Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-11-12 / 661. szám

November 12.

BÉRMUNKÁS

5 oldal

GONDOLKOZTÁL MÁR

Te véres verejtékkel kenyeredet kereső kérges kezű munkástársam. hogy te aki a holt anyagból csodálatos dolgokat vagy képes alkotni, te aki a világ kerekeit mozgásba 'carted. te aki műveled a földet és a föld mélyéből napfényre hozod a természet elrejtett kincseit és azt az emberiség használatára feldolgozod, kinek munkálkodása nélkül a társadalom nem létezhetne.

Gondolkoztál már, amikor pártfogásodba veszed ezen mindent ígérő, de úgy neked mint osztályodnak csak a nyomort, nélkülözést és megaláztatást adó rendszert és ennek rnjtad élősködő jólétbe ringa- tódzó hirdetőit, az ipari szabadság mindent érted áldozó bátor hirdetői ellen, pedig hab zó szájjal kikelsz, holott ezek tőled semmi mást nem kérnek mint felhívják figyelmedet a tanulásra, a mely által ura lehetsz gondolkodásodnak, ők még csak azt sem kérik tőled, hogy valami könnyű politikai álláshoz segítsd őket, hisz ők maguk is munkásemberek, kik ép úgy mint te képesek nyomorúságos megélhetésüket hasznos munkával előteremteni, hát akkor miért támadsz ellenük.

Gondolkoztál már, hogy a kik ezen társadalmat dicsőítik azoknak minden okuk meg van rá, hogy ez a rendszer ne változzon, mert ők jól tudják, hogy a munkás társadalomban csakis a munkás érvényesülhet, a munkásokon élősködő paraziták pedig pusztulni fognak, de te mégis az ő tanításuknak dűlsz be, mert azt neked egy nem munkás mondotta, nem vagy képes tudatára ébredni azon valóságnak, hogy ami a munkásokon élősködőknek jó, az káros a munkás osztálynak, azon tévhitbe vagy, hogy ennek igy kell lenni, mert nem volt ez mindig igy és nem is szabad, hogy igy maradjon.

Gondolkoztál már azon, hogy a barbár rendszert felváltotta a rabszolga rendszer, ezt pedig követte a feudális vagyis jobbágy rendszer,, de a fejlődés kerekét megállítani nem lehet bármennyire szeretnék is az uralkodó rendszer urai. az tovább forog és igy a feudalizmust is felváltotta a polgári vagy bérrabszolga rendszer, ami a munkásság oldaláról nézve lényegébe nem sokba különbözik a fentiektől, éhség, nyomor található mindegyikbe és mindezen átalakulásokat hosszú kemény harcok előzték meg., de a legerősebb küzdelem küszöbén még csak most van a munkásság. Az ipari felszabadulás előestéjébe vagyunk, amely küzdelemnek folyni kell mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet és a termelő eszközöket, megszüntetik a bérrendszert.

Gondolkoztál már munkástársam, hogy mindezeket jog-i

gal követelhetjük, mert a föld I senkié, a földnek gyümölcse pedig mindnyájunké. (Bibliai mondás.) A gépeket pedig mind munkás kezek állították elő, mert eszerint mint saját alkotásunkat joggal követelhetjük vissza magunknak, hogy azokat ne egyesek profit harácsolására, hanem hivatásukat betöltendő közszolgálatra hozzuk működésbe. Neked gépeket gyűlölő munkástárs, ki a gépeknek tulajdonítod a rossz munkaviszonyokat nem jut az eszedbe, hogy a rabszolga és a feudális rendszer alatt még nem voltak gépek, de azért a rabszolga és a jobbágy helyzete még sem Ivóit jobb a tiednél, a gépek .fognak felmenteni a baromi j munkától, mihelyt elég erősen leszünk szervezve, hogy azokat a mindentadó földdel a köztulajdonba áthelyezhetjük. Ezt hirdeti a mi lapunk a Bérmunkás, húsz éves fennállása ! óta. húsz kemény küzdelmek- | kel teli esztendőn keresztül ! mutatja az utat a felszabaduláshoz, a magyar dolgozóknak jhusz esztendő történelmi korszak átalakulásba csak egy pillanat, de te mégis azt kérdezed, hogy miért nem tn- i dunk nagyobb eredményt felmutatni ezen idő alatt arra te í fogsz legőszintébben megfejelni, ha azt kérdezzük tőled, hogy hát mit is tettél te már j húsz esztendő óta az ipari sza badsá.g előmozdítására, ugye I semmit, sőt a legtöbb esetbe ; rágalmakkal és gúnyos megjegyzéseiddel illetted az osztályharc félelmet nem ismerő harcosait, tetted mindezeket elnyomóid tanításának hatása alatt, kik beléd nevelték, hogy előtted a vagyon és ne az egyén legyen imponáló.

