Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-12-19 / 666. szám
December 19. BÉRMUNKÁS 5 oldal DETROITI HÍREK f A tanárok szólásszabadsága. Dr. Bergman, a Detroit Teachers College tanára egy beszédet mondott, melyben el ítéli a militarizmust. Ezen beszédéért elakarták bocsátani, helyesebben mondva, elakarták csapni az állásából. Az Iskola Tanács előtt Dr. Shurly emelt vádat ellene és már biztosra is vette, hogy legalább megbüntetik Berg- mant, de a védelemmel is elkészültek oly erősen, hogy az Iskola Tanács kénytelen volt elfogadni egy határozati javaslatot, melyben kimondja, hogy nem vonja meg a jogot az alkalmazott tanároktól, tanítóktól, hogy az iskolán kívül szabadon nyilvánítsák a saját véleményüket. Dr. Bergman a tanulók által szervezett Ipari Demokrácia Liga által rendezett gyű lésen tartotta meg azt a beszédet, melyért elakarták tőle venni a kenyerét. Bár ö is nagyon vigyáz, hogy a tanszékből ne mondjon olyat, amiért egész biztosan kizárnák még akkor is ha mindenki előtt ismert dolgot mondana, de amit a kormány és a kormányt uraló tőkés rendszernek urai nem szeretnek beismerni és nyilvánosan arról beszélni. Most megmenekült a büntetéstől Dr. Bergman, de intőmegmagyarázták, hogy ha sa- példának nagyon is világosan ját véleményét kimerné a tanszéken keresztül is nyilvánítani, akkor nem menekül meg Ez is eredmény, hogy már az iskolán kivül szabadok, mert még nagyon sok tanító és tanár azt hiszi, hogy neki nem szabad még csak saját véleményének sem lenni, csak mint egy papagálynak azt kell ismételni, amit az Iskola Tanács előír. Sokan még arra sem hajlandók, hogy munkásoknak tai*tsanak előadást, vagy a kisebb tanítók, hogy megjelenjenek a munkások kő zött, vagy azok gyermekeit igaz tudományra is tanítsák szabad idejükben, nemcsak arra a maszlagra, melyet az Iskola Tanács előír. A detroiti iskolai tanács határozati javaslatát minden tanítónak elkellene olvasni és emlékezetébe vésni, hátha bátorságot kapnának és szabadidejükben mernének egy kicsit gondolkozni s saját véleményt alkotni és azt néha-néha, ha már nem is a tanszékről. de szabad előadásokon nyilvánítani is mernék. Mi, munkások csak hasznot látnánk a magunkrészére is belőle, mert ha már a tanítók is megláthatják a társadalmi ellentéteket, bizonyos, hogy az öreg boldogulási mesék nem fogják a nebulók agyát sem megmételyezni. A törvénytelen törvény A Bérmunkás hasábjain is irtunk arról, hogy Michigan Államban a tavaszon hoztak egy törvényt, mely szerint minden bevándoroltnak re-J gisztrálni kellett volna. Ezt a törvényt több esetben meg-1 fellebezték és most a Suprem; Courttól lejött a végzés, hogy ez a törvény törvénytelen, mivel az Egyesült Államok hatáskörébe tartozó dolgokat tar I talmazó törvényt egyes államok nem hozhatnak. Nagy volt az öröm a 1001 százalékos amerikaiak között | amikor ezt a törvényt a tavaszon meghozták a Michigan j állami törvényt hozó urak. kik között több pap is van. Egész biztosra vették, hogy már a bevándorolt munkások tömege sen fogják az államot otthagy ni, s részben at fognak de-í portálni s igy :k lesz több [ | munkájuk. Nen olt nekik j baj, hogy az emL jogokat és a Vallás által oly S - *t hangoztatott “FELEBARA