Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-08-12 / 649. szám

Augusztus 13. BÉRMUNKÁS 7. oldal Szólásszabadság fentartással HÉTKÖZNAPOK Minden iskolás gyermek tudja hogy az Egyesült Államoknak van alkotmánya. Nagy gonddal igyekeznek az agyukba vésni, hogy a szólás, sajtó és békés gyülekezési jogot a törvény vé­delmezi. Ehhez elvitathatatlan joga van mindenkinek, aki az Egyesült Államok alkotmányá­nak üdítő napsugara alatt él. Az alkotmány azonban meg­változtatható aszerint, hogy ki. és miről akár beszélni. Minden munkás szervező és forradalmi agitátor tudja ezt, Upton Sin­clair egyszer megpróbálta nyil­vánosan felolvasni ezen “jog” védelmére vonatkozó függeléket San Pedrobair, de történetesen ott éppen IWW sztrájk volt fo-* lyamatban és igy Upton Sinclair nak a torkára forrasztották a szót és börtönbe vetették. Ilyen formában már számtalan eset­ben tagadták meg a szólássza­badság “jogot”, a háború tarta­ma alatt pedig azt ^telejsen fel­függesztették. A* chicagói rendőrségnek is sa­ját maguk által alkotta szabá­lyaik vannak a szólásszabadsá­got illetőleg és sokszor a kozá­kokat megszégyenítő brutalitás* sál igyekeznek megakadályozni ezen jog gyakorlását. Sok esetben kedvtelésből köz­belépnek és megakadályozzák az utcai szónokokat, máskor kivo­nulnak a fekete batárjaikkal és népszerűtlen squad kocsikkal és a szónokokat -az. utcán meghur­colják vagy börtönbe vetik. A megszokott vád, rendetlen vi­selkedés. Ily esetekben termé­szetesen mindig a rendőrség a hibás, mert közbelépésükkel fel- ! forgatják a gyűlések rendes me­netét. * • A nyár folyamán már néhány­szor megtámadták gyűléseinket és munkástársaink minden eset­ben megtagadták a gyűlések be* szüntetését. Lapunk más helyén helyén ismertetjük a rendőrség­nek a szólásszabadság ellen el­követett erőszakoskodásait. Az utcai gyűlések tovább folynak. A szólásszabadságra szüksé­günk van. Szerencsére az Egye­sült Államoknak van alkotmá­nya és egy ntásik Illinois állam­nak. mely a szabad szólást biz­tosítja. Rendőrség vagy nem ren dőrség, beszélni fogunk Chica­góban. Akik a szólásszabadsági harcban segíteni akarnak, jöjje­nek ! Ind. Sol.--------------G-------------­Aratás közepette. (Folytatás a 4-ik oldalról.) ard.” A rajzolásban igaza volt a kansasi farmernak, amikor a farmert a szamárral hasonlította össze, mert lm egy kicsit is több eszük volna a farmeroknak, ak­kor nem szórnák széjjel a ter­mészetadta termést, mert ez ál­tal, hogy széjjelszórta, megsem­misítette azt, csak a kizsákmá­nyoló osztálynak malmára haj­totta a vizet, hiszen maga a ki­zsákmányoló osztály is azt teszi, | a tengerbe sülyeszti, felperzseli a termést, hogy a piaci árat jó profittal biatositsa. Meg kell, hogy tanulja a kansasi farmer s a világnak minden farmerja, — hogy a fejlett gazdasági rend­szerben mindig a nagytőke az, amely érvényesül, amelynek ha­talmánál fogva minden akarata szentül teljesül. Az amerikai kis farmer, akik- j nek termékeit ez esztendőben nem vehetik vissza természeti vagy “isteni” csapásokra, mint szárazság, jég, felhőszakadás s egyébb viharokra, képtelen áru­jának piacot találni s felperzse­li, széjjelszórja, megsemmisíti a>}L Nem bira ki a versenyt a | nagy mezőgazdasági kartellek­kel, nem bírja