Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-10-08 / 656. szám

4. oldal BÉRMUNKÁS Október 8. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) ; HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Kates: Egy évre ................... $2.00 One Year ......................... $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months .................... 1.00 Egyes szám ára .... 5e Bundle Orders .............. 3n • Csomagos rendelésnél 3c Single Copy .................... 5c Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. 0. Box 17, Sta. Y. Szerk. és kiadóhivatal: 131 E. 87 St., New York, N. Y. Entered as Second Class Matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A bányászok helyzete AZ ERŐ FORRÁSA Erő hiányában semmit sem tehetünk. Pedig' sok tenni valónk van; küzdelem az életfentartásért; a munkanélküliek elhelyezése az iparokban; ellensúlyozni a munka folytonos gyorsítását; nevelni a tudatlan munkás tömeget és átvenni az iparokat, hogy azokat sa­ját javunkra tartsuk üzemben. De hol vegyük az erőt? Csakis onnan vehetjük, ahonnan az uralkodó osztály veszi; a ■munkásosztálytól, magunktól. Az erőnek, melyet a munkáltató osz­tály élvez, minden szikráját mi munkások szolgáltatjuk. A munkáltató osztály hatalmas erő felett rendelkezik. Nézzük csak mire képesek. Dolgoztatnak bennünket, mint az állatokat, vagy ha úgy tetszik — éheztetnek; elküldhetnek a háborúba, vagy lete­tethetik velünk a fegyvereket, melyeket mi csináltunk és birkák módjára a leveses konyhák elé sorakoztatnak. Kényszerithetnek bennünket — mint Ford teszi — hogy csekély fizetésünket oly árak vásárlására költsük, melyeket eladni nem tudnak és nekünk nincs rá szükségünk. Aláírathatnak velünk szerződéseket, melyekben el­adjuk emberi mivoltunkat és börtönbe vagy villamos székbe küldik azokat, akik ez ellen tiltakozna1':. Mindezeket a munkáltató osztály elrendeli és végrehajtatnak. De az erőt, amely hatalmat ad nekik ezek elrendelésére és végrehaj­tására, mi szolgáltatjuk nekik. Ford elrendeli, hogy “egy millió gé­pet kell csinálni.” Mi csináljuk azokat, nem ő, mert ő erre képtelen. Minden esetben az uralkodók parancsolnak, a szolgák pedig tervez­nek és végrehajtják a parancsot. Az erő, mely a munkáltatók kezé­ben van, a munkások által szolgáltatott erő, és a munkások enge­delmeskednek, mert erre vannak nevelve, mert szervezve vannak az engedelmességre és félnek, mert a megtagadás a munka elvesz­tését vonja maga után. A sztrájkjainkat nem a Fordok vagy Du Pontok törik meg; a mi osztályunk végzi a sztrájktörést. Nem a Fordok és Du Pontok versenyeznek velünk a bérlevágásoknál, hanem a mi osztályunkhoz tartozók. Sacco és Vanzettit nem a Fordok és Du Pontok végezték ki; a mi osztályunk tagjai építették a börtönt, a villamosszéket; ők szerelték fel azokat, ők látták el élelemmel a bírót és börtönőrt és ők szolgáltatták az áramot a kivégzéshez. A munkáltató osztály akarta ezeket; de a mi osztályunk haj­totta végre. Téves azt állítani, hogy a munkáltató dolgoztat velünk hosszú órákat; ő nem dolgozik; mi dolgozzuk a hosszú órákat. A munkáltató nem vágja le a béreinket; mi magunk vágatjuk azt le. A munkáltató nem gyorsítja a termelést; mi magunk gyorsítjuk azt. A mi szervezetlenségünk szolgáltatja ezen gerinctelen viszonyokat és a munkáltató osztály kihasználja azokat. Azon osztály, amely