Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-06-04 / 690. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS Junius 4. Nemzetközi Események JAPÁN. Forradalmi és radi­kális munkássága, diákjai megelégelték a kínai embermé­szárlást és az egész Japánban lázadásban törtek ki. Százával, ezrével börtönzik a forradalmi munkásokat. Japán a francia, német és az Egyesült Államok pénzintézeteihez fordult na­gyobb kölcsönért és az amerikai japán nagy követ már befejezte eredményes tárgyalását az itteni pénzügyi hatóságokkal több záz milliós kölcsönre vonatko­zólag, amikor hire futott a ja­pán belforradalomnak. Japán kénytelen volt azonnal egyik legmegbízhatóbb h a d s e regét visszavonni Kina területéről, hogy bizonyítékát adja a lázadó népnek, hogy megkezdte a se­regek vissza szállítását. Az ame rikai nagy töke a kölcsön folyó­sítását megtagadta. Erről nem szól a polgári sajtó, ezt elhall­gatja, mert amikor ez kitört Amerikában ellopták? Lindy gyermekét s levették napirend­ről a japán-kina Iháborut. Japán kizsákmányoló osztálya meghát­rált a belforradalom kitörésére és nyomban el is fojtotta azt. A japán politikusok és a kizsák­mányoló osztály ezek a hiénák újabb terveket szőnek, hogy ter­mékeiknek piacot biztosítsanak, millió és millió emberélet áldo­zatának az árán is. GÖRÖGORSZÁG. Kizsákmá­nyoló osztálya még a halot- 1 aktól is remeg. Görögország forradalmi munkásságának for­radalmi vezére meghalt s ennek emetésére készültek s ezt a rendőrség megakadályozta úgy, : ogy a halottat a temetés nap­ján ellopta és ők maguk vitték a temetőbe erős rendőrségi és katonai fedezett mellett. Hama­rosan hire futott e vakmerő rablásnak és a forradalmárok százai vonultak a temető felé né hány száznak sikerült áttörni a rendőrségi kordont és a temető­be vonultak, hogy társukkal ; zemben lerójják a végtisztele­tet. A rendőrség és a katonaság körülzárta a temetőt éstüzelés- e tartott fegyverekkel letartóz­tatták a bevonult munkásokat s valamennyit — körülbelül 350-et — minden kihallgatás léikül a Lesvos szigetére, a só- tajok szigetére szállították. — [eddig lesz még képes a kizsák mányoló osztály, börtöneivel, szuronyaival fentartani uralmát? GENEVA. Amikor Kina terü­letén dörögnek •az ágyuk, csattognak a gépfegyverek,, a .repülőgépek szórják a gáz és •üzbombákat, ült össze 54 nem­zet képviselője — közöttük Ki- i i is, hogy az öldöklő szerszá­mok gyártását, fejlesztését sza- ályozzák. Eme szemfényvesz- éstől a munkásosztály nem árhat semmiféle eredményeket. \ kapitalizmus s annak vad mi- li arizmussa, újabb világ, mé- :ár.ásra készülődik, misem bi­zonyítja ezt jobban mint az, ogy ma a “béke szerető kérész ény” világ évente több mint öt ■ illió dollárt költenek el hábo­rús célokra. Éppen dupláját an­nak, amit a háború előtti 1913- ik esztendőben. Az 1921 és 1930 ik esztendők között a három hatalmas nemzet Amerika, An­golország és Japán értekezletet tartottak, melyen az építendő hadihajók rajzait “semmisítet­ték meg” és a lehető “legala­csonyabbra redukálták azok épí­tését,” de nem azért mintha a béke szándék lepte volna meg őket, hanem mert a költséges hadihajók idejüket múlták és helyüket a repülőgépek ezrei váltsák fel. De nehogy azt Ihigyje valaki, hogy a hadihajók építését telje­sen feladták. Oh No! Uj “mo­dern” páncél hajókat gyártanak. A nemzetek ligájának kimuta­tása szerint ma a nagyhatalmak éppen hatszor annyi tenger alatt járó hajójuk van mint 1913-ban volt. A páncélos hajók száma ugyancsak hatszor annyi lett