a mortgageot tör­leszteni, farmját veszítve, bele­kerül a bérmunkások tartalék- seregébe, ez a folyamat éppen úgy megy végbe a mezőgazda- sági iparban, mint minden más áru gyártásánál. A nagytőke kiszorítja a kis­iparost, a kis farmert s az élet összes javai mindig kevesebb és kevesebb kezekben összpontosul, jnely által milliók és milliók nélkülöznek, szenvednek. Akar­va,. nem akarva rá kell, hogy térjen a munkásostály az egyet­len helyes útra. hogy a rettene­tes helyzetből, melybe a nagy­tőke kapzsisága sodorta, szaba­duljon s ez az ut a Vifág Ipari Munkásainak útja, melyen ha­ladva elérjük azt a kánaánt, — melyben nem lesz számunkra örökké szűk esztendő, hanem bőségben, boldogságban fogunk élni. Ha ezt akarja őn is, ha megunta már ezt a kétséges helyzetet, akkor segítse építeni az Egy Nagy Szervezetet az IWW-t.-----------:—o---------------­KERESTETÉS. Weiser Sámuelné aki 1909-ben Budapest, Alsóerdősor 32 szám ; alatt lakot, keresi Mihalik Fló­rián vasmunkást és feleségét szül. Ligáts Annát, akik 1904- ben mentek ki Amerikába, 1908- ban visszajöttek Budapestre, — majd 1909. évben mentek ki új­ra. Legutoljára 1908-ban Cleve­land. Tükröt Ave-n laktak. Felhívjuk azokat ,akik a fent j keresett egyének hollétéről tu- | domással bírnak, ezt jelentsék be szerkesztőségünkben. Az IWW bpesti titkársága.--------o-------­Az IWW Cleveladi magyar csoportja . összejöveteleit , tartja minden péntek este az E. 104-ik utca és Buckeye Road sarkán.-------o-------­Az IWW clevelandi magyar csoport szervező bizottsága gyű­léseit tartja minden második szombat este. Olvasd a Bérmunkást A rossz viszonyok, ,amik az Egyesült Államokban az utóbbi két évben uralkodtak, a szo­kottnál is nagyobb jelentőségű­vé tették ezt a rövid kis szót: Segítség! A bárány a farkasverembe ke­rült. A bárány a munkásság, — mely a kapitalisták által felállí­tott veremben vergődik és két­ségbeesetten kiáltoz,ik segítség után. De a 'kapitalista nem hallja a segítségért kiáltó szót. Minek is hallaná? Megszokta már, hogy ő legyen az ur s liogy minden úgy történjen, hogy azt ő akarja. Á kiéheztetett tömeg pedig az első odadobott konc láttára újra kezes bárány lesz — ma­jom — ki úgy ugrálja körül a gazdáját, ahogy annak a leg­jobban tetszik. A tegnap elmúlt el kell feled­ni. Igen ám de mi lesz a Hol­nappal? Jöhet és fog is jönni egy újabb az eddiginél egy sok­kal nagyobb krizis. Mi lesz ak­kor? Persze az állam jószivü f Ame­rika a dús Eldorado földje, bár­mikor tud juttatni kincseiből egy-egy darabkát az éhező nép­nek. Míjoek az önérzet a tömeg­nek? Minek lelki fényűzésekhez szoktatni a dolgozókat? Pedig az önérzet dolga min­den ! , • A pofon amit a munkásság piost újra kapott s eltűrt — szintén az önérzet dolga. A kérdés csak az, elfogja-e tűrni a munkásság a többi pofo­nokat is, vagy emberi voltára ébredve, fogja odakiáltani el­nyomóinak — eddig s ne to­vább ! Brbok Elza. Az Otthont Védő Liga (Folytatás a 3-ik oldalról kukák, hogy nem látják meg, bogy a nagy trösztök nagy lánc­üzleteket uraló bankcsoportok jobban bírják pénzelni az ilyen megvesztegethető s a profitot szentnek tartó intézményt. Jó­zan ésszel hogy tudják elképzel­ni, hogy nekik olyan szent a profit, de majd a törvényhozó, akit ők