Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-09-24 / 654. szám

Szeptember 24. BÉRMUNKÁS 3. oldal DETROITI HÍREK Egy nagy semmittevő bizottság, melytől mégis sokat várnak Hoover elnök még eddig el sem akarta ismerni, hogy a pros- peritás, melyet megválasztása esetére beígért, még mindig nincs itt, bizottságain keresztül el sem ismerte a nagy munka- nélküliséget s az ez által okozott nyomort mint a magyar köz­mondás tartja: “Ő is másról beszélt mint Bodóné, mikor a bor árát kérték.” Végre már nem volt mentség, több állam kormányzója s nagy városok zsákutcába került poli­tikusai kérelmére, könyörgéseire nagy kegyesen lépésekre szánta el magát, EiCtY NAGY bizottsá­got alakított, melynek hivatása lesz, a munkanélküliséget vizs­gálni s majd jelenti, hogy hol és mit lehetne tenni a nyomor eny­hítésére. Vizsgáljunk mi is. hogyan ál­lította össze Hoover az ország legbölcsebb embere ezt a bizott­ságot, melyet még a polgári kö­rökben is “semmit sem csináló bizottságnak” hívnak. A legfőbb ember benne Clif­ford, az American Telephon és Telegraph Go.-nak a fő elnöke, aki azzal érdemelte ki ezt a meg­tisztelő állást, hogy a A. T. & T. Co. csekély 30 millió dollárt tagadott le a múlt évi haszonból, hogy ne kelljen arra jövedelmi adót fizetni. Ezt bebizonyította a Michigan állami vizsgálat. Detroititól Fred. J. Fisher, a Fisher Body Co.-nak egyik tu­lajdonosa, amely gyár több ezer embert tett munkanélkülivé csak itten Detroitban az által, hogy az üzemekben ők is mint más gyártelepeken, legmodernebb gé­peket szereltek be s a munkások kát a legnagyobb termelőképes­ségig meggyorsították és ma 6 ember annyi munkát kiad, mint két évvel ezelőtt 14—16 ember. Michigan államból még két bankár van benevezve, akik si­keresen kezelték a bankjukat — vagyis kegyetlenül behajtották a mortgageokra kiadott összeget vagy ha azt nem voltak képesek, akkor elvették a szegény farme­roktól a házat, farmot a hátra­lékos mortgage fedezésére. Millwauke. Wisc.-ból A. 0. Smith volt bankárt jelölte a bölcs elnök ur, Smith már egy pár éve halott, amit már csak akkor súgtak meg az elnöknek, mikor a jelöltek listáját nyilvá­nosságra hozták. De bebizonyít­ja. hogy milyen nagy körültekin téssel, odaadással fogott az el­nök a munkanélküliség által okozott nyomor megszüntetésé­hez. A nyomorgók éppen annyit várhatnak az élő Gliffordtól, meg a Fishertöl, mint a halott Sb.mithtöl, hogy nyomorukon enyhiteni fog. Józan ésszel hogyan tudják még a polgári gondolkozást! em­berek is elhinni, hogy ezek az emberek igyekezni fognak mege oldani a munkanélküliség kérdé­sét, vagy lgalább is, meg fogják mondani annak igazi okát, mi­kor éppen ők okozták ezt, kap­zsiságuk, nagyobb profit szerzé­sének elősegítésére ezreket tet­tek munkanélkülivé és profitjuk további növekedése is attól függ, hogy mentői kevesebb em­berrel végeztessék el a munkát s mentői kisebb fizetéseket ad­janak. Van-e még munkás ember, aki ezen tények átgondolása után is elhiszi, hogy ez a bizottság, — vagy a kormány fog segíteni a munkanélküliségen s az által okozott nyomorúságon vagy igye kezűi fog azt megszüntetni. Ha van még olyan munkás, milyen jelzővel kell azt illetni, hogy teljesen jellemző legyen egy olyan hiszékeny buta mun­kásra, aki elhiszi, hogy a nagy trustok, bankok elnökei fogják a munkanélküliséget megoldani, akik milliókat tettek munkanél­külivé s hajléktalanná, mert csak az által tudják fokozni a profitjukat. Mi reméljük, hogy a munkás- kásság nagy tömege már nem hi> szí, hogy ezek az urak fogják megvédeni az egyszerű lenézett munkásság érdekeit. De akkor mire vár még? Kitől várja, hogy a munkásság érdekében fog cse­lekedni, ha a munkásság maga nem cselekszik a saját érdeké­ben? “A munkásság felszabadítása csakis a munkásosztály müve le­het” Írjuk s tanítjuk minden­nap, mióta Marx Károly a tudo­mányos osztályharc megalapozó­ja azt helyesen megállapította, mégis, még azok a munkások is, *akik már a felszabadulásért haj­landók harcba szállni, elhiszik, hogy majd vezérek fogják nekik a felszabadulást megcsinálni. — Szervezkedés helyett vezérimá- dást kultiválnak, ezzel alátá­masztják a polgári társadalom azon tévtanitását, hogy csak ■ a helyes bizottságot, vagy a helyes nagy vezért kell kiválasztani s majd azok megoldják a mi min­den kisebb-nagyobb bajainkat, sok ezer csalódás után is csak azt fújják, hogy nem választott jó vezért, ha majd valamikor jó vezéreket választ, akkor majd megszűnik minden baja, nem lesz több csalódás. A vezérekben, nagynevű egyé­nekben vetett hit, még azon időkből maradt az emberiség ter­mészetében, mikor még ezrek közül csak egy-egy tudott irni- olvasni vagy valamilyen rendkí­vüli hősiességgel vonta magára embertársai figyelmét, az ilyent elfogadták vezérnek s vakon kö- i vették még a vágóhidra is, mint a birkák, akik szintén vakon bíz­nak vezéreikben. Az IWW azt tanítja, hogy a mai civilizációban már minden ember tud Írni, olvasni, gondol­kozni, igv minden embernek kell, hogy legyen magához való esze, tehát, ne bízza a sorsát INNEN-ONNAN i IRTA: 12557 SZÁMÚ TAG. A vagyon felhalmozódása Mindig kevesebb és kevesebb kezekben összpontosul a világ bérrabszolgái által termelt javak értéke, mely megállapítást 26 esztendővel ezelőtt az Egyesült I Államok éleslátó forradalmárai j az IWW elvi nyilatkozatában vi- | lágosan lefektették s ez a 26 esz- t tendővel ezelőtt életre keltett dokumentum ma tükörtisztán áll a világ munkássága előtt s annak minden szakasza tiszta té nyerővé vált. Mi sem bizonyítja ezt jobiján, mint az Egyesült Államok pénz­ügyminiszterének jelentése, — mely beszámol arról, hogy az 1929-ik esztendőben a jármüvek gyártásának iparában. melyben benn foglaltatnak mindazon ipa­rok. melyek automobilokat, ko­csikat, kerékpárokat. hajókat, rapülőgépeket, szóval mindazon iparokat, melyek jármüveket gyártanak, kivéve a vasúti ipar szükségleteit, mely a szállitási iparban foglal helyet. A fent ne­vezett iparokban 1929-ik évben az Egyesült Álamok területén a I kimutatás szerint kerek hatszáz­ezer munkás volt alkalmazva, akiknek fizetésük az 1929-ik év­re kilencszáz harminchárom mil­lió dollárt tett ki. Ugyancsak a pénzügyminiszter hivatalos jelentése arról is beszá­mol, hogy 1929-ben az Egyesült Államokban 275 olyan egyén volt, akiknek évi bevételük fe- lülhaladta a másfél millió dollárt vagyis a kétszázhetvenöt egyén 1929-ben 908 millió dollárt vá­gott zsebre a munkások által termelt javakból. Hatszázezer munkás keresett egy év leforgá­sa alatt