Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-07-16 / 645. szám

2. uUär.l, BÉRMUNKÁS Julius 16. Kentucky bányászai a munkásosztály támogatását kéri MORATORIUM VAGY MORTIFIKÁLÁS 1 ■ " S..I/ Az egész világot meglepte Hoover elnöknek az az ajánlata, hogy egy országnak se kelljen egy évig az államadósságba tör­leszteni ,sokan nem birják meg­érteni a zsugofi nagybácsinak ezen hirtelen lágyszívűségét, de már is a Nobel békedij elnyeré­sére ajánlják Hoovert, mintha csak a saját zsebéből elmaradó összeget engedte volna el az európai ' országoknak. Ennek a meglágyulásnak egyszerű előz­ménye volt, melyet nem említe­nek meg sehol, csak azok tudják a titkos diplomácia homályából előráncigálni, akik a sorok között is tudnak olvasni s a fejleménye­ket materiális szempontból vizs­gálják, nem hiszik el, hogy csu­pa szeretetből engedték el az amerikai bankárok s az állam Európától esedékes nehéz millió­kat. Minden újságolvasó ember emlékszik, hogy egy hónappal ezelőtt a német cancellár, Brue- *iing s egy pár német politikus Londonban jártak s nemcsak McDonald miniszterelnökkel, de még a Királynál is tárgyaltak, a lapok akkor sem Írták meg a? igazi okokat s nagyon is sántí­tott az a beállítás, hogy csak ba- rátias látogatások voltak, éppen úgy mint most, mikor Mellon í Stimson ott jártak, azt akarták el hitetni, hogy csak vendégesked­ni menták. A titkos diplomáciá­hoz szoktatott közönség nem is n kérdezte, kutatta az igazi okokat s talán soha nem jött vol­na napvilágra, ha a világmeg­váltó eszmét, az egy évi halasz­tást meg nem teszi Hoover. Alig telt el elegendő idő a hí­rek kicserélésére London s Was­hington között, Mellon és Stim­son azonnal Londonba utaztak a nagyon is barátságos megbeszél- getés után, értesítették Eloovert az igazi bajokról, melynek az egyetlen megoldási helyesebben mondva elhalasztási formájának a moratóriumot (halasztást) ajánlották, Hoover a nagyszivü szerepet játszva, megtette az ajánlatot. Amerikának a deficitje egy év alatt egy billió dollárt tett ki, a farmeroknak, munkásoknak, kis—'üzletembereknek az ingatla­nait árverezik el az adó fejében, csak Detroit "“városában több mint 18 millió dollár hátr. adó van ,mely óriási arányban szapo- kának a legnagyobb financiális rodik, mégis Mr. Mellon Ameri- szakértője s pénzügyminisztere, jónak látta, hogy egy évig Ame­rika lemondjon arról a nagy összegről, melyet Európától kap­na a háború alatt adott kölcsö­nök törlesztésében. Nagy oknak kellett lenni, mely Mellont s Hoovert ezen lépésre kényszeritették s ezt csakis a né­met belső gazdaságig helyzettel I lehet összekötni. A fejlemények azt bizonyítják, hogy Németor­szág beakarta adni a kulcsot a mai rendszer védnökeinek vagyis ha nem kapja meg a halasztást, teljes gazdasági összeomlás kö­vetkezett volna, melyet fascisták vagy a munkások uralma köve­tett volna és mindkét esetben megtagadták volna a hadisarc fizetést. Ha még egész biztosra vették volna, hogy a fascisták kerülnek ki győztesen, nem is igen adtak volna halasztást, de ne mtudták, hogy a nagy felfordulás után nem-e a munkások kerülnek fö­lénybe mely óriási kihatással lett volna a többi országokra. Egy lavina megindulása oly erőt sza­badított volna fel a nyomorgó országokban, melyet nem igen bírtak volna ismét bilincsre verni. Mivel az igazi okokat még csak nem is igen akarták papírra vetni, igy személyesen folytatták tárgyalásokat s mig Franciaor- szág sem igen ismerte az igazi okokat, mivel ellene volt az egész tervezetnek, igy szükséges­sé vált, hogy Mellon s meg talán Stimson is személyesen utaznak Franciaországba referálni, majd meg azt magyarázzák a franciák­nak, hogy nem annyira a német nép iránti szeretetükből kifolyó­lag adta meg Amerika az évi ha­lasztást, hanem a rendszert akar­ják megvédeni, melyet a morti- fikálás (elpusztitás) veszélye fe­nyeget. Azt tudják, hogy a gaz­dasági helyzet oly válságos min­den országban, hogyha Német­országban kitörne a társadalmi forradalom, nem volnának azt ké pesek könnyen elfojtani és más más országokra is átterjedne. Tehát mortificáció helyett mo­ratóriumot választottak a világ legnagyobb kapitalista országai, ez a halasztás nem jelenti a vég­ső pusztulás elkerülését a morti- fikáció egész biztosan bekövet­kezik, a robbanó zsinórnak a vé­ge Németországban van s mar ég, ezt számították eltaposni egy évig meghosszabbítani a kapita­lista rendszer békéjét, a társadal­mi harcok megkezdését. Nekünk munkásoknak az a fő kötelességünk, hogy minden or­szágban megszervezni a munká­sok bazdasábi