Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-07-16 / 645. szám
Ju'íiis 16. BÉRMUNKÁS 5. oldal. ruüi a AZ OLVASÓK KÖRÉBŐL E rovatban minden oly közérdekű dolgot készséggel közlünk, mely a munkásosztály érdekét szolgálja. Kérjük a levelekt teljes név és cim aláírásával ellátni, amit azonban a levélíró kérelmére esetleg mellőzünk vagy csak kezdő betű jelzéssel látunk el. Szerk. MEGJEGYZÉS: Pár héttel ezelőtt közöltük le az első vita leveleket Varjas és Zára munkástársak között. Az alábbi két levél azok- é nak a folytatása. Saskatoon, Sask. 1931. junius 7. ZÁRA JÁNOS Chicago, Iil. KEDVES MTÁRS! Május 2 1 -én kelt szives leve lére kissé késve válaszolok, mi után 3 hétig távol voltam Saska- toonból, e miatt nem volt módomban leveléhez jutnom, de miután visszaérkc-ztem és levelei vettem, igy megpróbálok a szive? levelében foglaltakra válaszolni. Levelének 1, 2 és 3-ik pontjában foglaltakat úgy látszik, teljesen egyformán látjuk és a 4-ik bekezdésében folytatott és megvilágított szükségességét is elfogadom és a harcait is dicsőítem és nagy részben magamévá is teszem a munkásvezérekre tett kritikáját. Azonban ma már egéss tisztán látható, hcrgy nemcsak a munkás vezérek maradnak le hanem egyaránt lemaradnak a vezetőségek is a mozgalomban Ezt láttam a három het^3 távol létemben, mert ameddig a munkásság közt a forradalmi hangú latok a legmagasabbra emelőd- tek, addig a munkásvezérek egymás közt civakodnak: de ugyan ezt teszik a vezetőségek is és ezt teszik a szervezetek tagjai is e szervezetek tagjaival, de már ez sem elriasztó a részemre, mert ameddig a vezérek és vezetősé gek (ha bármily néven szerepelnek is azok) civakodnak, addig a nyomor annyira ebysébesiti a munkásságot, hogy ma mát nyíl tan állíthatom, hogy Canada munkássága fizikailag mindig akcióképes és csak a pillanatot, vár ja, hogy Amerika munkássága is megmozduljon és a megrzoi 1 di- sa lekösse az amerikai ima malis ta hadakul, mert ha C’aaaia mun kásságár.ak Amerik * imperialista hadakat, mert ha Canada munkásságának Amerika imperialista hadaitól nem kellene tartania, itt már a közeli napokban kitörhetne a forradalom, bár a fent említett veszedelmek mellett még más veszedelmek is vannak, — mert Canadának ahogy seregei nincsenek, úgy nincsenek fegyverei sem és igy, ha a kapitalista rendszert meg is tudnák dönten, de uralmukat nem bírnák megtartani, pedig az első 4$ óra alatt negyedmilliós hadsereget egész könnyen toborozhatna a forradalmi kormány. Sokat Írtam Canadáról, vagyis : rgirtam azt, ahogy én látom a viszonyokat és most visszatérek ismét levelére: a munkástársam leveléből úgy látom hogy a szovjet unióval semminemű szimpátiájuk nincs, mihez nekem ugyan semmi közöm, de ez engem arra enged következtetni, hogy az IWW inkább a hét szilvafás munkás ideológiákért harcol, — mint a szociális vagy a kommunista ideálokért, pedig munkástársam ezt nem lehet, hogy hét szilvafa is legyen és elnyomók is. Ez teljesen lehetetlen! Bár Ford is ilyképpen akarja megoldani a kapitalista gazdasági krízise de félő, hogy ez neki sem fog sikerülni. Hogy a kommunista párt és a “sárga" szoc. dem. pártok mit tettek a parlamentben, az részem ről a semminél is kevesebbet jelent, de az IWW sem dicseked- j hetik sokkal többel, ezeknél ne- j kém minél többet jelent az orosz Szovjet fejlődése