Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)
1931-07-16 / 645. szám
2. uUär.l, BÉRMUNKÁS Julius 16. Kentucky bányászai a munkásosztály támogatását kéri MORATORIUM VAGY MORTIFIKÁLÁS 1 ■ " S..I/ Az egész világot meglepte Hoover elnöknek az az ajánlata, hogy egy országnak se kelljen egy évig az államadósságba törleszteni ,sokan nem birják megérteni a zsugofi nagybácsinak ezen hirtelen lágyszívűségét, de már is a Nobel békedij elnyerésére ajánlják Hoovert, mintha csak a saját zsebéből elmaradó összeget engedte volna el az európai ' országoknak. Ennek a meglágyulásnak egyszerű előzménye volt, melyet nem említenek meg sehol, csak azok tudják a titkos diplomácia homályából előráncigálni, akik a sorok között is tudnak olvasni s a fejleményeket materiális szempontból vizsgálják, nem hiszik el, hogy csupa szeretetből engedték el az amerikai bankárok s az állam Európától esedékes nehéz milliókat. Minden újságolvasó ember emlékszik, hogy egy hónappal ezelőtt a német cancellár, Brue- *iing s egy pár német politikus Londonban jártak s nemcsak McDonald miniszterelnökkel, de még a Királynál is tárgyaltak, a lapok akkor sem Írták meg a? igazi okokat s nagyon is sántított az a beállítás, hogy csak ba- rátias látogatások voltak, éppen úgy mint most, mikor Mellon í Stimson ott jártak, azt akarták el hitetni, hogy csak vendégeskedni menták. A titkos diplomáciához szoktatott közönség nem is n kérdezte, kutatta az igazi okokat s talán soha nem jött volna napvilágra, ha a világmegváltó eszmét, az egy évi halasztást meg nem teszi Hoover. Alig telt el elegendő idő a hírek kicserélésére London s Washington között, Mellon és Stimson azonnal Londonba utaztak a nagyon is barátságos megbeszél- getés után, értesítették Eloovert az igazi bajokról, melynek az egyetlen megoldási helyesebben mondva elhalasztási formájának a moratóriumot (halasztást) ajánlották, Hoover a nagyszivü szerepet játszva, megtette az ajánlatot. Amerikának a deficitje egy év alatt egy billió dollárt tett ki, a farmeroknak, munkásoknak, kis—'üzletembereknek az ingatlanait árverezik el az adó fejében, csak Detroit "“városában több mint 18 millió dollár hátr. adó van ,mely óriási arányban szapo- kának a legnagyobb financiális rodik, mégis Mr. Mellon Ameri- szakértője s pénzügyminisztere, jónak látta, hogy egy évig Amerika lemondjon arról a nagy összegről, melyet Európától kapna a háború alatt adott kölcsönök törlesztésében. Nagy oknak kellett lenni, mely Mellont s Hoovert ezen lépésre kényszeritették s ezt csakis a német belső gazdaságig helyzettel I lehet összekötni. A fejlemények azt bizonyítják, hogy Németország beakarta adni a kulcsot a mai rendszer védnökeinek vagyis ha nem kapja meg a halasztást, teljes gazdasági összeomlás következett volna, melyet fascisták vagy a munkások uralma követett volna és mindkét esetben megtagadták volna a hadisarc fizetést. Ha még egész biztosra vették volna, hogy a fascisták kerülnek ki győztesen, nem is igen adtak volna halasztást, de ne mtudták, hogy a nagy felfordulás után nem-e a munkások kerülnek fölénybe mely óriási kihatással lett volna a többi országokra. Egy lavina megindulása oly erőt szabadított volna fel a nyomorgó országokban, melyet nem igen bírtak volna ismét bilincsre verni. Mivel az igazi okokat még csak nem is igen akarták papírra vetni, igy személyesen folytatták tárgyalásokat s mig Franciaor- szág sem igen ismerte az igazi okokat, mivel ellene volt az egész tervezetnek, igy szükségessé vált, hogy Mellon s meg talán Stimson is személyesen utaznak Franciaországba referálni, majd meg azt magyarázzák a franciáknak, hogy nem annyira a német nép iránti szeretetükből kifolyólag adta meg Amerika az évi halasztást, hanem a rendszert akarják megvédeni, melyet a morti- fikálás (elpusztitás) veszélye fenyeget. Azt tudják, hogy a gazdasági helyzet oly válságos minden országban, hogyha Németországban kitörne a társadalmi forradalom, nem volnának azt ké pesek könnyen elfojtani és más más országokra is átterjedne. Tehát mortificáció helyett moratóriumot választottak a világ legnagyobb kapitalista országai, ez a halasztás nem jelenti a végső pusztulás elkerülését a morti- fikáció egész biztosan bekövetkezik, a robbanó zsinórnak a vége Németországban van s mar ég, ezt számították eltaposni egy évig meghosszabbítani a kapitalista rendszer békéjét, a társadalmi harcok megkezdését. Nekünk munkásoknak az a fő kötelességünk, hogy minden országban megszervezni a munkások