Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-07-09 / 644. szám

8. oldal. BÉRMUNKÁD Ju’ius 9. Pl T7'\7TTT A JVTTARrST • • Munka hírek. -Az agit&Ció múlt- V> LalM V J-b.L/.r\iN íJ i)V / 1 j heti eredménye. - Magyar hírek. SCAREKKEL DOLGOZTAT AZ UJ ELŐRE A forradalmi közlöny amely­nek minden sorából kicsöpög a bérlevágások és szervezetlensé­gek elleni lázadás saját kis terü­letén összeházasodva Cleveland legpiszkosabb munkaadójával, az unió munkásait egyszerűen ki­dobta azért, mert azok unió tag­ságukat amely a mai korhadt rendszerben a nyomdászoknak még tud biztosítani türhetőbb munkaalkalmat, munkaképtelen­ségükre befizetett járulékaib fe­jében aggkori segélyezést, mun­kanélküliségük esetére valami se­gélyt ezeknek a jogoknak az él­vezését iletve az arra vaó jogos­ságot akarta a forradami közlöny a nyomdászokkal eldobatni, — olyan union munkásokkal, akik húsz esztendeje tagjai az union- í nak — egy a papiroson megfő- j valmazott és forradalminak ki­kiáltott ma még nem létező szer­vezet a TUUL-ért Hogy az Uj Előre vezetőségé­nek nem az volt a fontos, hogy az ott dolgozók csak az union kártyájukat cseréljék ki, bizonyít ja az a tény hogy a scabek az i union fizetések helyett 30 és 35 dolláros bérekért dolgoznka. A munkabér levágása volt tehát az egyedüli cél. A kizárt nyomdkszok, akik a clevelandi nyomdász unionhoz tartoznak, az union támogatásá­val a hét folyamán 10.000 pél­dányban kinyomatott körlevél utján viszik ügyüket az Uj Előrét fenntartó magyar munkások és magyar egyletek elé, hogy ne- csak a hazugság napi közlönyé­ből de maguktól a kizárt nyom­dászoktól tudják meg a valósá­got. Tóth Lajos manager mintha a Ford detroiti irodájában lett vol­na .olyan hangon jelentette ki két héttel ezelőtt, hogy nincs szüksége az union munkásokra, neki vanna kmár nyomdászai és most két hét után is a Californiá- ból nem egészen a Goldstein sze­mélye miatt idehozatott formán és egy csak az italna kélő nyom­dász többszörös sztrájktörő a forradalmi újság személyzete. — Most ez a kettős kibővült egy harmadik személylyelpami nem­csak a magyar nyomdász körök­ben, de a magyar munkásmozga­lommal ismerősök között is meg­lepetést kelthet. A régi magyar mozgalomban szerepelt Eller Ma nó az Uj Előre legújabb scabje, aki azt a buta mentséget hozza fel lezüllésáre, hogy ő most nem tagja a nyomdász unionnak, te­hát dolgozhat nem union nyom­dában.------------o—1 ■ JÓ HÍR a nyomorgóknak. Morgan city manager elnök­lésével a városi tanács az elmúlt hétfőn tartott ülésén újabb 170 ezer dollárt szavazott meg a nyo morgó családoknak .A Bérmun­kás clevelandi olvasóit és azok ismerőseit szeretnénk megkér­dezni ,hogy tudnak-e olyan csa­ládokról, akik ebből a segélyből valamelyest kaptak és ha kaptak egyesek, mennyi időre mentette meg az a nyomor és nélkülözés­től őket. Az éhségmarsok egyik főbb követelése volt a kommunisták részéről a városi segélyezés. Mi már akkor mondottuk, hogy a munkásnép nyomorán nerc/ vál toztathat az a könyöradomány, amelyet a kapitalista osztály az ő szolgái által alamizsnaként oda dob, de alkalmas eszköz arra. hogy a munkásokból kiöljön minden önállóságot. Amegszavazott 170 ezer dol­lárt a zsidó jótékony intézetek utján osztatja szét a város, ami a'kalmas lesz a kommiknak arra, hogy odaállítsák a tömeg elé, hogy az eredmény azért nem mu­tatkozik ,mert nem a munkanél­küliek tanácsa végzi a szétosztást. Azt bizonyára el fogják ismét hallgatni, hogy ilyen követelést illetve annak végrehajtását nem lehet elvárni a polgári társada­lomban. Amely városi tanács ezt mgszavazná, az már a segély he­lyett munkát tudna adni a lakos­ság fiatal és öregjének egyaránt. Egy másik értesülésünk arról szól, hogy a városi tanács leg- utóbi ülése alkalmával a közön­ség részére fenntartott 200 ülő­helyet a kommunisták foglalták le és a tárgyalás folyamán több­ször állatias har!>-'Lat hallattak. Ugylátszik, a clevelandi városi tanácsterem biztonságosabb, — mint Stubenville, St. Cláirisville. és Ohio egyébb bányavidékein folyó bérharcok. Ide nem tola­kodnak az‘ élvtársak.