Bérmunkás, 1931. július-december (19. évfolyam, 643-667. szám)

1931-07-09 / 644. szám

Julius S. BÉRMUNKÁS 5. oldal. AZ OLVASÓK KÖRÉBŐL 1 E rovatban minden oly közérdekű dolgot készség­gel közlünk, mely a mun­kásosztály érdekét szolgál­ja. Kérjük a levelekt tel­jes név és cim aláírásával ellátni, amit azonban a le­vélíró kérelmére esetleg mellőzünk vagy csak kez- d§ betű jelzéssel látunk el. Szerk. A DIKTATÚRA NEVÉBEN! Detroit, Michiganban Murphy a jelenlegi polgármester megvá lasztása után a szólásszabadságot megengedte, — vagyis jobban mondva a rendőrségnek megtil­totta a beavatkozást, hogy az Egyesült Államok törvényei által biztosított jogot korlátozzák. — Megengedte, hogy a város köze­pén levő Grand Circus Parkban valamint a City Hall lépcsőjéről munkások beszéljenek. Ment is minden rendjén a Ci­ty Hall lépcsőjén. Egy egész csa­pat szabad szónok beszélt, púm- polta a munkásokat. Nem volt kifogás sem a rendőrség, sem a töbi ott gyülésező “forradalmi” pártok részéről, amig az IWW szervezője ott nem tartott né­hány előadást. De a kommunista pártvezérek látva, hogy az általuk régen ki­végzett IWW vagyis az Egy Nagy Szervezet iránt az érdeklő­dés mindig nagyobb, a pártvezé­rek a kommunizmus nevében ki­hirdették a diktatúrát. Azt kiabálták, hogy mivel csak nekik volt a forradalmi pártok között (persze be nem válasz­tott) jelöltjük, igy csak nekik van joguk ottan beszélni. Egy pár szónok megzavarása után junius 24-én megjelent a jobb- szárnyi kommunista szónok, aki Reed Müller névre hallgat. É3 megkezdődött a diktátorság! A legforradalmibb kommik nem akarták a saját jobb szárnyuk­nak a feléjük való csapkodását. Elkergették tőlük a megszokott módon bicskával. Mivel vagy két IWW-ista a szólásszabadság érdekében felszólalt a szónok joga mellett. Az IWW szervező­jét, aki ottan irodalmat árult, — szintén megtámadták. A Wobbly futás helyett a City Hall falát hátvédnek véve, harci állásba helyezkedett. Ezt látva, meggon­dolták a dolgot és megelégelték a parancs kiadását, hogy a City Hall lépcsője ezután már csak a kommunistáké, más ott nem be­szélhet, csak ők. Megjegyzendő, hogy azon az este az IWW szó­nok nem beszélt azért, mert a kommunista szónok a sztrájkoló bányászok érdekében beszélt. De másnap este 6.30-kor az egyik IWW-ista szónok kezdett beszélni, a kommunisták egy el- lengyüléstk ezdtek, egy néhány megkezdte a lármát vajódi mar­ha nyelven bo-bo-bo, de a boot nem mondhatták többször, mind* járt nyakon lettek csipve, mint a macska és a saját szónokjukhoz letek lódítva. Szervezett erő volt a diktátori parancs ellen. Az IWW részéről a gyűlések tovább folytak. Három szónok beszélt i további zavar nélkül, mikor lát­ták, hogy az általuk halottnak hirdetett IWW-isták egy r.ap i alatt nemcsak hogy életre keltek, de szervezett erővel jelentek meg a diktátori parancs ellen a szó­lásszabadság megvédésére épp úgy mint azt tették 1912-ben a rendőrségi diktatúra ellen itt — Detroitban. J. M. Blaskó. TISZTELT SZERKESZTŐ MUNKÁSTÁRS! Már napok óta környikez a guta, abbul kifolyólag, hogy ol­vastam az Uj Előrébe egy leve­let, mej szerint a Bronqi K-Pis- táknak vót igazi picnicje, mig az IWW-isták csak annyian j^ótak, mint a muzsikusok. Hát mondok, nekem ritkán van alkalmam első kézbül