bazdasábi szervezeteit» egy nagy, hatalmas ipari szervezetben s midőn Európának bármely országában megkezdődik a társadalmi osztályharc végső ütközetei, elég erősek legyünk megakadályozni, hogy innen küldjenek hadsereget, muníciót munkástestvéreink leverésére amint az IWW seattlei csoportja, valamint más kikötőkben, 1918 és 19-ben megakadályozták, hog> muníciót szállítsanak Amerikából a Kolcsak és Denikin csapaA SZTRÁJKOLÓ BÁNYÁSZOK FELHÍVÁSA AZ IGAZSÁGÉRT HARCOLÓKHOZ! A MUNKÁSSÁG AZONNALI MEGMOZDULÁSÁRA VAN SZÜKSÉG, HOGY A SZTRÁJKOLÓKON ÉS AZOK CSALÁDTAGJAIN SEGÍTHESSÜNK. Harlan, Ky. Az itteni bányászok fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül fehér és fekete bányász bérrabszolgák kíméletlen harca folyik tovább a bányabárókkal szemben, hogy mint emberek élhessenek. A bányászok élete itt teljesen különbözik az összes bányavidékektől, mint valaha is láttam. Az itteni bányászoknak élelemre van szükségük és akkor nemcsak harciasságukat lesznek képesek megtartani, hanem azok is hajlandók sztrájkba menni, — kik visszamentek a bányákbr dolgozni, csak azért? hogy családjaikat az éhhaláltól megmentsék. Ha elegendő élelmet kapunk hogy tovább harcolhassunk, biz tos vagyok benne,hogy az IWW tagjai ezrével szaporodnának ezen a bányavidéken. Az elmúlt télen, mikor a szénbárók oly kegyetlenül éheztették itt a bányászokat, családommal együtt számtalanszor láttam gyér mekeket, kik hogy ágyba mentek, sírva kértek enni szüleiktől, * Egy alkalommal az egyik bá nyász, ki a Black Mountain Com- pany-nak dolgozott az egész elmúlt télen 6 napot egy héten. —- Kapott egy olyan utalványt, — melynek 1 dollár vásárló értéke volt a Compania üzletében. He ezt nem akarta volna elfogadni elbocsájtották volna munkájá ból. E sorok Írója fiammal együtt tartottuk el ezt a családot az egész télen át. Az alantiakban közlöm, hogy a fentnevezett bányatársulat mi lyen levonásokat eszközölt egy bányász keresetéből minden 2 hétre: Kovácsmunkára. . . . orvosra kórházra iskolára l templomra szénre szénszállításra 1 biztosításra i lakásra 31 cent, 91 „ 60 „> 40 „ 25 „ 95 „ 75 „ 1.25 „ 3.50 „ összesen 8.92 („ Úgy a szén, mint annak szállítására a levonást mindenkor meg tették, akár kaptunk szenet, vagy, nem. A többi levonásokat is meg tették tekintet nélkül arra, hogy jutott-e élelemre vagy sem. Ugyancsak egy tonna szén felrakásáért, mely isten tudja, — .mennyivel volt több, — 50 centet fizettek csak. A bányászok 7 inch vasagságu követ hordtak ki fizetetlenül, mely megmagyarázza azt, hogy miért is mondja min den egyes bányász azt, hogy egy hasonló telet már nem bírnának ki. Ezekben a bányákban a "Xellow Dog” kontrakt van és mikoi a bányászokkal aláíratják azt, —- szőröstől-bőröstől eladták magukat a szénbáróknak és egyetlenszavuk továb nem lehet. Ugyancsak, ha valaki rokonjfit akarja e bányavidéken felkeresni, csakis a superintendent által kiállított engedélylyel teheti csak meg és ha az engedélyt megtagadja, semmi körülmények között oda be nem mehet. Azt kérdezem a világ dolgozóitól: megakarják-e szüntetni ezt a borzadályos bérrabszolgaságot vagy kiakarnak-e jutni belőle. Ha igen, úgy adják meg támogatásukat és mi Ígérjük, — hogy kijövünk belőle, körülbelül 1 0 ezeren vagyunk és ha Ígéretet tesznek családunknak, hogy megmentik az éhezéstől őket, mi Ígéretet teszünk, hogy kijutunk egy gyalázatos rabszolgaságból. Élelemre van szükségünk, ha megkaphatjuk, mi sikerre visz- szük harcunkat, mely egyike a leghatalmasabb lesz, mit valaha szénbányászok megnyertek. Legalább 100 bányász van börtönben, mert tiltakozni mertek e rabszolga uralom ellen. ---Ezek közül 20 bányász elsőfokú gyilkossággal van vádolva és bail nélkül tartják börtönben őket. Ezek a bányászok még gondolatban is messze voltak attól, —- hogy gyilkoljanak, mint amivel vádolják őket. E bányavidéket teljesen a bányabárók uralják. Junius 20-án szombaton Tom Connorst az IWW kiküldöttjét Blair sheriff két gunmennel együtt összetörték, Virginia határába hurcolták s ott kidobták az autóból, hogy ott az utón haljon meg. Azonban szerencsére volt annyi ereje hogy visszajusson Pineville, Ky-ba, ;—- hogy orvosi kezelésben részesülhessen végül. Most mi, Kentucky bányászai Harlan Countyban kérdezzük a jó polgárait e ‘szabad államnak’ hogy magukévá teszik-e ezt a tör vény felrúgást? Ha nem, úgy jöjjenek segítségünkre, hogy egyszer már rendet csinálhassunk. Egy sztrájkoló bányász. Csatlakozz az IWW.-Sioz; (Folytatása a 7-ik oldalon.)