------------o-----------­FEHÉR HOLLÓ. Youngstown, O. polgármeste- j re Joseph H. Heffernan vissza- ; utasította a meghívást arra az ün nepélyre, amelyet Los Angeles rendez a fennállásának 150 év­fordulójára. A polgármester az előkészítő bizottság levelére ki­jelentette, hogy addig nem haj­landó lábát California földjére tenni ,amig Tom Mooney börtön 1 ben van. “Az a véleményem — irta Heffernan — hogy minden jó gondolkodású embernek erre az álláspontra kell helyezkednie. — California az Egyesült Államok szégyene és az marad mindaddig amig Tom Mooneyt ártatlanul börtönben tartják. Az az igaz­ságtalanság, ami Mooneyvel tör­ténik, nemcsak California szégye­ne, hanem az Egyesült Államok történetének legsötétebb fejeze­te.” “Nemcsak hogy nem vagyok hajlandó California földjére lép ni mindaddig, amig Mooney bör­tönben sínylődik hanem mindent | el fogok követni, hogy másokat is lebeszéljek erről.” A fenti nyilatkozatból kitű­nik, hogy nemcsak Tom Mooney osztálytársai a munkások vannak meggyőződve az ártatlanul el­szenvedett 14 esztendő marty- romságájról, de a józanul gon­dolkodó polgári társadalom is a civilizált Amerika legnagyobb szégyenének tartja az esetet. De mint már annyiszor megírtuk Ca­lifornia urai kívül helyezik ma­gukat nemcsak Amerika, de az egész világ civilizációján és nem vesznek tudomást az igazságta­lanság országos megnyilvánulása ellen sem mindaddig, amig a munka szervezett ereje nem dön­geti meg a börtönök vasajtóit. E Z IS ÜZLET. A clevelandi kevés villanyos és autobus közlekedések mellett gombamódra alakulnak a taxi vállalatok. Csak nemrég emlé­keztünk meg, hogy az úgyneve­zett Zona Company megalakulá- lását az érdekelt társulatok ho­gyan próbálták megakadályozni. Ezek között szerepelt a Green Taxi Company is, amely rövid idő óta a következő módon szer­vezte az üzemet. A társaságnak engedélye van bizonyos számú kocsik járatására. Ezt az enge­délyt a kocsivezetőknek napi öt dollárért kell megvásárolni. Az öt dollárért semmi egyebet nem kapnak ,mint a társaság hajtási engedélyét, mert már hónapok­kal ezelőtt minden kocsihajtó kö­teles volt egy-egy kocsit a társu­lattól megvenni. így a saját ko­csijukat hajtják saját kiadásaik­kal, csupán a társaság engedélyé­ért fizetik az öt dollárokat. Julius hónapra több cirkuszi attrakcióra Clevelandba csőditik ; az ország lakosságának azon ré- j szét, akik a gyomruktól megvon­ják a szükséges táplálékot, csak a box mérkőzést láthassák. A ! hónap közepére 60—80 ezer ide gént várnak az úgynevezett j Shriner konvencióra. Bizonyos, hogy ez az ide gén forgalom üz­leti alkalmat jelent a taxi hajlók­nak is Hegy ebből a Green Co. levonhassa a maga bevételét még mielőtt a nagy attrakciók elér- | keztek,, felemelte a neve haszná­latának az árát 25 centekkel. A kocsi tulajdonosok és hajtők erre összefogtak és úgy próbálják a társaság kapzsiságát letörni, hogy megszerzi kaz engedélyt kocsik tartására, azt eladják, hogy sem­mi kötelezettségük ne legyen és most minden befektetés és min­den felelősség nélkül ilyen horri­bilis sarcot követelnek. Ezt a ka­lauzkodást a mai rendszerben tisztes üzleti haszonnak hívják.------------o-----------­UJ KÓRHÁZ ÉPÜL CLEVE- , LANDON. . . Csak a napokban adtak hirt a polgári újságok is arról ,hogy egy magyar ember nem tudván hazai tanulmányai szerint elhe­lyezkedni, meghibbant elmével napokig az utcán kóborolt, majd a rendőrség börtönébe került s bár megállapították, hogy az el­méjében van a hiba, nem tudták kórházba elhelyezni, mert sze­gény ember lévén, nem találtak helyet sehol sem. Ez az állapot naponta megismétlődik a mosta­ni gazdasági nyomorúság mellett. Ezt a rossz kórházi viszonyt akarja az illetékes hatóság javí­tani azáltal, hogy megkezdte az egy milliós uj kórház építését, — amelyet East Clevelandon a Ter­race és Belmont roadok sarkán építik fel . ELVI NYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály közön semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ mun­kásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezek- beni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szak- szervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segitenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy 3 munkáltatók­kal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bár­mikor. ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyem esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “'Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,’ ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “‘Le a bérrendszerrel!’' A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amika: a bérrendszer már elpusz­tult. Az if vn szerpukedéssel az uj társadalom szerk: tatét építjük a régi társa­dalom kert, t be&k

Next

/
Thumbnails
Contents