információt szerezni, de most úgy esett a helyzet, hogy szömijesen részt vettem azon a picnicen oszt igy módomba vót megtapasztalni, hogy miképp vi­selkednek a Bronxi "Chevra Ke- i disha” tagjai. Ott kezdtem, hogy amit az a munkáslevelező bitang ir — szó- rul-szóra hazugság. Az IWW- nak szép számú közönsége vót. Munkás szempontbul meg ama­zok számításba se jöhettek. —» Mindnek amojan úri pofázmá- nya vót, oszt “tenniszt” jáccot- tak. Azonkívül vót nihány “fiatal jány" bugyogóba — még egy egész vin asszony is bugyogóba vót ,de meg is mondta neki gy j másik .miszisz, hogy vesse le azt az egy szál rongyot is, had lás­sák az emberek, hogy milyen ér- téktelen népek a bolshik. Az sem igaz, hogy forradal­mat csináltak odakint, mer leg­többen kártyáztak, egy visze jneg “átjött” táncolni. A gujás* bul is egész szipen fogyasztottak. De engem a bosszantott legjob­ban, hogy a kolbászt elettik elü- lem. A meg úgy vót, hogy már csak két porciót lehetett kapni — vártam vagy 20 percig, mig át­hozták a túlsó ódalru, oszt mikor mán ott vót, két bolshi jány el­kapta elülem. így marattam ér kolbász nélkü, oszt most azon sopánkodok, hogy a “táti meg a mámi” mit szól ahhó, hogy a jányok tréfli kolbászhó kaptak hozzá. Kolbász hijján lacipecse- nyét ettem, ami nagyon ió vót, oszt arra kérem magukat, hogyha csak lehet — küggyik el azt a rendez őbizottságot ide Pitts- burghba, merhogy nagyon fájin- tosan tunnak picnicet rendezni. Még csak annyit, hogy egy ojan banda, mint azok a bolshik csak szemétdombra való, mer csak hazunni tunnak. Valószínű, hogy azir is járogatnak hosszú- napkor a zsinagógába. No igen» az egyik jánynak meg a lába se­rült meg, oszt egy öreg harcos simogatta egy darabig, amitü forradalmi lázba esett. Talán az Írhatta azt a hazug mur.kásleve- let, hogy a guta üsse meg a ko­pasz fej it.... Tuturutu Bandi.. . INNEN-ONNAN IRTA: 12557 SZÁMÚ TAG. A - JAPÁN MUNKÁSOK DI­RECT AKCIÓJA. Furcsa módját választották ki a japan munkások helyzetük ja­vítására. s követelésük teljesíté­sére. A japán fővárosban a szö­vő munkások sztrájkba mentek s hogy követeléseiket megkaphas sák, elhatározták, hogy felváltva a gyár százharminc láb magas ké ményenek a. tétjére ülnek s an­nak huzatját elzárják, hogy ez ál­tal megakadálytfzzák a gyár üzemben tartását. 1 Úgy is tettek, egymásután másztak fel a magas kéményre, többen életveszedel­mesen kerültek a kórházba a ki- özönlő gáz belélegzése következ­tében s amikor a 47-ik sztrájkoló a 130-ik órát ülte, a társaság látta, hogy képtelen megtörni a munkások elszántságát, minden követeléseiket megadta. Az el­múlt év novemberében ugyanily taktikával nyerték meg követelé­süket Yokohamában sztrájkoló munkások 1 7'2 órai kémény ülés után. Néhány héttel ezelőtt egy másik gyár munkássága nyert ugyanezen taktikával teljes győ­zelmet, afnely . alkalommal 314 óra hosszat ülték el a gyár kémé­nyének huzatját. Majd ha a ja­pán munkások megismerik az IWW direct-akcióját, akkor nem fogják a kémény ülés veszedel- mességét választani, hanem szer­vezkedve az Egy Nagy Szervezet­be, karba-tet-t kezekkel kénysze­rítik a kapitalizmust követeléseik teljesítésére.