ezen idő alatt. Az Egyesült Ál­lamok az 1913-ik esztendőben a hadsereg felszerelésére 137 mil­lió dollárt költött ezzel szemben az 1930-ik esztendőben 375 mil­lió dollárt. Az Egyesült Álla­mok kapitalistái franciaországi társaikkal szövetkezve, hogy a béke konferencián a háború és a felkészülés őrülete ellen fog­laljanak állást és ugyanazon héten az Egyesült Államok sze­nátusa tiz [hadihajó építésére adott rendelést. Collidge az Egyesült Államok volt elnöke már 1928-ban kijelentette, hogy az Egyesült Államok hadsere­gének eltartására és a háborús gépezet fejlesztésére percenként ezerkétszázharminchárom dol­lárt költenek. De ez nem csak ebben az országban van igy. Franciaország 1926-ban 260 mil­lió dollárt költött hadseregének eltartására, fejlesztésére, mig 1929-ben 441 milliót. És ezek az urak jönnek ösz- sze Genevában békéről tárgyal­ni. Nincs leszerelés, egyetlen ál­lamban sem, hanem az óriási őrült készülődés. Minden állam törekszik a tökéletesebbnél, tö­kéletesebb gyilkoló szerszámok beszerzésére. Amint azt a hiva­tott egyének állítják, egy ma kezdett világháború, ez elmúlt világ háborút “gyerekjátékká sülyesztené le.” Az újfajta fegy­verek, repülőgépek rádióval irá­nyítva, mérges gázok, roppant erejű bombák, villany sugarak, mind rettenetes pusztítást vin­nének végbe. Néhány évvel ez­előtt megkérdezték a világ egyik leghíresebb feltalálóját Thomas Edisont, hogy igaz-e, hogy London városát rádióval irányított repülőgépekről 12 óra leforgása alatt eltörölhetik a föld színéről “Edison azt felelte, hogy NEM IGAZ, — HÁROM ÓRA ALATT el lehet végezni.” Ha ez elmúlt világ háború.csak “gyerek játék volt” mint ezt Edison is mondotta. Mi lesz a kövektezö háború? Az elmúlt “gyermek játéknak” több mint 10 millió halottja maradt a harctéren 20-25 millió­nyi sebesültje, amelyből száz­ezrek milliók haltak meg, az életben maradottak százezeréi, milliói megcsonkítva bénákká lettek. A háborút követő rette­netes nyomor következtében be­állott influenza, amely még a háborúnál is több áldozatot kö­vetelt. Az elmúlt világ háború 50-60 milliónyi életeit ontott ki és “csak egy gyerek játék volt.” Mi lesz akkor a jövő háborúja? A világ bérrabszolgáinak, akik előállitják a gyilkoló szer­számokat, hogy saját életük árával fizessenek, a kizsákmá­nyoló osztály uralmáért szer­vezkedniük kell iparilag az Egy Nagy Szervezetben az TWW­ban, hogy minél előbb megdönt­ők azt az osztályt, amely kese­lyük módjára élősködik a terme­lő hadsereg bőrén. Azt az osz- :ályt, amely “békében” is a nyo­mort, szenvedést juttatja osz­tályrészül számunkra. De, ha mégis háborúnak kell, hogy le­gyen. A munkásosztálynak meg kell tanulnia, 'hogy hogyan használja azokat a “modern” gyilkoló szerszámokat, hogy magát a kizsákmányoló osztály lárma alól felszabadítsa. Ez a felszabadulás lesz a világ bér­rabszolgáinak hajnalhasadása, békekonferenciája. LOS ANGELESI LEVÉL Csak rövid 4 vagy 5 hónappal ezelőtt nagy Ígéretekkel voltak nagyon sokan a munkások el­telve. Részemről nem nagy re­ményt fűztem a helyzet megja- vulásához, mint mondottam is, ezen rövid idő leforgása tanuje- lét adja, épp az ellenkezőjét bi­zonyítja, rövid hónapok eltelte után egy kommunista barátunk azt bizonyítgatta, már nem messze a javulás órája... és most —• uram fia nagy dolog történt... ez a pirosba bujtatott Minarek néven ismert kommu­nista valóságos falu bolondja lett, már ő nem kommunista, át- vedlődött ILD-nek, ez az igazi szerinte. A gazdasági helyzet úgy megzavarta, nem tudja