Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-04-09 / 682. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS Április 9. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2.00 One Year ......................$2.00 Félévre ........................ 1.00 Six Months ................. 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ................. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerk. és kiadóhivatal: 2653 Grand Ave., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS____________OF THE WORLD A kapitalizmus alatt ingadozik a talaj A tőkés rendszer, minden jónak és nemesnek az ellentéte, — a társadalmi haladás gátja. Rossz világ jár manapság az ál-prófétákra, kik társadalmi helyzetüknél fogvást, por gyártással vannak elfoglalva, hogy az elégedetlenkedő és a kutató nép szemébe, legyen a tőkéseknek mit hinteni. A világ pangás, amely hova-tovább negyedik esztendeje, folytogatja az Egyesült Államokat is, dacára a tavasz közeledtének, mit sem enged merevségéből. A próféták hada, a jóslások ezrei, groteszk képet nyújtanak, ha a való helyzettel kerülnek szemtől- szembe. Szánalomra méltó s szinte nevetséges az az erőlködés, mely- lyel frakkos és cilinderes tanár, profeszor urak, a tőkések nem- zetgazdászai, álarcot igyekeznek huzni a “Vén Kaszásra”, ki megjelent, hogy a haldokló rendszernek szemét lezárja. Ritkaság számba megy egy-egy olyan autoritásra találni, ki — bár a tőkések zsoldjában áll, mégis a saját véleményét közli a nyilvánossággal a jelen állapotokról és nem azt, amit gazdái szeretnének tőle hallani, amit tőle elvárnak. Egy ilyen ritka, fehér holló tollából jelent meg egy könyv a piacon, mely komoly, tárgyilagos hangjával, óriási feltűnést keltett a kapitalista világrend oszlopos támaszai között. írója Robert Briffault, britt történész és nemzetgazdász. Briffault, nem csinál titkot azon nézetéből, hogy nincsen messze az idő, amikor a mai társadalmi rendszer méltó helyére, A KÖNYVES POLCRA KERÜL. Amikor a “mi” Nyugati Civilizációnkról, mint a történelmi folyamatok és a társadalmi átalakulások, egy szörnyű folyamatáról, csak olvasás utján szerez majd tudomást az utókor. Az angol tudós könyvének címe magában is megkapó. “ÖSSZEOMLÁS.” A vaskos kötetet, mindjárt az • elején olyan bevezetéssel látja el, mely őt a többi hipokrata nemzetgazdász- tól teljesen külön választja. Szerinte, a kapitalista rendszer nem egyébb, mint ellentéte, ellentmondása mindannak, ami szép, ió és hasznos — ami az összemberiség javát szolgálja: HAZUGSÁG. De beszéljen Dr. Briffault. Had mondja el véleményét, a kapitalista rendszerről, a maga eredetiségében, abban a néhány paragrafusban, melyeket, mint forditást alant közlünk a tollából. Kommentárt nem füzünk hozzá. Úgy véljük, hogy inkább az olvasók gondolkozzanak az elmondottak felett. “A RÉGI ROZSDÁS GÉPEZET” “Olyan világban élünk, melynek hazugság az erénye. Lassan bár, de biztosan még is kezd derengeni az emberi társadalom felett és mind többen ébrednek azon tudatra, hogy társadalmunk struktúrája, nem az összesség által, az összesség javára alkotott, az emberiség javát szolgáló intézmény, hanem, ugyanaz a rozsdás gépezet, átfestett formájában, melynek segítségével, fegyverzett rablóbandák, papok, föld-kisajátitók és a századokkal ezelőtti lovagkor minden zsarnokhada uralkodott a népek felett.” “Minden kétséget kizárva állítom és az előítéletek befolyásától mentesek, meg kell, hogy egyezzenek velem abban, hogy ha a Kjereszténység, csupán csak most jelenne meg az élet porondján, számos okok miatt, nem ereszthetne gyökeret.” “A HALADÁS GÁTJA” “A modern tudomány, egy lépést sem tehetett előre anélkül, hogy a vallást előzőleg átgázolja. Columbus .felfedező utjának a Római papság volt a meghiusitója. (Mint ismeretes, spanyol országban kapott később támogatást. — fordító) Éppen igy vagyunk a geológia, valamint a biológiai tudományokkal is. Vagy bármilyen tudománnyal, avagy a történelmi haladás moccanatnyi lépésével, mely az ős Római vallással nem állott harmóniában. így vagyunk mindennel, ha annak célja az emberiség társadalmi mizériáktól való megszabadítása.” “Mérgezik az agyat, hintik a kloroformot, oltják az ellenszereket. A házassági intézményünk összeomlott, de azért a világért senki ne merjen reformról beszélni. Legkevésbbé arról, A block-segély rendszere Megszületett a megváltó eszme s nem kisebb személyiség a kereszt apja mint J. P. Morgan a világnak legnagyobb és leghatalmasabb pénzfejedelme. Ennek már csak jónak kell lenni. Az az ember, aki leginkább felelős a nyolcmillió munkanélküli nyomorúságáért, gyermekek testi és ebből kifolyólag a szellemi