- ­NEM LESZ BÉRREDUKÁLÁS A United States Steel Corpo­ration feje, James a Farrell az el­múlt napokban rádión világgá kürtölte, hogy nem lesz bérlevá­gás, “mert az égy nagyon sze­gény üzleti fogás”. Ugyanakkoi kollegája Chas. Schwab pedig a Betlehem Steel companynál a darabszámos rendszert hozza be, mely által a munkások megfeszi­| tett munkával sem képesek meg- [ keresni a puszta megélhetés szűk. 1 ségleteit. Keresetük az uj darab­szám alapján nem tiz százalék­kal szállott alább, hanem sokak­nak húsz, huszonöt százalékkal kevesebb a keresete, mint egy évvel vagy csak néhány hónap­pal ezelőtt volt. Nem vágják a munkások órabérét hanem adnak, nekik darabszám munkát mely által kétszer háromszorta többet kell termelniök mint az órabér mellett és kevesebb a keresete. Vannak néhányan kiváltságosak, akik egy pár dollárral többet ke­resnek, mint azelőtt s ezeket ál­lítják oda mintaképül, hogy ná­luk nincs fizetés redukálás, sőt többet keres a munkás, mint az­előtt. Mondhatják ezt ma, mert az acéltelepek munkásainak tíz­ezrei várják, hogy bekerülhesse­nek a telepekre, hogy ők is ré­szesedhessenek bban a “jó kere­setben” melyet Farrel és Schwab | állandóan világgá kürtőinek 8 j amikor -felvétel van, csak akkor látják, hogy alaposan megrostál­va veszik fel a munkásokat s ak- i kor is csak a fiatal, erőteljes, a modern gépekkel versenyt biró munkaerőt alkalmazzák. Az acél bárók telepein megrokkant 40, 45 éves munkásnak a koldusbo­tot nyomják a kezébe. Nincs rá­juk szükség. Az acéltelepek munkásai ko­molyabban vehetnék saját hely­zetüket s a rettenetes kizsákmá­nyolás, melyet a darabszámos munka behozatalával rájuk kény szeritettek, -az IWW-ban való szervezkedéssel vehetik csak vissza. Ha az -E^gy Nagy Szerve­zetben tömörülnének, nemcsak a darabszámos munkát szüntethetik meg, hanem lerázhatják nyakuk­ról, a munkásosztály nyakáról a Farrelleket, a Schwabokat, kik­nek millió és millió dollár évi jö­vedelmük van, anélkül, hogy a tüzes izzó kohóknak a tájékára is mennének. GYERMEKEINK NYARALTA- TÁSÁRÓL. Ritka alkalomban lehet ré­szük azon munkástársaink gyer­mekeinek, kik New York és kör nyékén laknak. A Modern Sun­day School Camp Association melynek rendes nyaralója van a Lincoln Park, Morris County, New Jersey-ben, immár hetedik éve, a' ■ radikálisabb szülők rnunkásgyermekeinek nyári nya- raltatásáról gondoskodik oly csekély összeg ellenében, mit másutt semmi körülmények kö zött meg nem kaphat. Első sorban előnyben részesül­nek a radikális munkásszerveze­tekhez tartozó szülők gyermekei, tehát mindazon munkástársak, — kik gyermekeiket a nyári hóna­pokra nyaralni akarják küldeni, t itt hetenként 7 dollárért talán a legjob helyre küldhetik gyerme­keiket, mert itt az egészség, szó­rakozás és vele együtt a tanulás is párosul. Nagy figyelmet fordí­tanak a tisztaságra és a gyerme­kek egészségére is. Az ételek a lehető legjobbak és mindenki kap elegendőt. Ezen intézményt a munkások tartják fenn munkásoknak. Ha támogatjuk, úgy saját gyerme­keink egészségét segítjük elő. — Ezen nyaraló julius 4-én nyílik meg és aki bővebb információt akar, az érdeklődjön a Bérmun­kás szerkesztőségében szerdán, pénteken este 8 óra után, hof bővebb információt kaphat. Ezen nyaralóhely nem profit- szerzésre van alapozva. A heti ^ dollár a szükséges kiadások fe­dezésére van teljes egészéber: forditva. £

Next

/
Thumbnails
Contents