Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-08-12 / 649. szám
Augusztus 13. BÉRMUNKÁS 7. oldal Szólásszabadság fentartással HÉTKÖZNAPOK Minden iskolás gyermek tudja hogy az Egyesült Államoknak van alkotmánya. Nagy gonddal igyekeznek az agyukba vésni, hogy a szólás, sajtó és békés gyülekezési jogot a törvény védelmezi. Ehhez elvitathatatlan joga van mindenkinek, aki az Egyesült Államok alkotmányának üdítő napsugara alatt él. Az alkotmány azonban megváltoztatható aszerint, hogy ki. és miről akár beszélni. Minden munkás szervező és forradalmi agitátor tudja ezt, Upton Sinclair egyszer megpróbálta nyilvánosan felolvasni ezen “jog” védelmére vonatkozó függeléket San Pedrobair, de történetesen ott éppen IWW sztrájk volt fo-* lyamatban és igy Upton Sinclair nak a torkára forrasztották a szót és börtönbe vetették. Ilyen formában már számtalan esetben tagadták meg a szólásszabadság “jogot”, a háború tartama alatt pedig azt ^telejsen felfüggesztették. A* chicagói rendőrségnek is saját maguk által alkotta szabályaik vannak a szólásszabadságot illetőleg és sokszor a kozákokat megszégyenítő brutalitás* sál igyekeznek megakadályozni ezen jog gyakorlását. Sok esetben kedvtelésből közbelépnek és megakadályozzák az utcai szónokokat, máskor kivonulnak a fekete batárjaikkal és népszerűtlen squad kocsikkal és a szónokokat -az. utcán meghurcolják vagy börtönbe vetik. A megszokott vád, rendetlen viselkedés. Ily esetekben természetesen mindig a rendőrség a hibás, mert közbelépésükkel fel- ! forgatják a gyűlések rendes menetét. * • A nyár folyamán már néhányszor megtámadták gyűléseinket és munkástársaink minden esetben megtagadták a gyűlések be* szüntetését. Lapunk más helyén helyén ismertetjük a rendőrségnek a szólásszabadság ellen elkövetett erőszakoskodásait. Az utcai gyűlések tovább folynak. A szólásszabadságra szükségünk van. Szerencsére az Egyesült Államoknak van alkotmánya és egy ntásik Illinois államnak. mely a szabad szólást biztosítja. Rendőrség vagy nem ren dőrség, beszélni fogunk Chicagóban. Akik a szólásszabadsági harcban segíteni akarnak, jöjjenek ! Ind. Sol.--------------G-------------Aratás közepette. (Folytatás a 4-ik oldalról.) ard.” A rajzolásban igaza volt a kansasi farmernak, amikor a farmert a szamárral hasonlította össze, mert lm egy kicsit is több eszük volna a farmeroknak, akkor nem szórnák széjjel a természetadta termést, mert ez által, hogy széjjelszórta, megsemmisítette azt, csak a kizsákmányoló osztálynak malmára hajtotta a vizet, hiszen maga a kizsákmányoló osztály is azt teszi, | a tengerbe sülyeszti, felperzseli a termést, hogy a piaci árat jó profittal biatositsa. Meg kell, hogy tanulja a kansasi farmer s a világnak minden farmerja, — hogy a fejlett gazdasági rendszerben mindig a nagytőke az, amely érvényesül, amelynek hatalmánál fogva minden akarata szentül teljesül. Az amerikai kis farmer, akik- j nek termékeit ez esztendőben nem vehetik vissza természeti vagy “isteni” csapásokra, mint szárazság, jég, felhőszakadás s egyébb viharokra, képtelen árujának piacot találni s felperzseli, széjjelszórja, megsemmisíti a>}L Nem bira ki a versenyt a | nagy mezőgazdasági kartellekkel, nem bírja