Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-10-01 / 655. szám
8. oldal BÉRMUNKÁS Október 1. TTArTTT A • • bünket,hírek. -Az agitáció múlt' v>< LjUj V JLJ* i>\ ) l j !"! heti ereci77iénye. - Magyar hírek. Gazdasági válság-e vagy természetes folyamat? Ha megvizsgáljuk a szemünk előtt folyó gazdasági eseményeket és kutatás tárgyává tesszük azt, megállapíthatjuk, hogy a sokak által gazdasági válságnak nevezett, az iparok fejlődése által előidézett, munkásokat sújtó helyzet nem egyébb, mint egy természetes folyamat a primitiv termelési rendszerből az ipari géptechnikai rendszerbe. Válságnak nevezhetünk olyan bekövetkezett állapotokat, amik változók, vagy bizonyos változtatások eszközlésével jobbra fordíthatók. Ilyen válságok az elmúlt idők ben nem egyszer fordultak elő, amit azonban az uralkodó osztály a saját hatalmának megtartásával mindig eltudott hárítani rövidebb vagy hosszabb idő leforgása alatt. Az idők változnak. A mostani állapotok nem hasonlíthatók ösz- sze a régebben lefolyt lefolyt vál ságos helyzetekkel. Amig a múlt időkben a szakmai vagyis a kézműipar elégített ki minden keresletet, lehetővé vált, hogy a munkások elhelyezkedhessenek, bár voltak válságok, ezek azonban elmúltak a munkások munkába állitásn folytán. A mostani helyzet különbözik a régi válságtól. Az ipari bérmunkásokat, a gépek fejlődése kiszorítja a munkából és ezáltal lehetetlenné teszi a megélhetésüket. Az ipari bárók és fejedelmek, kik nem hajlandók még részben sem lemondani az általuk bitorolt busás jövedelmükről ezáltal lehetetlenné teszik a helyzet javulását. Miután a gépek fejlődése és j tökéletesítése nemcsak egy or- ! szágra, de az egész világra kiterjed, ennek következtében a helyzet egyforma mindenütt. A gépek általános fejlődése lehe- | tétlenné tessi egyes országok ' termelvényének más országba í való elhelyezését. Mi IWW-isták, kik ismerjük a fejlődés történetét, nem akarjuk | ezen folyamatot megállítani. És j pedig azért nem, mert ezzel csak i hátráltatnánk a proletáriátus j diadalát. Az előre néző emberek, akik látják a jövő kibontakozását, j nem csüggednek. Minden tudá- j sukat és erejüket oda irányítják, j hogy nevelő munkát végezzenek a bérmunkások milliói között, j hogy amikor eljön az az idő, — j hogy a tettek terére kell, hogy j lépjünk, öntudatos cselekedeteink legyenek bizonyítékai annak hogy hasznos munkát végeztünk 1 a munkásosztály részére. Ha a munkásosztály egy nagy szervezetben szervezkedik, képes lesz arra, hogy megszerezze a j kontrolt (hatalmat) az iparok felett, akkor ilyen fejlődési folyamat csak nagyobb boldogságot és megelégedést hozhat az emberiség részére. Az IWW huszonhat évvel ez- ! előtt lerakott alapelvei azok, melyek útmutatói lehetnek a ! bérmunkásoknak az ipari har- j caikban. Ezek gyakorlatba vitele | az ipari szabadság, vagyis az ! ipri demokráciába vezet. Minden bérmunkásnak ezt kell követni. Németh J. MIRE VÁRUNK MÉG? Egyik polgári újságban olvasom, hogy Angolországban egy olyan gépet mutattak be, amely az óraszerkezet rugójától kezdve különféle cikkek és géprészek elkészítésére alkalmazható nagyon ke^és változtatással, úgymint autó részek, téglágyártás, fa,bútor részek stb. stb. Ez a kis hir, ha megfelel az igazságnak, úgy még jobban igazolja az IWW-t, amely azt tanítja, hogy a mai termelési rendszerben a munkások valamennyien nem jöhetnek már vissza a munkára. Agépek több termelése már Amerikában is feleslegessé tett néhány millió munkás kezet, a fenti hírnek megfelelő gép ezreket fog munkanélkülivé tenni, ami a nyomort és nélkülözést elenti a munkanélküliek számára. Ezen a helyzeten csak úgy változtathat a munkás, ha szervezkedik iparilag az IWW-ba, mely az Egy Nagy Szervezetével a gépeket nem lerombolni, de a termelésben a munkásság részére értékelni fogja. J. Nyers. ----------o---------TÚLÉLTE MAGÁT A TERMELÉSI RENDSZER! Gyakran halljuk ezt a megállapítást, még a munkásmozgalom szószólóitóól is, amikor a mai rendszer termelési viszonyairól beszélnek. Azáltal, hogy Ford a mozgó munkapad mellé a vele '^párhuzamosán haladó padlót felszerelte, amikor a többi ipari üzemekben a gépek folytán mind több munkáskéz válik feleslegessé, érlelődik meg az a j megállapítás, hogy ez a rendszer { túlélte már magát és el kell pusztulnia. Egy kis hirt kaptunk az egyik J munkástársunktól, amely arról számol be ,hogy Angliában