annyit, mint 275 kizsák­mányoló. Minden egyes parazi­tának jogtalan bevételével szem­nagy nevű hólyagokra, vezérek­re, hanem öntudatosan szervez­kedve munkástársaival mint osz­tály, egységesen közmegegyezés­sel /folytassa a harcot, akkor győzedelmesen be fogjuk azt fe­jezni és megteremteni, fenntar­tani, közös megállapodással ve­zetni a jövő társadalom rendsze­rét, ahol nem fogják holt embe­rekre, fő rablókra, parazitákra bízni a sorsunkat, mert azok most is mindent meg fognak tenni, csak a profitjukból nem fognak engedni, vagy a munkás­ság nyakáról leszállni, amint egy tetü sem hajlandó önkénytesen leszállni a testről, melyen élős- ködik. Az IWW tanításán, szervezke­dési formáján keresztül a mun­kásságot önbizalomra, önkor­mányzatra neveljük, mert csak akkor lesz képes lerázni a nya­kán élősködő minden fajta para­zitát, jobbra-balra vezető vezé­reit, ha fog szervezkedni, csele­kedni a saját érdekében s nem egyénektől s legkevésbbé parazi­táktól fogja várni sorsának jobbra fordulását. Vi. ben kétezer baromi módra haj­tott bérrabszolga évi keresete felel meg. Kétségbeejtő számok ezek, melyeket maga az Egye­sült Államok statisztikai hivata­la ad ki, mi csak összeszedjük őket s sorrendbe állítva mutat­juk ki a mai társadalom “igaz­ságos” alapon való voltát. Két­ezer bérrabszolga egész éven át huzza az igát. Nyomorban, nél­külözésben szenved, hogy egy kizsákmányoló! kényelemben, — fényűzésben tartson el. Ezért ír­ták az IWW elvi nyilatkozatá­ba annak megalakitói, hogy: “E két osztály között küzdelem­nek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba ve­szik a földet, a termelő eszközö­ket és megszüntetik a bérrend­szert.” Tovább olvasva az elvi nyilatkozat szakaszait, világosan kimutatja az általunk fentebb idézett sorokban foglaltakat s bármennyire is szeretnék azt egyes diktátori hajlamú próká­torok elferdíteni, vagy saját önző céljaikra kihasználná a munkásosztály forradalmi része állandóan résen van s folyton fi­gyelmezteti a munkásosztályt az Ipari Demokrácia az IWW harci módszereire, mely* által véget vethetünk a mai társadalmi rendszernek. NAGY SZÜRETI MULATSÁGOT rendez a Philadelphiai IWW magyar és angol csoportja októ­ber hó 10-én szombaton este 8 órai kezdettel a saját helységé­ben 332 W. Girard Ave (bejárat az Onama Str. felől). Kitűnő ze- , néről, valamint ízletes ételekről I gondoskodik a rendezőség. Kér- ! jük a Philai és környéke nmn- kástársait, hogy családjaikkal j egyetemben tömegesen jelenje- ! nek meg ezen a nagyarányú szü- i réti mulatságon, a rendezőség. —-------o--------­A LOS ANGELESI MUNKÁS- TÁRSAK FIGYELMÉBE! * Az ipari szervezkedés iránt ér­deklődő munkástársakat tudat­juk, hogy az IWW magyar tag­jai és a Bérmunkás olvasói min­den szerdán este összejövetelt tartanak Bryson Building 433-as termében (Spring and 2nd St.). Ezeken az estéken szívesen lá­tunk minden munkástársat a megbeszéléseknél, hogy hogyan lehetne a munkásosztály érdeké­ben minél ered ményesebben cse­lekedni. Úgyszintén a helyiség állandóan nyitva van és gondos­kodni fogniuk ugv magyar újsá­gok. mint más irodalomról, azon munkástársak részére, akik sza­bad idejüket olvasással akarják eltölteni. A bizottság megbízásából G. Bakos.

Next

/
Thumbnails
Contents