j Gondolkoztál már te, magán tulajdont szent és sérthetelen- j nek tartó keresztény vallás- í szeretetbe megöregedett munkástársam, aki az, élethez szükséges javak minden nélkülözhető részét magadtól megvontál, ezáltal egy kis pénzt össze .voltál képes ku- porgatni, amit a bankba elhelyeztél (ha ugyan a bank még | csődöt nem mondott vele) .vagy egy kis viskót szereztél, 'a minek most a rabja vagy, mert gyakran lehet tőled hallani, hogy hej csak ezt a rossz házat ne vettem volna), hogy ! az IWW nem a te szegénysé- íged felosztását hirdeti, (azt majd elvégzik helyetünk a bankok adósságba), hanem téged is a többi embertársaiddal egyenlő színvonalra fog emelni, de te belőled a kapitalizmus által beléd oltott vagyonszerzési vágy minden nemesebb érzést kiölt. Lenézed a náladnál kevesebbel rendelkezőket, nem jut az eszedbe, hogy te mennyire le lehetsz nézve azok által kik a tiednél többel rendelkeznek. Neked elégtétel, ha még náladnál szegényebbet látsz, akit te is lenézhetsz, gyűlölettel . fordulsz el azoktól, kik az egyen lőséget hirdetik.

Nem.,fut vagy nem akar az eszedbe jutni keresztény lőttedre, hogy te a Názáreti ácsot is bizonyára egy istállóba született rongyos csavargónak tekintetted volna, kivel nem tartottad volna szóba sem áll- A magántulajdon védelmébe nem jut az eszedbe azon ó-testamentumi megjegyzés, hogy midőn az ur az ö kiválasztott népét a zsidókat egyip tömi rabságukból Mózes áltai kivezetette és a pusztába bolyongva éheztek, az ur mannát hullatott alá az égből mii gyermekei közösen összeszedtek és elfogyasztottak, megszűnt az éhség.

De mi történt volna, ha a sivatagból egyik zsidó tiz, a másik száz, mig a másik ezer holdakat birt volna mint magántulajdon, mig a túlnyomó résznek annyi sem lett volna hova a lábát letehesse és manna a magántulajdonra hullott volna, honnan a nincsteleneket a tulajdonosok kitiltották volna, mint napjainkba teszi azt a kapitalizmus az éhezőkkel. Bizonyára vagy harccal szerezték volna meg, vágy- éhen pusztultak volna el, mint mostan a telt raktárak mögött a sorsukat megadással tűrő gyáva bérrabszolgák ez az évezredes vallási szeretet tanításának az eredménye.

Gondolkozzál csak munkástársam, mert ha ezt megteszed hamarosan rájössz arra a valóságra, hogy a munkás- osztály felszabadítása csakis a munkásosztály müve lehet, vagy. te'csak azt tartod elfogadhatónak, mit neked papjaid vagy munkáltatóid párán csolnak, nem bírod megérteni, hogy az a leglesujtóbb a munkásmozgalomra, ha azt már az ellenségei dicsérik, ezt már Bebel még megmondta, de te mindezeket nem akarod megérteni, szeretnéd, hogy sorsod ijobbra fordulna, de ezt a javító munkát mások végeznék el helyetted, te pedig odahaza pipázgatva várnád, hogy a ;sült galamb a szádba repüljön.