mert ha voltak is és ha még vannak is beteges jelenségei, az utolsó 5 év teljesen garancia arra, hogy a még meglevő betegségeit is ki fogja heverni, ami már csak elenyésző ahhoz a súlyos betegségekhez, amit az első 9 esztendőben küzdött le. Megbocsájt munkástársam, ha levelem valamely szakaszával sér teném a maga, vagy a szervezete ideálját, de én ezidő szerint sem tartozók sem ide, sem oda. Én teljesen visszavonultan élek a munkásmozgalomtól és nem is kivánok beleavatkozni, de mint független ember elmulaszthatat- lannak tartom azt, hogy levelére ne válaszoljak, bár még sokat szeretnék Írni, de rengeteg levelem halmozódott fel a távollétem alatt és szeretnék minden barátom érdeklődésének eleget tenni. Ha úgy gondolja, hogy érde- í mcs velem vitatkozni, én a leg- i nagyobb készséggel állok rendelkezésére, mert még részemről is igen nagy szükség mutatkozik a csiszolódásra. A reményben, hogy a lehető legjobb barátok maradunk maradtam önzetlen forradalmi üdvözlettel Varjas E .Imre. Mentsük meg a bányászok éhező i gyermekeit (Folytatás az 1-ső oldalról.) kell éreznie magát e harcos bányászok helyzetébe, hogy teljes erejével segítségükre siethessen. Mindennemű segítség az alábbi cimre küldendő: Kentucky Miners’ Relief Committee, Evartfj Ky. Nem szabad késni a támogatással. A bányászok gyermekei éheznek. Mentsük meg őket az éhhaláltól. Chicago, 1931. jul. 4. | TISZTELT VARJAS MTÁRS! Junius 7-én kelt levelét vet- ' tem és az abban foglaltakra az alábbiakban igyekszek megértő választ adni. Amint Írja, előbbi levelem 1, 2. és 3-ik pontjában foglaltakkal iHjesen egyet értünk és a “mun kásvezérekről” irt véleményem inéi is megegyezik, de azért még is kétségbe vonja a vezérek kiirtásának szükségességét. A munkásmozgalomban végbe ment veszekedések és szakadások élén csaknem - minden ecetben oly emberek álltak, akik a munkásmozgalomhoz nem azért tar teztak, hogy a fennálló igazságtalan társadalmi rendszer ellen harcoljanak. Bár a proletárok sorából származtak-! de az “úri” élet után vágyódva iskoláztatásuk révén az úgynevezett “intel- lektuelek” sorába kerültek ét amikor az “úri éJét'C) utáni reménységük szertefoszlott, visszatértek a proletárokhoz, de nem azért, hogy azok harcát előbbre vigyék hanem már belépésükkor az a cél vezette, hogy ott köny- nyü megélhetést teremtsenek. Ét ' ezért mindenre képesek. Különösen látható ez az utóbbi évtized ben, vagyis amióta az ugyneveV zet " kommunista” pártok semmit sem jelentő lármájukkal ész- 1 revétették létezésüket. Mig a i múltban a nézeteltérések vitákban domborodak ki, addig a ‘kommunista vezé|efc” a legófr- rombább terrorral akarnak minden becsületes törekvést elnyomni. Ez ellen minden önzetlen — harcát komolyan vevő munkásembernek fel kell lázadni és a munkásmozgalmat megtisztítani a salaktól . A Canadai viszonyok. A canadai viszonyokról irt állításait kétkedve olvasom. Kétségtelen, hogy önt a lelkesedés tulmagas szárnyakon röpíti és a rideg valóságot figyelmen kivü3 hagyja. Ajánlatos volna, ha ezen állításait a következő levelében bizonyítókkal támogatná. A nyomor létezése még nem j jelenti azt, hogy a munkásosztály I készen van a világot megváltó forradalomra. Vegyük csak bonc kés alá a tényeket és aztán vonjuk le a következtetést. 1. Milyen aránylikban vannak a canadai munkások megszervezve? 