dol­gozik, szolgáltatja az erőt ezek kiviteléhez. Nekünk nincs szükségünk a “hatalom megszerzésére”. A hata­lom a mi kezünkben van és tagadjuk meg annak átengedését mások­nak. Akik a munkásságon — a hatalmat teremtő osztályon élősköd- nek, csak azoknak van okuk a hatalom megszerzéséről beszélni. Az IWW hivatása, hogy az általunk szolgáltatott erőt saját javunkra használjuk ki. ahelyett, hogy azt másoknak engedjük át. A munkásosztály által képviselt erő csak akkor szolgálhatja a mi javunkat, ha azt a szervezet gyűlésein lefektetett határozatok irá­nyítják, nem pedig az igazgatósági irodákból. Az erőnk megtartása csakis szervezetten érhető el. A szervezetlen vagy helytelenül szervezett munkásosztály ön­magát dolgozza ki a munkából. A termelt javakat mind ' nagyobb arányokban halmozza fel, mig sorainkat az éhhalál tizedeli. Vándo­rol földön és vizen, sárba és vérbe gázol, hogy egymást pusztítsa. Az IWW tanítását megértő munkások nem lesznek sztrájk­törők; nem dolgozzák ki önmagukat a munkából; nem vágják le a saját bérüket és nem épitenek börtönöket, ahová eltemessék vagy akasztófákat, ahová felakasszák, ahelyett arra fogják f használni szervezett erejüket, hogy minden ami jó, a munkásosztály javát szolgálja. Az IWW tagsági könyve útlevél a szabadsághoz és jóléthez. Az Egyesült Államok bármely részében vizsgáljuk a bányász bérrabszolgák helyzetét nem kerül egy csepp fáradságunkba sem, hogy megállapíthassuk azt a rettenetes nyomort, mely a bányász munkások és azok csa­ládjainak körében hosszú éveken át napról-napra súlyosabbá vál- lik, Kentucky, West Virginia, Ohio, Pennsylvania, Illinois, Co­lorado vagy az Egyesült Álla- j mok bármely más bányavidékét vesszük vizsgálatunk alapjául, mindenütt egyforma a helyzet. A puhaszén bányászok gyerme­kei éppen oly rongyosak, éppen oly kiéhezett halványak, mint a kemény szén bányász gyermekei. A Mesaba Range-i vasbányá­szok vagy a Bute-i rézbányászok helyzete egy cseppet sem kü- l lomb a szénbányászok helyzeté- [ nél. A fém és ércbányászok kö- j zött már évekkel ezelőtt bevo­1 nult a nyomor s még az ugyne- ! vezett prosperitás idején 1929­ben is több mint egy negyed millió munkanélküli bányász jár- ! ja a keserves kálváriát. A bá- I nyákban éppen úgy, mint az iparok bármely más részében be­vonult a fejlett géprendszer, —- mely napról-napra mindig több j és több bérrabszolgát helyettesit. I A kizsákmányoló osztály sokkal- ! ta gyorsabban tudta a mindig ! tökéletesebb géprendszert mun- | kába . állítani, mint az azt kezelő bérrabszolgák saját helyzetüket i irányítani. Amig a kapitalista fejlesztette forradalmositotta az iparok min­den ágát, addig a munkásosztály tétlenül nézte azt. Ezt fényesen bizonyítja éppen a bányászipar, melyben a Western Federation of Miners mint egy korának megfelelő forradalmi szervezet harcolt a kizsákmányoló bánya- I bárók ellen. Ez a szervezet harc - j ban született és harcban múlt is ki. Helyét átvette a bányabárók I legnagyobb megelégedésére a United Mine Workers, amely szervezet vezérei minden alka- I lommal megtűrték azokat. Még ma is, amikor a United Mine ! Workers szervezete roncsokban • hever, amikor a bányász munká- I sok százezrei munkanélkül, éhez- ! ve, családjaikkal egyetemben a j bányabárók által kilakoltatva, j nyomorognak, de még mindig ! biztosítják vezéreik fejedelmi fi­zetését. A bányászok, akik az ■ Egyesült Államokban mindig az előhareosai Voltak az osztály­harcnak, ma csigalassúsággal ha­ladnak az ipari társadalmat épí­tő ut az. IWW felé, pedig ez a szervezet már számtalan esetben tanujelét adta annak, hogy fegy­verei hatásosak a kizsákmányoló bányabárókkal szemben. 