a mortgageot törleszteni, farmját veszítve, belekerül a bérmunkások tartalék- seregébe, ez a folyamat éppen úgy megy végbe a mezőgazda- sági iparban, mint minden más áru gyártásánál. A nagytőke kiszorítja a kisiparost, a kis farmert s az élet összes javai mindig kevesebb és kevesebb kezekben összpontosul, jnely által milliók és milliók nélkülöznek, szenvednek. Akarva,. nem akarva rá kell, hogy térjen a munkásostály az egyetlen helyes útra. hogy a rettenetes helyzetből, melybe a nagytőke kapzsisága sodorta, szabaduljon s ez az ut a Vifág Ipari Munkásainak útja, melyen haladva elérjük azt a kánaánt, — melyben nem lesz számunkra örökké szűk esztendő, hanem bőségben, boldogságban fogunk élni. Ha ezt akarja őn is, ha megunta már ezt a kétséges helyzetet, akkor segítse építeni az Egy Nagy Szervezetet az IWW-t.-----------:—o---------------KERESTETÉS. Weiser Sámuelné aki 1909-ben Budapest, Alsóerdősor 32 szám ; alatt lakot, keresi Mihalik Flórián vasmunkást és feleségét szül. Ligáts Annát, akik 1904- ben mentek ki Amerikába, 1908- ban visszajöttek Budapestre, — majd 1909. évben mentek ki újra. Legutoljára 1908-ban Cleveland. Tükröt Ave-n laktak. Felhívjuk azokat ,akik a fent j keresett egyének hollétéről tu- | domással bírnak, ezt jelentsék be szerkesztőségünkben. Az IWW bpesti titkársága.--------o-------Az IWW Cleveladi magyar csoportja . összejöveteleit , tartja minden péntek este az E. 104-ik utca és Buckeye Road sarkán.-------o-------Az IWW clevelandi magyar csoport szervező bizottsága gyűléseit tartja minden második szombat este. Olvasd a Bérmunkást A rossz viszonyok, ,amik az Egyesült Államokban az utóbbi két évben uralkodtak, a szokottnál is nagyobb jelentőségűvé tették ezt a rövid kis szót: Segítség! A bárány a farkasverembe került. A bárány a munkásság, — mely a kapitalisták által felállított veremben vergődik és kétségbeesetten kiáltoz,ik segítség után. De a 'kapitalista nem hallja a segítségért kiáltó szót. Minek is hallaná? Megszokta már, hogy ő legyen az ur s liogy minden úgy történjen, hogy azt ő akarja. Á kiéheztetett tömeg pedig az első odadobott konc láttára újra kezes bárány lesz — majom — ki úgy ugrálja körül a gazdáját, ahogy annak a legjobban tetszik. A tegnap elmúlt el kell feledni. Igen ám de mi lesz a Holnappal? Jöhet és fog is jönni egy újabb az eddiginél egy sokkal nagyobb krizis. Mi lesz akkor? Persze az állam jószivü f Amerika a dús Eldorado földje, bármikor tud juttatni kincseiből egy-egy darabkát az éhező népnek. Míjoek az önérzet a tömegnek? Minek lelki fényűzésekhez szoktatni a dolgozókat? Pedig az önérzet dolga minden ! , • A pofon amit a munkásság piost újra kapott s eltűrt — szintén az önérzet dolga. A kérdés csak az, elfogja-e tűrni a munkásság a többi pofonokat is, vagy emberi voltára ébredve, fogja odakiáltani elnyomóinak — eddig s ne tovább ! Brbok Elza. Az Otthont Védő Liga (Folytatás a 3-ik oldalról kukák, hogy nem látják meg, bogy a nagy trösztök nagy láncüzleteket uraló bankcsoportok jobban bírják pénzelni az ilyen megvesztegethető s a profitot szentnek tartó intézményt. Józan ésszel hogy tudják elképzelni, hogy nekik olyan szent a profit, de majd a törvényhozó, akit ők centekkel akarnak megvesztegetni, nem inkább a dollárokat fogja elfogadni a trösztöktől. De mint a vízbe fuldokló nem nagyon mérlegeli, hogy a szalmaszál, mely után kapkod, megmenti-e vagy sem, igy ezek a szervezkedéshez nem szokott klsjmzdák, kisüzletesek sem gondolnak arra, hogy .szélmalomharc az, melyre 20 dollár tagdijat befizetnek s csak arra lesz jó, hogy egy pár szervezőnek az otthonát megmentsék vele. A mai rendszer gazdasági összeomlását nem lehet megakadályozni s első sorban a kisgazdákat, kis kereskedőket te- I meti maga alá, dacára, hogy 12, 14 órákat robotolnak, mégis csődbe jutnak, felemészti őket a TRÖSZT, amint a kis halakat a nagyobbak, egyetlen menekvésük abban van, hogy ha felismerik a fejlődés folyamatát s akkor felismerik azt is, hogy nekik ugyanaz, az érdekük, mint a bél-munkásságnak, s azoknak a j forradalmi gazdasági szervezetét I kell nekik is támogatni, mert elöbb-utóbb ők is bérmunkásság táborába kerülnek.-Minden kisüzletember, kisgazda csak nyerhet az akid, ha az IWW megteremti az Ipari Demokráciát, mert 4'gy pár- órai napi munka mellett jobb és biztosabb megélhetést tudunk atkii, mint a -mai kapzsi rendszerben ! 14- órai munka mellett bír magá- 1 nak kigüreölni. Nevetséges még az egész Mozgalomban- az is, hogy gazdasági csődtől politikai utón akarják magukat megvédeni, sajnos, — még munkások között is sokan akadnak, akik nem látják, hogy nem Washingtonban vagy Lan- singban veszik vagy adják neki a megélhetést, sőt még azoknak t akik ottan mint kormányzók, mrgy hólyagok szerepelnek, a Wall "Street adja vagy veszi el tőle a megélhetést, igy a Wall j St reetet fogja első sorban is szolgálni. Tehát a gondolkodó munkásság, sőt az ébredező- kis üzlet esek sem a politikai utón utón várják a gazdasági felszabadulást, hanem gazdasági szervezettségükön keresztül maguknak kell azt megszerezni egy uj tökéletesebb rendszer felépítése által, melyet az IWW ajá*d> és épit s Gazdasági egyenlőségnek í IPARI SZABADSÁGNAK ne- I vez. Vi. AZ IWW LAPJAL BÉRMUNKÁS, magyarnyelvű hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York, Box t?, Sta. Y INDUSTRIAL SOLIDARITY, angcl- nyelvü hetilap, az I. W. W. hivatalos közlönye. Egy évre $2, egyes szám ára 5 cent. Megjelenik 555 West Lalié Street, Chicago, 111. INDUS TRIAL WORKER, angolnyelvü hetilap. Egy évre $2; egyes szármára 5 cent. — Megjelenik Seattle, Wish., Box 1857. IL PROLETARIO, olasz hetilap. Egy évre $2; egyes szán- ára 5 cent. Megjelenik Brooklyn, N. Y., Eox 24, Sta. I L GOLOS TRUZENIKA. orosz havi folyóirat. Egy évre $1; egyes szám 15 cent. Megjelenik 555 W. Lake Street,, Chicago, 111. TIE VAPAUTEEN, finn havi folyóirat, 32 oldalasJ $1.7? egy évre} egyes szám 15 cent; májusi és decemberi példány 48 oldal, 25 c. Megjelenik 555 W. Lake St., Chicago. 111. INDUSTRIALISTI, finn napilap. Egy évre $4.50, fél évre $2.50. három hónapra $1.50. Egyes szám 5 cent. Megjelenik Duluth, Minn., Box 446. JEDNA VELKA UNIE, csehszlovák- hetilap. Egy évre $2; egyes szám 5 cent. Megjelenik 11314 Revere Ave., Cleveland. Ohio. í SOLIDARIDAD, spanyol félhavi lap. : Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik New York City, N. Y. Bo« 37., Station D.