2. Mi- j lyen szervezetbe? Forradalmi gazdaság: szervezetbe, készen az j iparok átvételére és a termelés tovább folytatásaira, vagy pedig a sárga szakszervezetekbe, akik még napjainkban is a tőke és munka testvériségét hirdetik? Szenntünk a forradalomra való felkészültséget az öntudatos munkásság szervezett ereje dokumentálja. Ha valaki éhes még az nem jelenti azt, hogy készen van a forradalomra mert az éhség ál-- tál felcsigázott láz rögtön elmúlik mihely kenyérhez jut az éhező. Nemcsak az a fontos, hogy a forradalom kitörjön hanem sokkal fontosabb, hogy a forradalom vívmányait megtarthassuk és azt tökéletessé fejlesszük. Ehhez elengedhetetlen szükségesség: az öntudatos munkásság céltudatos cselekvése. Ezt pedig csak úgy érhetjük el ha munkaerőnket forradalmi ipaii szervezetbe egyesítjük. Tudtommal a helyzet nem ez Canadában és igy kétségbe von; m azon állítását, hogy a canadai munkásság készen van a forradalomra. Hogy állunk Oroszországgal ? Amikor levélváltásainkkal önnel vitába bocsátkoztam semmi szándékom nem volt és ma sincs Oroszországról vitatkozni, mert a tények megállapításánál oly adatokat kellene felsorakoztatni, melyekből olyan emberek, mint On is, akit a nagy világon semmi más nem érdekel, csak Oroszország, félremagyarázva Oroszország elleni támadást magyaráznak ki. Nem foglalkoztam előbbi levelemben sem Oroszországgal és Ön mégis azt állapítja meg abból .hogy a “SzovjeT Unióval semmi szimpátiájuk nincs.” Hogy emlékezetét felfrissítsem, itt idézem az, amit előbbi levelemben Oroszországról Írtam: “Az egyetlen hely, amelyre minduntalan hivatkoznak Oroszország, azonban téves azt hinnünk, hogy a dicső forradalom az ő munkájuk eredménye. Az orosz forradalom az elviselhetetlen nyomor következtében tört ki és csak később kerültek a kommunisták annak élére.” Ezt Etám Oroszországról és ebből csak a rosszakarat magyarázhat ki támadást az orosz szovjet unió ellen. Ön megállapítja hogy az IWW valami “hét czilvafás ideológiáért” Jiarcol. — Műveltségem nem elég magas ahhoz, hogy a hétszilvafás ideológiát ismerjem, de mivel megjegyzi, hogy 1 ord is ezt akarja, igy körülbelül meg tudom érteni, hogy Ön mire céloz. Ebből megállapíthatom hogy ön egyáltalán nem ismeri az lWW-t. Talán olvasott valamit az IWW-ről, — azonban it is az az eset áll fenn, mint száz közül kilencvenkilencszer, hogy lyin helyről szerezte az információt, ahonnan azt tévésén adták önnek es mielőtt a tényekről meggyőződne, már is Ítéletet mond. Ajánlom Önnek, hogy ismerje meg az IWW-t, annak ami, és nem úgy amint az! eddig ismeri. A küldendő néhány füzet erre bő alkalmat nyújt önnek, különösen ajánlom, Hogy olvassa el az IWW “Elvi nyilatkozatát", melyet minden “Bérmunkás” számban megtalál és füzeteink legnagyobb részén is. Ha ezt megtesz, és azután tue ajánlani szervezetet, amely tisztább forradalmi szervezet a? IWW-nál, én hajlandó leszek an nak érdekében dolgozni. Önnek a “semminél is kevesebbet jelent” hogy “mit tettek a kommunista és a szoc. dem pártok”, de amint mondja aj, IWW sem sokkal többet dicsekedhet.” Ha egyebet nem tett volna az IW)V, csak azt, hogy cl munkásmozgalmat a helyes ala pokra fektette, már ezzel is töb bet tét, mint az összes politikai párok együttvéve. Azonban ennél sokkal többet tett. Ha Ön is(Folytatás a 6-ik oldalon.) »