szervezeteit» egy nagy, hatalmas ipari szervezet­ben s midőn Európának bármely országában megkezdődik a tár­sadalmi osztályharc végső ütkö­zetei, elég erősek legyünk meg­akadályozni, hogy innen küldje­nek hadsereget, muníciót mun­kástestvéreink leverésére amint az IWW seattlei csoportja, vala­mint más kikötőkben, 1918 és 19-ben megakadályozták, hog> muníciót szállítsanak Ameriká­ból a Kolcsak és Denikin csapa­A SZTRÁJKOLÓ BÁNYÁSZOK FELHÍ­VÁSA AZ IGAZSÁGÉRT HARCOLÓKHOZ! A MUNKÁSSÁG AZONNALI MEGMOZDULÁSÁRA VAN SZÜK­SÉG, HOGY A SZTRÁJKOLÓKON ÉS AZOK CSALÁDTAGJAIN SEGÍTHESSÜNK. Harlan, Ky. Az itteni bányászok fajra és nemzetiségre való te­kintet nélkül fehér és fekete bányász bérrabszolgák kíméletlen harca folyik tovább a bányabárókkal szemben, hogy mint emberek élhes­senek. A bányászok élete itt teljesen különbözik az összes bányavi­dékektől, mint valaha is láttam. Az itteni bányászoknak éle­lemre van szükségük és akkor nemcsak harciasságukat lesznek képesek megtartani, hanem azok is hajlandók sztrájkba menni, — kik visszamentek a bányákbr dolgozni, csak azért? hogy csa­ládjaikat az éhhaláltól megment­sék. Ha elegendő élelmet kapunk hogy tovább harcolhassunk, biz tos vagyok benne,hogy az IWW tagjai ezrével szaporodnának ezen a bányavidéken. Az elmúlt télen, mikor a szén­bárók oly kegyetlenül éheztették itt a bányászokat, családommal együtt számtalanszor láttam gyér mekeket, kik hogy ágyba men­tek, sírva kértek enni szüleiktől, * Egy alkalommal az egyik bá nyász, ki a Black Mountain Com- pany-nak dolgozott az egész el­múlt télen 6 napot egy héten. —- Kapott egy olyan utalványt, — melynek 1 dollár vásárló értéke volt a Compania üzletében. He ezt nem akarta volna elfogadni elbocsájtották volna munkájá ból. E sorok Írója fiammal együtt tartottuk el ezt a családot az egész télen át. Az alantiakban közlöm, hogy a fentnevezett bányatársulat mi lyen levonásokat eszközölt egy bányász keresetéből minden 2 hétre: Kovácsmunkára. . . . orvosra kórházra iskolára l templomra szénre szénszállításra 1 biztosításra i lakásra 31 cent, 91 „ 60 „> 40 „ 25 „ 95 „ 75 „ 1.25 „ 3.50 „ összesen 8.92 („ Úgy a szén, mint annak szállí­tására a levonást mindenkor meg tették, akár kaptunk szenet, vagy, nem. A többi levonásokat is meg tették tekintet nélkül arra, hogy jutott-e élelemre vagy sem. Ugyancsak egy tonna szén fel­rakásáért, mely isten tudja, — .mennyivel volt több, — 50 cen­tet fizettek csak. A bányászok 7 inch vasagságu követ hordtak ki fizetetlenül, mely megmagyaráz­za azt, hogy miért is mondja min den egyes bányász azt, hogy egy hasonló telet már nem bírnának ki. Ezekben a bányákban a "Xel­low Dog” kontrakt van és mikoi a bányászokkal aláíratják azt, —- szőröstől-bőröstől eladták magu­kat a szénbáróknak és egyetlen­szavuk továb nem lehet. Ugyancsak, ha valaki rokonjfit akarja e bányavidéken felkeres­ni, csakis a superintendent által kiállított engedélylyel teheti csak meg és ha az engedélyt megta­gadja, semmi körülmények kö­zött oda be nem mehet. Azt kérdezem a világ dolgo­zóitól: megakarják-e szüntetni ezt a borzadályos bérrabszolga­ságot vagy kiakarnak-e jutni be­lőle. Ha igen, úgy adják meg támogatásukat és mi Ígérjük, — hogy kijövünk belőle, körülbelül 1 0 ezeren vagyunk és ha Ígéretet tesznek családunknak, hogy meg­mentik az éhezéstől őket, mi Ígé­retet teszünk, hogy kijutunk egy gyalázatos rabszolgaságból. Élelemre van szükségünk, ha megkaphatjuk, mi sikerre visz- szük harcunkat, mely egyike a leghatalmasabb lesz, mit valaha szénbányászok megnyertek. Legalább 100 bányász van börtönben, mert tiltakozni mer­tek e rabszolga uralom ellen. ---­Ezek közül 20 bányász elsőfokú gyilkossággal van vádolva és bail nélkül tartják börtönben őket. Ezek a bányászok még gondo­latban is messze voltak attól, —- hogy gyilkoljanak, mint amivel vádolják őket. E bányavidéket teljesen a bá­nyabárók uralják. Junius 20-án szombaton Tom Connorst az IWW kiküldöttjét Blair sheriff két gunmennel együtt összetör­ték, Virginia határába hurcolták s ott kidobták az autóból, hogy ott az utón haljon meg. Azonban szerencsére volt annyi ereje hogy visszajusson Pineville, Ky-ba, ;—- hogy orvosi kezelésben részesül­hessen végül. Most mi, Kentucky bányászai Harlan Countyban kérdezzük a jó polgárait e ‘szabad államnak’ hogy magukévá teszik-e ezt a tör vény felrúgást? Ha nem, úgy jöjjenek segítségünkre, hogy egy­szer már rendet csinálhassunk. Egy sztrájkoló bányász. Csatlakozz az IWW.-Sioz; (Folytatása a 7-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents