szervezési alapunkhoz!

Next

/
Thumbnails
Contents