nézőpontból is igazságtalan volt s most soknak az fáj, hogy az lEgyesült Államok jogi szem- ! pontjából lett törvénytelen az ők törvényük. Több templomban annak! idején örömmel fogadták ezen törvénytelen törvényt és a gaz | dasági pangás megszűnését csak attól várták, nem is gon- ! doltak arra, hogy a törvény által kiüldözendők nagyrésze I éppen olyan jámbor, vallásos hívők mint ük maguk, hogy a felebaráti szeretet elve azokra. éppen úgy alkalma-; zandó, mint akiknek “szeren- | cséjük volt” itt születni. S ha | már minket, lázadozó forradalmi munkásokat, akik éppen úgy harcoltunk értük, mint i magunkért nem is hajlandók felebarátjaiknak elfogadni, de; nem értjük meg miért akarják azokat a jámborokat is kiiil- I dözni munkájukból, otthonukéból, hiszen még azok nem mer nek gondolkozni, nem hogy cselekedni mernének. FRICSKÁK Fricskúzza: r-r Ha majd az amerikai munkások az igazi okokat meglátják, nem fognak ilyen törvény télén törvényekben bízni, remélni, hanem szervezkednek, j hogy olyan í’endszert építsenek, amelyben a termelés az1 össznépesség javára történik. Ezt készíti elő az IWW az1 EGY NAGY IPARI SZERVE-1 ZETÉVEL. Vi. LOS ANGELESI LEVEL Most, hogy utón vagyok, (lapunk, a Bérmunkás, érdekéiben előfizetés végett nagyon |sok munkásemberrel találkozom, akik azt hangoztatják: “Én is voltam az IWW-nak tagja”. Kérdem: “Miért nem tagja ma?” Felelet: “Ma mások a viszonyok”. Igen, mások, de tudja miért, mert magában nem elég erős a szentlélek, munkástárs”. Ezért kell nekünk ma a munkanélküliség kálváriáját járni és éppen ezért kellene jelenleg még jobban a munkások soraiba kapcsolódni. Minekután munkástárs azt mond ja, hogy másik a viszonyok, ez helyes. Figyeljen csak rám, hadd mondjak el egy esetet. Emlékszik-e arra az időre, amikor a hatóság razziákat rendezett lapunk ellen és munkástársainkat hosszú börtönbüntetésre ítélték? És mi soha meg nem szűntünk létezni. És még csak az IWW nevét sem cseréltük el. Pedig mi csak maroknyian voltunk akkori időkben. Ez örök emlékezetemben él. Amikor a posta nem szállította az IWW lapokat és mi mégis kézhez juttattuk azokat minden olvasónak. Amikor tüzként futotta be az országot, hogy fogdos- ,sák az IWW-istákat, mi, a kiforrottabb emberek, nem rettentünk meg. Arra is emlékszem, amikor a lapot széthor- doztiik s találtunk olyan ‘hős’ munkásokra, akik rémületükben még az ajtón sem mertek .kivül iápni, csak a drótajtón keresztül hebegett: “Munkás- ! társ, ne hozza a lapot, én in- jkábh fizetek”. “Dehát munkástárs, a lapja rendezve van, tehát mi tovább is elhozzuk a lapot a címére” — mondtam én. “De munkástárs, az Isteniért, ne hozzák”! Ezeket nevezzük huszon- négyórás forradalmároknak. Ha egy kis razzia bekövetkezik, amire mindig van kilátás, az ilyen 24 órás forradalmár ismét elbújik az asszony szoknyája mögé. Nekünk olyan .szoknya-forradalmárokra nincs szükségünk. A gyávák maradjanak csak a szoknya mögött. Élénk emlékezetében van minden munkásnak, amikor még a munkaviszonyok jobbak voltak, és ha fölszólítottuk a munkást, jár-e magának munkáslap, egész nyersen azt felelte: “Minek az a lap, hisz nekem nincs időm lapot olvasni”! Nos, most van elég időd, most meg már pénzed nincs, szegény ördög. Emlékszem egy esetben Wiener munkástárssal jártunk Elizabeth, N. J.