Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-09-24 / 654. szám
6. oldal BÉRMUNKÁS Szeptember 24. JUNIORS COLUMN THE DEVELOPMENT OF CAPITALISM By DAN HORSLEY. (Continued) “ Wo must get a correct idea of the development and its effects. When machinery began to be made to produce more commodities, it made the -labor power in the commodity less. The skill of the worker began to disappear. It was transferred to the tool. Instead of the worker ha’ving skill, and a knowledge of using tools by hand, the new machine driven by power did the same work and produced more than the worker. The making of the complete article vanished with the disappearance of handicraft production. At first we-eannot see any difference .— as Marx wrote: “The machine is therefore a mechanism that after being set. in motion performs with its toils the same operations that were formerly done by the workman with similar tools. Increase in the size of the machine and in the number of its working tools calls for a more massive mechanism to drive it.” “The use of steam in driving machine was invented by James Watt, who with his double- acting engine filled a long felt want. This discovery gave society a power independent of climate and location. There seemed no limit, to its force. Later electricity was also ^discovered, and harnessed to drive the mechanism of production. Railways came, thereby quickening transportation. All this made it possible to fill the orders much quicker. With the telegraph, messages could be sent and orders were dispatched and received in less time. New demands were created. The sailing vessels could not take the commodities from the d oeks quick enough. Came the application of the steam engine to the ship and now they could cross the ocean in less time formerly. “Some people .have the idea that the industrial revolution started with the steam engine, but the steam engine itself, — such as it was at its invention during the manufacturing period at the close of the 17th century and such as it continued to he down to 1780, did not give, rise to any industrial revolution.. It was on the contrary, the invention of machines that made a revolution in the form of steam engines necessary. Not until the invention of Watt’s second and so-called double acting steam engine was the prime - mover, found that begot its own force by the consumption of coal and water, whose power was under man’s control’. It was movable and also could he located anywhere. It developed the industries and as it evolved, towns and cities began to grow. They became more gigantic in size and settled in one area. Just like { guild production disappeared | because it could not compete with quickened production under the manufacturing period, so too manufacturing disappea- j red with the development of modern industry. “That is why these ruins are here and yonder in the distance is the mighty city with its myriads workers in the large industries. What else has it done? It destroyed the family; reduced them all to the same level, that of wage workers, where now the father virtually sold the child into slavery. Education! Of course, the children got none. The mothers saw to it that they were placed to work. “Even in the home they were exploited and hardly had a chance to play. ‘It was not uncommon in Nottingham to find 14 to 20 children huddled together in a small room, of perhaps not more than 12 • feet square, and employed for 15 hours out of the 24 at work that of itself is exhausting from its weariness and monotorny, — and is besides carried on under very unwholesome conditions .... Even the very youngest children work with a strained attention and a rapidity that is asto- 1 nishing, hardly ever giving their ’ fingers rest or slowering their motion. If a question is asked I them they never raise their eyes from their work for fear of losing a single moment.’ “Yes, they prate about their humanity, but there is one thing which comes first and that is profits, even if it is coined out of the flesh and blood of children. Yes, my friend, capitalism came into the w orld ‘bleeding at every pore.’ “With each step in the progress of production of wealth the division between classes became much more plain. The increased production left a larger surplus of goods to be exported. Now markets were needed. Agents i were sent everywhere, settled everywhere, to get the trade. The ends of the earth were tabu- j lated on the map. Barbarous j countries were no longer isola- | ted and have now been drawn j into the stream of capitalist, pro- I duction. To develop the machi- ! nes, capital and gold were needed. floods were sent to China and India in return for billion. Piracy on the seas was a source of revenue for this new class. (Continued) Olvasd a Bérmunkást Meg tudnak-e a Betegsegélyzök felelni hivatásuknak a jövőben? Ezen sorok nem azon célból [ íródnak, hogy akármily értelemben is a betegsegélyzök dolgába kívánnék beleszólni, de az ily intézetekben csoportosult munkások érdeke megkívánja, hogy e kérdést tárgyaljuk. Ha a beteg'segélyzőket ebből a szempontból elbírálás alá vesz- ] szűk, számolnunk kell azon kö- j rülményekkel és viszonyokkal amelyek arra kényszeritettek munkás embereket, hogy a kölcsönös támogatás elve alapján csoportosuljanak 25—30 évvel ezelőtt, amikor ezen intézmények alakultak. A munkásoknak a termelés színterén őket érhető baleset vagy megbetegedés esetén betegsegély avagy temetkezési segély biztosítás volt a cél. Ebben az igazságtalan társadalmi rendszerben a munkásoknak már ebben az időben is önmaguk támogatásáról voltak kényszerítve gondoskodni és csekély keresetükből e célra áldozni. Mivel a géptermelési módszert megelőző időkben a munkásoknak nem volt betegsegélyzőjük, úgy azt mondhatjuk, hogy a gépipari termelés volt az, amely ily intézményeket hozott létre. De mivel a fejlődés nem állt meg, hanem haladt tovább és az utóbbi évek fejlődése oly állapotot termeteit, — melynek nyomán létre jött a bevándorlás oly szigorú leszállítása. A bevándorolt munkások betegsegélyzői igy meg lettek fosztva az uj erőktől, a fiatal bevándorolt munkásoktól, amely fiatal erők képezték az. ily intézmények vérkeringését. Az általános világ- helyzet következtében az itt maradt öreg tagság és a be nem vándorolható fiatal erők képezik a betegsegélyzök egyik proliié- ! máját. Ezen úgy próbálunk segíteni, hogy más befizetési rendszert fogadunk el s nagyorf sok ily intézmény még ezen a problémán sem esett túl s már is egy másik, egy súlyosabbal kell a közeljövőben megküzdeni. Az ipari fejlődés oly fokához értünk, ahol a bérmunkások millióit az utcán nincstelenül találjuk. A betegsegélyző intézmények tagjai sem kivételek, a fejlődő géptermelés mind kevesebb és kevesebb munkáskezet igényel s a munkanélküliség mind jobban és jobban nőni fog, a munka- nélküli tagság, hogy jogát megtarthassa, hogy puszta létét f én- tart hassa, betegsegély jogcímén munkanélküli betegsegély igénybe vételére van utalva s a jövőben még nagyobb mértékben kényszerítve lesz. Ez egy kérdés, amellyel a be- tegsegélyzőknek mint intézményeknek, a tagságnak mint bérmunkásoknak a munkanélküli kérdéssel, mint. legjobban érdekelt félnek foglalkozni kell, a betegsegélyzök be vannak-e rendezkedve arra, hogy munkanélküli betegsegélyt fizessenek? A válasz csak az lehet, hogy — nem, a tagság mint a bérmun! kások egyik tábora be van-e rendezkedve arra, hogy a munka- nélküliség napjait gondtalanul átéljék? Hogy volna, hiszen a munkásosztály tagjai akkor is nélkülöznek, ha munkájuk van, munkanélkül pedig pusztulni kell. E kérdésben tennünk kell még pedig rövidesen és egy határozott megalapítással. De hát mit tehetünk? A választ megtalálhatjuk a Munkás Betegsegélyző Szövetség hivatalos lapjának az Összetartás első oldalán, mely úgy szól: Ipari szabadság a munkás milliók reménye, mely el fogja törülni a földről a nyomort, szolgaságot és a megaláztatást. Ipari szabadság az igazi emberszeretet vallása, mely itt a földön fogja számunkra megvalósítani a mennyországot. A munkanélküliséggel küzdő munkás tagság foglalkozott-e már az Ipari demokrácia kérdésével, amely hivatva van megszüntetni a nyomort, a nélkülözést és a munkanélküli betegsegély kérdését. Tanulmány tárgyává tett-e már az. összmunkás- ság és az össztagság az ipari demokráciához vezető utat és eszközt eme nagy Karc elvégzésére. Ma ipari anarchia van, ennek következménye a munkásmilliók között levő nyomor a munkanélküliség és a munkanélküli betegsegélyezés, ha ez a társada- mi rendszer jobban mondva a társadalmi rendszertelenség csak ennyit tud biztosítani a termelő nép millióinak, úgy azt fel kell váltani, de minél előbb az ipari demokrácia rendszerével, hogy minden hasznos munkát végző ember megkapja munkája teljes gyümölcsét. Csődöt mondott ez a rendszer, nem tudja biztosítani az élethez legjobban szükséges három tételt, úgymint élelem, ruhát és lakást, azok részére, akik hasznos termelő erőt képviselnek. — rajtunk a sor, bérmunkásokon, hogy cselekedjünk, mert munka- nélküli betegsegély húzással nem sokra jutunk, legfeljebb eme intézményeinket hozzuk abba a helyzetbe, hogy nem tudnak meg felelni hivatásuknak Cselekedjünk osztályhelyzetünk teljes ismeretével és osztályunk teljes erejével, úgy hogy szervezkedünk a Világ Ipari munkásainak Szervezetébe, ez a szervezet alapja az Ipari demokrácia társadalmának, ezért a szervezetért érdemes cselekedni, ezen a szervezeten keresztül kell harcolni, ez a szervezet az egész emberek szervezete. Harvey, 111.. 1931. szept. 1. Bulik János. MINDENNEMŰ ANYAGI TÁMOGATÁS A KENTUCKY-I BÁNYÁSZOK VÉDELMÉRE AZ ALÁBBI CÍMRE KÜLDENDŐ : GENERAL DEFENSE COMMETTEE, 555. W. LAKE ST., CHICAGO, ILL.