Testvér amig igy gondolkozol, jobb sorsot nem érdemelsz, mert a nagy sártekén minden élőlény küzd helyzetének megjavításáért, az a két lábú lény pedig a melyik nem tesz semmit saját és osztály | helyzetének megjavításáért, hanem csak a tőke zsarnokságát emeli, nem érdemli meg az emberi nevet, í Munkástársaim félre a mai rendszer hívei által belénk nevelt egymás gyűlölettel lépjünk ki bátran mint emberek az osztályharc mezejére egy nagy szervezetbe, tömörülve megfogjuk valósítani az igazi | emberszeretet vallását az Ipari Szabadságot.

Forradalmi üdvözlettel

C. K. Dutzman.

HÚSZ EV

A “Bérmunkás” fenállásá- nak 20-ik évét ünnepli. Vagy talán nem is annyira ünnepel, mint inkább tudtára akarja adni Amerika kizsákmányolt munkásainak, hogy a “Bérmunkás” dacára a sok üldözéseknek a hosszú küzdelmes éveken keresztül h m radt annak, aminek húsz év előtt indult: a munkások igazáért küzdő, bátor harcos lapnak.

A “Bérmunkás” mindig a helyén volt, amikor munkás ügyekről volt szó. Tanított, védelmezett, összetaíVsra nevelte a munkásságot.

Nemcsak a kapitalistáknak fáj ez. de bizonyos pártoknak is kellemetlen, hogy a “Bérmunkást” sem elhallgattatni, sem megvásárolni nem lehet.

Amikor más “munkáslapok” és szervezetek rég letörtek, a “Bérmunkás” volt az egyedüli, mely az IWW jegyében rendületlenül ment előre, mert mindenkor úgy érezte, hogy hivatása van betölteni való, s ez: a munkás- osztály súlyos járom alól való , felszabadítása. Amerikában egy munkáslapot megindítani nagyon nehéz s azt fenntartani még nehezebb. Az IWW magyar nyelvű munkásainak semmi fáradság sem sok, ha arról van szó, hogy a munka j által gyárakhoz, bányákhoz, földhöz láncolt elnyomott j munkásokat felvilágosítsa s j teszik azt akkor is, amikor; megértés helyett, közönyös visszautasításban van részük.

Hisz megszokták már, hogy vannak közönyösök is, olyanok, akik saját maguknak az ellenségei. Nem haraggal állapítjuk ezt meg, hanem szánalommal,- hogy vannak olyanok is, akiknek a rabszolgaság nem fáj és a tudatlanság nem teher. Akik súlyos problémákat nem törődömséggel oldanak meg akkor, amikor öntudatos emberek a rend ellenes állapotok ellen, ökölbeszorított kezekkel lázadnak.

A kutya védekezve nekitámad támadójának, a féreg is megvonaglik ha bántják, csak a teremtés koronája az ember. tűri szótlanul megaláztatását. De egyszer majd olyan kicsinnyé fog összezsugorodni a mindennapi kenyér, hogy még a közönyösök is befogják azt látni, hogv saját érdekükben tenni kell valamit.

A “Bérmunkás” mint munkáslap büszkén mondhatja azt. hogv elérte a 20-ik évét.

De a köréje sereglett munkásság nem mondhatja azt, hogy ünnepel.

Jubilálhat egy lap, de a munkássá <r nem ünnepelhet mindaddig, mig él a zsarnokság és jogtalanság, mig a szabadságát ki nem vívta!

Brooks Eb a.

HA a kőműveseknek évente esek negyedrésze anyi mun kájuk lenne, mint amennyi alakulat építését a kommunisták papírra vetnek — nem ösmernék a munkanélküliséget.

Szerezzünk 2000 uj olvasót a BÉRMUNKÁS jubileumában!