centekkel akarnak meg­vesztegetni, nem inkább a dollá­rokat fogja elfogadni a trösz­töktől. De mint a vízbe fuldokló nem nagyon mérlegeli, hogy a szal­maszál, mely után kapkod, meg­menti-e vagy sem, igy ezek a szervezkedéshez nem szokott klsjmzdák, kisüzletesek sem gon­dolnak arra, hogy .szélmalom­harc az, melyre 20 dollár tagdi­jat befizetnek s csak arra lesz jó, hogy egy pár szervezőnek az otthonát megmentsék vele. A mai rendszer gazdasági összeomlását nem lehet megaka­dályozni s első sorban a kis­gazdákat, kis kereskedőket te- I meti maga alá, dacára, hogy 12, 14 órákat robotolnak, mégis csődbe jutnak, felemészti őket a TRÖSZT, amint a kis halakat a nagyobbak, egyetlen menekvé­sük abban van, hogy ha felisme­rik a fejlődés folyamatát s ak­kor felismerik azt is, hogy ne­kik ugyanaz, az érdekük, mint a bél-munkásságnak, s azoknak a j forradalmi gazdasági szervezetét I kell nekik is támogatni, mert elöbb-utóbb ők is bérmunkásság táborába kerülnek.-Minden kisüzletember, kis­gazda csak nyerhet az akid, ha az IWW megteremti az Ipari Demokráciát, mert 4'gy pár- órai napi munka mellett jobb és biz­tosabb megélhetést tudunk atkii, mint a -mai kapzsi rendszerben ! 14- órai munka mellett bír magá- 1 nak kigüreölni. Nevetséges még az egész Moz­galomban- az is, hogy gazdasági csődtől politikai utón akarják magukat megvédeni, sajnos, — még munkások között is sokan akadnak, akik nem látják, hogy nem Washingtonban vagy Lan- singban veszik vagy adják neki a megélhetést, sőt még azoknak t akik ottan mint kormányzók, mrgy hólyagok szerepelnek, a Wall "Street adja vagy veszi el tőle a megélhetést, igy a Wall j St reetet fogja első sorban is szolgálni. Tehát a gondolkodó munkásság, sőt az ébredező- kis üzlet esek sem a politikai utón utón várják a gazdasági felsza­badulást, hanem gazdasági szer­vezettségükön keresztül maguk­nak kell azt megszerezni egy uj tökéletesebb rendszer felépítése által, melyet az IWW ajá*d> és épit s Gazdasági egyenlőségnek í IPARI SZABADSÁGNAK ne- I vez. Vi. AZ IWW LAPJAL BÉRMUNKÁS, magyarnyelvű hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York, Box t?, Sta. Y INDUSTRIAL SOLIDARITY, angcl- nyelvü hetilap, az I. W. W. hivatalos közlönye. Egy évre $2, egyes szám ára 5 cent. Megjelenik 555 West Lalié Street, Chicago, 111. INDUS TRIAL WORKER, angolnyelvü hetilap. Egy évre $2; egyes szármára 5 cent. — Megjelenik Seattle, Wish., Box 1857. IL PROLETARIO, olasz hetilap. Egy évre $2; egyes szán- ára 5 cent. Meg­jelenik Brooklyn, N. Y., Eox 24, Sta. I L GOLOS TRUZENIKA. orosz havi fo­lyóirat. Egy évre $1; egyes szám 15 cent. Megjelenik 555 W. Lake Street,, Chicago, 111. TIE VAPAUTEEN, finn havi folyó­irat, 32 oldalasJ $1.7? egy évre} egyes szám 15 cent; májusi és de­cemberi példány 48 oldal, 25 c. Meg­jelenik 555 W. Lake St., Chicago. 111. INDUSTRIALISTI, finn napilap. Egy évre $4.50, fél évre $2.50. három hó­napra $1.50. Egyes szám 5 cent. Megjelenik Duluth, Minn., Box 446. JEDNA VELKA UNIE, csehszlovák- he­tilap. Egy évre $2; egyes szám 5 cent. Megjelenik 11314 Revere Ave., Cleve­land. Ohio. í SOLIDARIDAD, spanyol félhavi lap. : Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York City, N. Y. Bo« 37., Station D.

Next

/
Thumbnails
Contents