1914 és I 15-ben Messaba Range-on arat- | tak a vasbányászok az IWW I vezetése alatt sikert. 1917—18- ban a Bute-i rézbányászok vív­ták ki a 8 órai munkaidőt s napi 2 dollár fizetés mellett. 1927-28- ban a coloradói szénbányászok az egy dollár napi bérlevágás el­j len az I. W. W. szervezetében [ sztrájkra mentek s nem csak- f hogy a bérlevágást akadályoz- ' ták meg, hanem napi egy dollár bérjavitást vívtak ki. 1931-ben Kentucky államban folyik a harc az IWW szervezetének irányí­tása mellett, mely harcból kifo­lyólag 43 bányászmunkás van a kizsákmányoló osztály börtöné­ben, akikre a villamosszék vár. A Western Federation of Miners idejében az egyik harcból kifo­lyólag szintén gyilkossággal vá­dolva fogták el Moyer, Hay­wood és Petibone-t s az akkori szervezett bányászok s általában a szervezett munkásság megmu­tatta a kizsákmányoló osztály­nak, hogy az érettük küzdőket minden sérelem nélkül szaba­don kellett, hogy bocsássa. Ma, amikor annyi élő példája van a munkásmozgalomnak a kizsák­mányoló osztály elleni harcbaan, miért nem cselekszik ma oly egy­öntetűen a munkásosztály, hogy saját érdekeit olyképp felépített szervezettel védje meg, melynek jelszava az “egy mindért s mind egyért” elve alapján nyugszik. Ha ebben a Szervezetben tömö­rülnének a bányászmunkások s a-z összes iparok munkásai nem­csak hogy a bebörtönzött mun- kástestvéreink előtt nyitnánk meg a börtönök njtait, hanem le­törülnénk feleségeink és gyer­mekeink hervadó arcáról a ke­serves könnyeket. Hiszen belát­hatja ma már minden bérrab­szolga, hogy a kizsákmányoló osztály képtelen, hogy a mai tár­sadalmi rendszerből, e nyomor­ból kivezesse a munkásosztályt. Minden intézménye, melyre ez- ideig alapult, részben vagy teljes egészében felmondta a szolgála­tot. A jótékonysági intézményei, melyen keresztül várta és még ma is várja, habár mindennap kevesebb és kevesebb remény­nyel helyzetének javítását, kép- teelenek a bérrabszolgák segé­lyezésére, az alamizsna osztoga­tást azok is esak akkor . tudják gyakorolni, ha a bérrabszolgák zöme az iparokban foglalkoztat­va van s azoktól különböző hangzatos jelszavakkal csikarják ki a nélkülözők és szenvedők egy parányi részének a támogatásá­ra. A vörös kereszt, amely intéz­ményt a kizsákmányoló osztály minden alkalommal mint a leg­nemesebb szivü anyát ábrázolta a munkások millióinak leelkébe, amikor gyűjtési akciót indított s ma ez a nemes ^ szivü anya 70—75 millió dollárral elzárkóz­va nem baa'll ja meg a bányászok milliónyi gyermekeinek éhség- hörgéseit, haláltusáit, kőszívűvé fagyott s továbbra is az éhezők és nélkülözők nevében halmozza fel millióit, hogy a kizsákmányo­ló osztályt érdemileg támogat­hassa .amikor az a bérrabszolgák millióit egymás ellen uszítja és érdekeiért gyilkoltatja őket. Ak­kor ott terem a vörös kereszt s amig harcra képeseket segélyben részesíti, hogy azok újból fegy­vert foghassanak. Itt kitárul a szive e nemesszivü anyának, — mert azon intézményt, melynek érdekében alakult, van hivatva megvédeni. A napokban járt a (Folytatás a 7-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents