Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-08-20 / 650. szám
Augusztus 20. BÉRMUNKÁS Kis történetek Irta: REGISZTER. A papok mesteremberei. papok az Árpád királyok alatt nagyon hamar s nagyon alaposan megszedték magukat. Ez a kis történet a pannonhalmi apátság területéről szól, a XIII. század első évtizedeiről. Aesády (a “Magyar Jobbágy- sák &történetében ) megírja a pannonhalmi papok jószágnövekedését. Szent István korában 10 falu (telep ) volt a birtokukban. László korában már 30; a XII. században 39, 1216-ban 46, 1225- ben 52, 1240 körül 88. — Vagy 60.000 katasztrális holdjuk volt, amikről a feljegyzések szólnak és még nagyon sok, — amikről nem maradt feljegyzés. Ezer meg ezer kiváltságot kaptak a királytól és ezer meg ezer jobbágy felett parancsnokoltak. Abban az időben, amelyről ez a történet szól, vagy három évtizedig Uriás vagy Uros volt az apátjuk, akiről a benedpkrendi- ek egyik történetírója, Villányi Szaniszló, (“Győrmegye és Város anyagi miveltségtörténete” 141. o.) igy ir: “Kormánylata minden tekintetben korszakalkotó. Alkotásaiban lángszéllemü a rend és érdekeinek előmozdításaiban fáradhatatlan buzgalommal és törhetetlen erélylyel lépett fel a jobbágyai elleen, amikor azok mozogni mertek. MBrt mozogtak......... A földesur, tehát az apátság nagyhatalmú volt a jobbágyaival szemben. De nem volt korlátlan a hatalma.. Országos törvények és a jobbágyokkal kötött megállapodások egyaránt korlátozták ezt a hatalmát. Igaz, — hogy az országos törvények és a szokásjog a jobbágyok ellen szóltak és igaz, hogy a megállapodások irásbafoglalója és őrzője a pap volt, de a jobbágyok koronkint rászánták magukat arra, hogy megpróbálják: keresik az igazságukat. A papok jobbágyai sokszor panaszkodtak a királynál az apátság kiuzsorázó gyakorlata ellen. Sokszor rajtavesztettek., A “hűtlen szolgák’’-at sokszor megszégyenítésül félig leborotvált fejjel kergették el világ csúfjának és ezek viszonylag jól jártak, mert akadtak olya nők, akiknek az. orrukat vágtál le. Sokszor rajtavesztettek, d( 1226- ban mégis merészeltek újra panaszkodni. A kiráy, II. Endre kegyes hangulatában megbízza a nádorát, Miklóst, hogy tegyer igazságot. A homo regius (kirá lyi ember) alapos vizsgálatol tart, meghallgatja a papokat de' meghallgatja a jobbágyokai is. azután írásba foglalja azokai a szolgáltatásokat, amiket a; apátság kérhet, amiket a jobb ágyok adni tartoznak. A törté netirók feljegyzik, hogy Miklós nádor emberségesen végezte ; dolgát: nagyon sokat könnyitet' a jobbágyok helyzetén és rátud ta venni a papokat, hogy enged jenek a szertelenségükből. A: egyezségnek egy külön pontjí szólt a mesteremberekről: “1 lobbi összes szolganépek, tudni | illik sziiesök, vargák, kovácsok és mindazok, akik Szent László kiváltságlevelében “a mindenfél szoolgálatokra kötelezettek” címe alá tartoznak, kötelesek az apát és szerzetesei részére fogat- | tál ellátott szekeret adni bor- j szállítás végett, akárhová s akár hányszor lesz is erre szükség.” j De az egyezségnek nagyon-na- 1 gyón sok pontja volt, szinte minden m un k a k a t e gór iá r a. Miklós nádor 'egyezséglevele i azonban nem teremtett rendet. I A jobbágyok ismét kezdtek pa- I naszkodni, hogy nem bírják tel- ; jesiteni a terhes szolgálatokat, a apátság meg azon sirt, hogy a jobbágyok meg akarják rövidíteni a szent apátságot, amikor nem adják önszántukból azokat amiknek adására az egyezséglevélben kötelezték magukat. A ' í pörösködés hosszú áradata indul , meg; A jobbágyok megszervez- j kedtek. Az apátság egész kis or- szágnyi területéről összegyűjtötték a panaszokat és megint a király elé mentek. II. Endre király megint kegyes hangulatban volt, kész volt arra, hogy megint | igazságot szolgáltasson, annál is j inkább, mert az apátság is a trón elé ment. II. Endre formá- | lis választott bíróságot küldött ki a panaszok megvizsgálására. Papok voltak ennek a válasz- J tott bíróságnak a tagjai, de a jobbágyok is elfogadták őket; Enoch prédikátorrendi szerzetest, Albeus honti főesperest és | Cognoseens estergomi kanonokot. A papok, mind a két fél részéről választott békebirák megvizsgálták az előző egyezséget, meghallgatták a pannonhalmi papokat és az apátság jobbágya- j it és azután, “okos emberek ta- I nácsának meghallgatása után” is, ítéletet hoztak a közös pa- ! nasztevésre megszervezkedett jobbágyok sérlmei ügyében. A mesteremberek: a kovácsok, | szűcsök, szakácsok, sütők, var- } gák, ajtónállők, sérelme az volt, i hogy habár szakadatlanul teljesitik megfelelő kötelességüket, még ezen felül is folyton terhes szekereket kll vontatniok or- szágszrte. Enoch fráter és Cognoseens kononok-kánon-tudor a mesteremberek panaszára vonat- | kozóan 1233 junius 6-án megho- | zott Ítéletükben igy döntöttek: Mialat a kovácsok, szűcsök, szakácsok, sütők, vargák és ajtónállők köteles munkájukat végzik és a kolostor vagy apát körül forgolóknak, ne kényszerítse (az apát) őket vagy szállásaikat országszerte szekereiket vontatni, vagy eh- | hez hasonlóra. Ez volt az első választott biró ' sági eljárás, amelyről a magyar ! gazaságtörténetnek feljegyzései I vannak. Ebijén a választott bírósági eljárásban, ime, a mester- 1 emberek győztek. De a győzeel- | műknek nem sokáig örülhetteek. Az egyezséget a király is meg- erősitette ugyan, de végleges bé két ez sem hozott,, noha a békebirák egyike, Cognoseens kanonok magának a pápa követéneek az akkor magyar földön járó Jakab prenestei püspöknek az embere volt. Az egyezség nem hozott békességet ,mert most a Az IWW irányítása mellett a Boulder gát építésénél sztrájk ba mentek a munkások (Folytatás az 1-ső oldalról) A campeken egy hatalmas tömegben csatlakoztak a sztrájkhoz A kiküldött négy tagú bizottság megérkezése után rövidesen este 7 órakor a munkások itt is tömeggyülést tartottak és a j sztrájk felvétele mellett döntöttek. Ezen gyűlésen vagy 600-an vettek részt és azonnal egy 5 tagú bizottságot választottak. Crowe azt a választ adta, hogy 24 órai meggondolási idő szükséges neki, erre és ezen idő tartamra bezárja a munkát. A kiküldött bizottságok ezen megjegyzésre önkéntelenül is elnevették magukat, mert részükről tudott dolog volt az, hogy az asztalosok és gépjavító munkások már az előző nap tárgyalásokat folytattak vele, melynek miután semmi eredménye nem volt, egyöntetűen sztrájkba léptek. A sztrájkolok száma meghaladja az 1400-at. A bizotságok hogy visszamentek, közölték a 24 óra letelte után Crowe határozatát, mely szerint mindenkit ki akar fizetni és ki akarja zavarni őket a camp-ről. A sztrájkolok egyhangú határozata erre az volt, hogy semmi körülmények között el nem mennek addig, ott fognak étkezni, inig követelésüket nem teljesitik teljes egészében és csak harcok árán kényszeríthetik őket arra, és akkor és csak úgy, ha elviszik vagyis deportálják őket. A sztrájkolok szolidaritása a leg példásabb. Ezideig semmi zavargás nem történt a sztrájk alatt. Az emberek valamennyien a campen tar- j tókodnak, nagyon jó példája ez