me­lyik lyukba találjon mint az egyszeri inas gyerek, mikor a gömböt akarta a toronyra tenni, na de nem ő az egyedüli. Olvastam egy nagy iró tollá­ból : az a tudós, a ki tudatlan emberrel nagyobb mértékben foglalkozik szintén tudatlanná válik, nem értem ezek közzé magamat, mert nem esik csorba becsületembe, ha ehlhez hasonló emberekkel is beszélek, mert a munkás becsület már rég elve­szett amire ez az egyén hivat­kozik. Ugyan egy másik nagy iró mondotta nézzétek csak a tőkéseket, vagyont kovácsolnak a más emberek becsületéből és mégis mennyire lenézik a tőké­sek azokat az emberi férgeket, akiknek a becsületükön élősköd- nek, igy állunk az emberi becsü­lettel. A társadalmunk sem a becsületen alapszik, semmisem bizonyítja helyesebben, mint a mai helyzet több millió emberi féreg, kik mindannyian élni akarunk, de a becsületen élős­ködő kapitalisták elvonják tő­lünk a megélhetési lehetőséget, kik tisztességes megélhetést akarnak teremteni maguknak és családjuknak és egyben tőkét kovácsolnak a folyton robotoló munkások bőréből. A robotolók fejükön hordják az egész társadalmat kapitalis­táival egyetembe. A munkásság fél közelebbről megismerni egy­mást és egymásba bizalmat he­lyezni, holott a munkásságnál rejlik az erő, az az erő, amely erővel a tőkések rendelkeznek és rajtunk élősködnek, szintén kérdés szerűen lehetne a mun­kások rétegébe ezen szavakat intézni, meddig bírjuk ezen ba­romi életet. Elmúlt a tél és vele a tavasz is lassan a nyár, de mi lesz a bekövetkező télen? Ezt már csak az a menybéli mezítlábas isten tudná legjobban megmon­dani, hányán fogjuk szagolni az ibolyát alulról, munkástársaim elérkezett a cselekvés órája, so­rakozzunk mielőtt nem késő az Egy Nagy Szervezetbe az IWW-ba, amely szervezetből kapjuk az éltető erőt és életet. G. Bakos. A nagy terror ellen a Spanyol munkásság A spanyol munkásság vala­hogy nincs megelégedve a pol­gári köztársasággal, mely fel­váltotta a királyságot. A kor­mány forma megváltozása sem spanyol, sem más országokban nem elégiti ki a munkásságot és amint a híradások mutatják spanyol ország állandó forron­gás színhelye. Itt is ott is láza­dások törnek ki időről, időre, mely az elégedetlenség bizonyí­téka és a reakció tűzzel vassal igyekszik elnyomni az elégedet­lenséget. A köztársasági törvé­nyeknek csak azon pontjait tart ják be a hatalmon levők, melyek a munkásság elnyomását jóvá­hagyják, a többit pedig hatályon kivül helyezik. De minden terror dacára a spanyol munkásság nem hajtja járomba a fejét és lázad a ki­zsákmányolás ellen, még a kér­lelhetetlen diktatúra dacára is. A megtorlások minden fajtáját alkalmazzák a munkások ellen és hogy milyen eredménnyel, az a munkások szervezett erejétől függ. Aihol a munkások szervez­ve vannak az,iparokban ott meg tudják védeni az üldözötteket. A spanyol munkásság mind na­gyobb méretekben kezdi .felis­merni azon tényt, hogy sérel­meinek nyilvánítására az utcai felvonulásoknál sokkal hatal­masabb fegyver is van, ez pedig az általános sz'trájk. Ezt a fegy­vert használta Barcelona és Ve- lencia munkássága, hogy meg­akadályozza az előbbi tüntetés­ből kifolyólag deportálásra ítélt | munkás csoport deportálását. A munkásság tudatlanságán múlik, hogy e leghatásosabb fegyvert még csak helyenként i és időnkint lehet alkalmazni, de napról-napra növekszik azoknak a száma, akik megtanulják, hogy a munkásság ereje az ipari szervezetben rejlik és ha ez meg van, nincs diktatúra és nincs terror, mely azt legyőzze.

Next

/
Thumbnails
Contents