-ben a lap érdekében és éppen egy szocialista gyülekezetre bukkantunk. Mikor a gyűlés véget ért, Wiener munkástárs föl- ! szólította a jelenlevőket s kér- I te lapunk támogatását, melyre a felelet az volt: Majd a jövő gyűlésen. Wiener munkástárs gyorsan gondolkozott s kérdi: Mikor volt az utolsó gyűlés? Egy munkástárs azt feleli, talán egy éve. Erre azt mondja Wiener munkástárs: “önök hasonlóak a medvéhez, az is egyszer fordul, Szentpál napján”. így vagyunk ezekkel a Szentpálokkal napjainkban is. Ha az ember fölszólítja ezeket a munkásokat a lap előfizetésére, már jóelőre elkezdenek sírni: “De — de — Mr.,* hisz tudja, hogy nincsen munkám”. Te eltespedt proli, mindig van kibúvód. Régebbi időben nem volt időd olvasni, ma pénzed nincs, még kenyered se. Föl a munkára! Tanuljunk lés tanitsunk s szervezkedjünk WALKER new yorki polgár- mester, ugyancsak kivágta a rezet California kormányzója előtt, a múlt hét folyamán. Olyan beszédet, mástól, mint egy polgármestertől, el sem várhatnánk! “Csak önnek van hatalmában! U. S. negyvenhét kormányzója, ez ügyben tehetetlen! Egy király, a föld, valamennyi uralkodója, tehetetlen! Ön kormányzó ur! Csakis ön egyedül, az a hatalom, kitől, Thomas Mooney szabadsága függ!” Fene egy betegség az a nátha. Annyira megzavarta a polgármester urat, hogy a szervezett munkásság' erejéről egészen megfeledkezett. wlw A JAPÁN császári udvar, new yorki megbízottja utján, Vincennesből (Indiana) öt |család méhet rendelt: hozza a | hírszolgálat. Igazán érthetetlen, hogy miért éppen Amerikából rendeltetett méheket a kamarás? Ez kérem egy alap |a tiltakozásra! U. S. köztársa- jsága, “szabad” Amerika, méhet — közvetve — mézet szállít, a “sárga Imperializmusnak” — mely Russiát háborúval fenyegeti. Nosza rajta “elvtársak!” csináljatok vaklármát ! wlw VALAKINEK “szívességből” kis csomagot vitt ki egy fü- szeriizlet hátsó kijáratán Hoover “elnökünk” sógora. Egy szemfüles finánc meg nyakon csípte a sógort. Kitűnt, hogy a csomag nem is volt olyan kicsi. Tizennyolc palack jó pálinka volt a tartalma. Sógor ide — sógor oda — a sógor törvény elé került. Az ügy le- tárgyaltatott, a sógor felmentetett. E kis epizódnak még lesz utójátéka is: mely a repülőtéren nyer befejezést. Látni fogunk egy repülő italfináncot és egy avanzsált bírót. így lesz az sógor. wlw (VÉGRE találtunk egy olyan I cikket is, mely Angliáról j szól és McDonald “elvtárs” neve, egyszer sincs benne meg említve. Mary Goxall asszony a főszereplője, ki Anglia tégla jverő championja. Goxall Mary ezelőtt 42 évvel került a tégla gyárba. Naponta 560 tégla hull ki termékeny keze alól. Hozzávetőleges számítás szerint, a kilencmilliomodik téglán dolgozik. Elismerésül ő lett az első téglaveröje Angliának, amiről van neki egy Írása. jMost már csak azt volna jó 'tudni, hogy van-e egy tégla- iháza? és neveljük magunkat az elkövetkező utolsó ütközetre. Ez ; többet tesz a sirásnál. Ezt tanítja az IWW 26 éven keresztül és ettől a szervezettől rettegnek a kapitalisták, nem a városi vagy a Fehér Házhoz való zarándoklásoktól. G. Bakos December 31-ig a Bérmunkás előfizetési ára egy évre $1