a szolidaritásnak, mit az ország különböző részein dolgozó és sztrájkoló munkásoknak követni kellene. A munkanélküliek ebben jf kerületben megtagadták a munkát mindaddig, inig a sztrájkolok követelését a com- j pany-ák nem teljesitik. A kapitalista lapok úgy próbálják beállítani az itteni helyzetet az ország más részén dolgozó munkások előtt, mintha itt földesur, az apátság állott a sár- [ kára. Uros apát és szerzetes tár- ] sai már a következő esztendőben ismét a királyhoz meg a pápai | követhez fordultak azzal a panaszukkal, hogy a népek, köz- | tűk tehát a mesteremberek is, ! vonakodnak a jobbágyi tartozá- | saik teljesítésétől. Demeter, a király udvarbirája kiszállt Pan- I nonhalmán, maga elé eitáltatta j í a jobbágyokat, elismertette ve- ! ' lük a vétkes és büntetésre méltó ! voltukat és noha térdenállva I kértek tőle is, a pannonhalmi | papoktól is kegyelmet, Ítéletül azt szabta rájuk, hogy “mindegyikük egy álló hónapot töltsön a székesfehérvári börtönben, hacsak az apát és társai e büntetésüket is nem akarják leszállítani. A “ főkolomposok ”-at elvitték a fehérvári tömlöcbe, a 7. oldal semmi sem történt volna és mun kásokat próbálnák ide toborozni, hogy ezáltal a munkanélküliségen akarnak enyhiteni. A 6 órás munkanap bevezetéséről azonban bölcsen hallgatnak. A tudósítás megírásakor a sztrájk 100%-os. A sztrájkolok lelkesedése óriási és semmi körülmények között nem hajlandók a munkát felvenni mindaddig, mig követelésüket teljes egészében a váltakozók nem teljesitik. FELÜLFIZETÉSEK: aug. 8—15-ig. Az IWW detroiti tagok 9.50 J. Lipnsz, Detroit ............ l..:— Dénes Sil veszt er, Detroit 1.— B. Goldstein, N.Brunswick 2.— J. Havel,, Garfield, N. J. I.— IWW new yorki tagok 6.— IWW. Pittsbnrghi tagai 20.— A kentucky-i sztrájkra hozzánk küldött adományok: M. Boncaik, Elgin, 111. ... 1.— M. Vlasits, New York, —.50 F. S., Budapest .30 pengő A kentucky-i sztrájkra, minden adomány a General Defense Commettee címére küldendő, £55 W. Lake St., Chicago, 111.--------o Szerkesztői üzenetek Sipos Bálint, Homer City, Pa. kévéiéből nem tudunk mást elolvasni, csakhogy ön az Ónképző tagja és mi “fogjuk be a pofánkat.” Az Önképző hivatalos lapjából az Uj Előréből ennyi sok értelmiséget sajátított el, — igazán megérdemli az álkommu- nizmus első osztályú érdemrendjét. Utazzon el érte sztrájktörő társaihoz Clevelandija. Máskor a legkisebb gyermekével írassa le levelét, hogy legalább elolvasni tudjuk finom kifejezéseit. Joe Simon, Coraopolis, Pa. — Tisza István meggyilkolása idején már nem volt miniszterelnök. Gyöngyösi Venyihel Ferenc, Canada. — Hogy majd ön a más világon be fogja nekünk bizo- nyitani, hogy milyen bűnösök vagyunk és hogyan fogunk égni a máglyán, ezt megengedjük önnek, csak arra kérjük, hogy addig több levelet ne Írjon hozzánk. többinek a büntetését mrg.y kegyesen elengedte az apát (hiszen ha a tömlőében van a jobbágy, nem tud otthoon dolgozni-!) de ezek nehogy mégis uraik ellen elkövetett méltatlanságaik s az okozott károk dacára teljesen büntetlenül ne maradjanak, néhánynak fejét félig lenyiratta s a piacot meg kellett kerülniük, annak bizonyságául, hogy az z uraik eellen vétő kés lázongok büntetést érdemlenek.” íme, ez volt a legvége az első választott bírósági eljárásnak, amelyben már mesteremberk is szerepeltek. Aesády rezüméje: “Az országbíró vagyis az állam képviselője már a közrend, az isten alkotta társadalmi szervezet elleni lázadásnak minősítette a földesurak elleni panaszkodási.’