elsatnyulásért, éhségért, milliók meggyilkolásáért, ez az ember jön elő s elég szem télén a következő kivezető utat ajánlani a munkanélküliség által okozott nyomorúság enyhítésére. New Yorkban a városi segély bizottság által bevezettek a block rendszert, mely szerint egy-egy blockban kisebb bizottság alakul és a blockban lakóktól összesedik az adományokat mellyel ugyancsak a blockban lakó munkanélkülieket segélyezik, e szerint a szomszédok segítik ki egymást. Ugye milyen nagyszerű eszme. Milyen szép lesz, mikor Morgan ur is a szomszédjain segíteni fog, ha van munkanél- j küli szomszédja. Ha nincsen, ami valószínű, akkor az a pénz amit Morgan és a szomszédjai össze adnak, kamatozni fog valamelyik bankban, mig a szomszédjaik valamelyike munkanélkülivé válik, ami csak akkor fog megtörténni, ha mi munkások elvesszük tőlük a termelés és szétosztás vezetését, amit most csak akkor hajlandók üzemben tartani, ha abból nekik nagy J hasznuk van. Nézzük csak meg, hogy is fog ez működni a mi blockunkban, ahol munkások laknak és nem I bankárok, a munkások harmada munkanélkül van és egyharma- da két-három napokat dolgozik s aki még dolgozik is öt napot a fizetésé 30 százalékkal levágták és alig elég a családját fen- tartani. Nem irom le, hogyan is sülhet el az a terv a mi blockunkban, hanem kedves olvasónak az ítélő képességére bízom, s ha nehézkes a gondolkozása vagy a képzelő tehetsége nem elég jó, akkor menjen el egy ilyen két- napof dolgozó munkáshoz segélyt kérni a munkanélküli szomszédok részére a saját block jában. Ugyan ez áll a mi block- unkra isA lángeszű Morgan és társai látják, hogy már a város nem bir segíteni, sőt ők lehetetlenné teszik, hogy segítse, mert ha kölcsönért a Morgan bankhoz fordulnak vagy a Morgan szomszédjaihoz, akkor azon kikötéssel' adnak csak kölcsönt, hogy abból nem fognak munkanélküli segélyt kifizetni, amint azt a detroiti kölcsönben is tették. Azt sem akarják, hogy a szövetségi kormány segítsen, inkább csak a bankárokat segítse az is, amint a 2 és fél billió dolláros kormány kölcsönnel most segítik is a bankárokat. De a Morgan bankár ur és szom szedj ai sem akarnak segíteni, azért született meg ez a megváltó eszme, melyet a nagy hatalmasság, Mr. Morgan a rádión keresztül méitóztatott világgá kürtölni. Igen, most már Európában sem lesz nyomor, mert a rádió szárnyán oda is továbbítva lett ez a megváltó eszme, segítse mindenki a szomszédját Morgan is segíti a szomszédjait, hogy a 2 és fél millió korhogy az ÁTKOZOTT BÉRRABSZOLGASÁGOT MEGSZÜNTESSÜK. A modern iskolák valamennyiének ha létezni akar, legalább kifelé kell mutatniok, hogy harmonizálnak.” “Akkor tehát, akarva-nem, beismernünk kell, hogy a modern nyugati civilizációnk összetétele, következetesen, nem a modern gondolat kifejezője, hanem a századokkal ezelőtti középkoré.” “A PANGÁS ELPUKKASZTOTTA A MESÉT” “A társadalmi tradíciók és a kapitalista civilizáció, feltar- tózhatatlanul rohan fejjel a sziklának, a megsemmisülésnek. A világháború és az azt követő pangás, elpukkasztotta a hólyagot, melyben a felnőtteknek szóló dajkameséket őrizték; leálcázta az álnokságot, a hitegetést. A tökéletesedett kapitalista termelési mód, az iparizálódot termelési folyamat, kirobbantotta az elégedetlenség folyamatát.” “A világ egy jottányival sem; egy szelet kenyérrel, egy vörös centtel sem szegényebb ma, mint volt a legnagyobb kapitalista prosperitás idejében. Csupán az osztalékoktól vágták el a tőke koncentrálódásának az arányában. És ez a tünet roppant veszélyt jelent. De ne essünk kétségbe. Nem a nyomorgókra, nem a nincstelenekre jelent veszélyt, hanem a milliomosokra, a tőkésekre. Mert egy világrend, mely elveszítette ipari szűziességét, nem tűrheti a heréket a keblén.” “AZ ÖSSZECSAPÁS ELKERÜLHETETLEN” “A hazafiság, az individualizmus, mely a fejlődő kapitalizmust a kezdet-kezdetétől végig kisérte, naivan összekapcsolta- tik azok által, kik az emberi civilizációt féltik a pusztulástól. Történik ez csupán azért, hogy a kép teljes legyen, hogy az emberiség, gondolkodásra képtelen részét továbbra is serkentsék a középkori, nemzeti, keresztény civilizáció védelmezésére.” “Nincs tehát ok attól tartan , hogy a fejlett kultúra, a napjainkig felhalmozott modern tudomány veszélyben volna, mintha a középkori doktrínák elpusztítással fenyegetnék. Biztosabban, sziklaszilárdabban áll, mint valaha. És amennyiben mégis fennáll a pusztulás veszélye, az arra és azokra vonatkozik, kik görcsösen ragaszkodnak a civilizálatlan eszközökhöz, egy idejét múlta rendszerhez, melyet a fe lődési folyamat a fundamentumában reszket, amelytől áldásos lesz a megszabadulás, ami egyébként, már elkerülhetetlen.”