egy olyan gépet találtak fel, amely különböző kereskedelmi cikket kées egy-égy csavar fordítása titán a legpontosabban kitermelni. Semmi okunk nincs arra, hogy j kétségbe vonjuk a hir valódiságát. hiszen ismerjük a tőkés tár- | sadalmi rendszert, amelynek a legéltetőbb tulajdonsága a minél I nagyobb haszonra való szertevés. ; Ez a cél gépesítette az amerikai [ termelést az elmúlt huszonöt esz- | tendőben. Ez a szentesítette I milliók pusztulását a világháború alkalmával és a haszonhoz való ragaszkodás folyománya, — j hogy csak Amerikában több j mint tizenkét millió munkás és | ugyanannyi hozzátartozóját a hosszú nélkülözés teljesen érzé- : ketlenné tette a társadalmi kér- j dések iránt. Ez a hir egymaga megdönti | azt a megállapítást, hogyi ez a | rendszer már túlélte volna magát. A kapitalista rendszerben semmi sem történik indokolatlanul és ha a termelés újabb felfokozására történik kisérlet, ez azt jelenti, hogy lehetőségét látják annak a kihasználására. A munkások tömegnyomora j még nem jelenti a rendszer csődjét, ha ez az. elégedetlenség hiányában minden szervezettségnek, egyesek lármájában talál kifejezést. A termeltető osztály, birtokában az élet javainak, élvezi most a munka gyümölcsét és mi sem zavarja más irányba való cselekvésre. Van kitartása az újabb jövedelem idejét bevárni, j Ennek eljövetelést biztosítja részére az, hogy a munkások most is a saját érdekükkel ellentétes felfogásokért heviilnek. A mai rendszer a technika újabb és újabb felfedezésével rak fejlődhet, ezt megbecsülni és az emberiség minden dolgozó tagja részére élvezhetővé tenni egyedül a munkások ipari szervezetei utján leszünk képesek, mint azt az IWW tanítja és az Egy Nagy Szervezetével azon munkálkodik, hogy a dolgozók erre a felismerésre jussanak a sok hamis elméletekkel szemben.----------o---------Az IWW clevelandi magyar csoport szervező bizottsága gyűléseit tartja minden második szombat este.----------o---------Az IWW ifjúsági csoport öt bejöveteleit tartja minden f4 jek este az East 104-ik utca # Buckeye Road sarkán. SZÉP KÖNYVTÁR áll a clevelandi Bérmunkás olvasóinak rendelkezésére az IWW east sídéi helyiségében teljesen dijtalan. Könyvtári óra minden péntek este 8 órától 10 óráig. Könyvtárnok Spilman Ferenc munkástárs.------------o-----------Az IWW Cleveladi magyar csoportja . összejöveteleit . tartja minden péntek este az E. 104-ik utca és Buckeye Road sarkán.----------o—-----AZ IWW LAPJAI. BÉRMUNKÁS, magyarnyelvű hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York, Box 17, Sta. Y INDUSTRIAL SOLIDARITY, angol- nyelvű hetilap, az L W. W. hivatalos közlönye. Egy évre $2, egyes szám ára 5 cent. Megjelenik 555 West Lake Street, Chicago. IIIINDUSTRIAL WORKER, angolnyclvö hetilap. Egy évre $2 ; egyes szám ára 5 cent. — Megjelenik Seattle, Wash., Box 1 85 7. IL PROLETARIO, olasz hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik Brooklyn. N. Y., Box 24, Sta. I. GOLOS T RUZENIKA. orosz havi folyóirat. Egy évre $1; egyes szám- 15 cent. Megjelenik 555 W. Lake Street, Chicago, 111. TIE VAPAUTEEN, finn havi folyóirat, 32 oldalas; $1.75 egy évre} egyes szám 15 cent; májusi és decemberi példány 48 oldal, 25 c. Megjelenik 555 W. Lake St., Chicago. HL INDUSTRIALIST!, finn napilap. Eg7 évre $4.50, fél évre $2.50. három hónapra $1.50. Egyes szám 5 cent. Megjelenik Duluth, Minn., Box 446. JEDNA VELKA UNIE, csehszlovák hetilap. Egy évre $2; egyes szám 5 cent. Megjelenik 11314 Revere Ave., Cleveland. Ohio. SOLIDARIDAD. spanyol félhavi lap. Egy évre $2: egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York City, N. Y. Be* 37., Station D. ELVI NYILATKOZAT A tnunkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezek- beni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szak- szervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal dösegitik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorít állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, így az eggyem esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: ‘‘Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,’’ ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: ‘‘Le a bérrendszerrel!’’ ( A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikot a bérrendszer már elpusztult. Az *p*ri szervolMdéssel az uj társadalom werk» Jetét építjük a régi tfcraa- dalom keresi i beHU.
