Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-03-19 / 629. szám

Március 19.

BÉRMUNKÁS

5-ík oldal'.

JUNIOR COLUMN

*BÉRMUNKÁSNÓK ROVATA

THE STORY OF SPARTACUS THE REBEL SLAVE

By DANIEL HORSLEY.

(continued)

1 hey held a concil of war jmd ! Spartacus was elected commander in-chief. The people of Capita were fearful of this band of outlaws. To the slaves they were looked upon in a different way. What a hateful thing to send a Roman army against a band of slaves, looked down upon as the scum of the earth. They dis-. patched Clodius Glober to subdue them with a force of 3,000 men.

T he wily Spartacus began to use his wits. Surveying his position, as he looked down and saw the encampment of the Roman soldires, he hd his men weave ladders strong vines by wich they would descend and fight the foe. Stealthily they assembled themselves one by one as they came- down the ladders. The arms were let down and without a sound. Spartacus ranged his men in a manner to surrend the Roman encampment. When all was ready at a given signal they et out a grfeat whoop and the terrifying cries made consternation in the camp and they delievered death- dealing blows and completely routed tht Roman soldires. The result of this victory was electrifying to think that a group of slaves could conquer Roman arms.

Spartacus now issued a proclamation of liberty to the slaves who would join his band. Multitudes of cattle drivers. Shepherds, herdsmen, and others whose condition had been degarded and were made slaves offered their allegiance. They were accepted and arms were given them from the battle with Clodius. His army began to swell and now he had 10,000 men under his command. Another army was dispatched and Spartacus perceived that it was divided into two divisons. He immediately attached one o f them and crushed it completely. The other was also attacked and defeated. He now moved into the rich country and put in effect many a^.ingent lawn He did ot want his soldres to get so much that they wuld forget the task at hand. His army now numbered 120,000 men. This was a formidable force and he now meditated a march on Rome.

Sometimes jealousy is a danger enemy and at this time it entered into the army of Spartacus. Crius and Enomaus had remained with Spartacus at his winter camp and there may they quarreled. Enomaus wanted plunder ad took the army under his command and set out for that plunder. The Roman army defeated him and he was killed. Crixus fared no better, but the soldires of both armies had

learned their lesson and returned' under the leadership of Spartacus.

(To be continued*)

— I o

UNEMPLOYED

"Cheer up ye unemployed,

Better days are coming to your

group! I

Until then be-optimistic.

And be content with soup.

Prosperity is just around the •ä4'!* corner. I

Depression always come and go, Stores and mills will soon be busy Factory whistles will again

commence to blow."

So sayeth the capitalists.

But this is not true,

1 or machinary is so well

developed,

That there is very little room

for you.

There is only one way,

To absorb the unemployedworker Take over the tools of production ; Then reduce the hours of labor.

So workers of the world,

Why don’t you open your eyes?

1 o the fact that to help yourself, You must solidly ORGANIZE!!!

Mary Fecko.------------o-----------COMMENT

In about two more issues Da- . niel Horsley’s story of "Spartacus" will be completed. When this story is complete, we would like the Juniors to write in and tell us what they think about it. Also on the story of "Egypt." Did you like the story, and- why?

It is some time ago now that we have heard from our old wri- * ters i. e.^ Mary Székely, Isal^He ! Bulik, Helen Lockner, Mary Vár- | I aljai, Irma Harold, and E. Hor- j vath. We would like to hear fr-om |

I

you.

We have some older boy who seem to think that they are to old \ to write to this column. If the column is to become more lively j they should also write. This is an appeal to you.

Jr. Ed.

Csatlakozz az IWW.-hoz;

AZ ÖNTUDATLAN NŐK

Nagyon sok hibát, bajt el lehetne kerülni, ha a munkásnők öntudatosak volnának. Ha visszatekintünk a múltra, azt vesszük észre, hogy bár Marx és Engels megállapitásai több mint háromnegyed évszázad óta fennáll, de a nők nem sokat fejlődtek ebben a szellemben. Abban az időben a- nők nem sokat törődtek a családon kívül semmivel, férjeikre bízták mindennek az elintézését. De ma, mikor a nő épp úgy kiveszi a részét a családfenntartásból, mint a férfi, még nem akarnak tudomást venni arról, hogy érdekeik azonosak a férfiéval, mert ők is kizsákmányoltak e társadalmi rendszerben, tehát szervezkedniük kell. Nagyon sok esetben tűrhetetlenné te?zi férjének az életét. Miért?

Mert férje megérzi az elnyomatást és mint értelmes munkás, az ipari szervezkedésben keres menedéket. Ott küzd és végzi a szervezet munkáját azért a női munkásért is, hogy ne kelljen nekik olyan sokat dolgozni. Számtalanszor tapasztalhattuk, hogy az ilyen munkásembert a felesége nem érti meg és hogy elvonja a mozgalomtól, müfelháborodáso- kat csinál. Az ilyesmit persze csak egy öntudatlan nő képes megtenni.

Vannak azután munkásnők, kik nem ellenzik, ha férjük a szervezet dolgaival elvannak foglalva, sőt büszkék arra, midőn férjeik viták keretében is kifejtik

álláspontjukat. Ezek a nők leginkább olyan férfiak asszonyai, kik j valamikor szakszervezetek tagjai i voltak. Bár a szervezeti életben részt soha nem vettek, gyűlésekre nem jártak, vagy csak nagyon ritkán, mig férjeik minden idejüket a mozgalomnak szentelték, sőt nem egy közülök ezért börtön- büntetést is kapott. így a nő öntudatlan maradt, nem tudta családját kellők éppen felnevelni és sramtaian esetben látjuk ennek azután káros következményeit, mikor a gyermek, kit az anya helyett az iskola nevelt, azt mondja: ha szüleimnek nem tetszik itt ez a rendszer, akkor menjenek Oroszországba.

Kinek a hibája az, ha a gyér- mént ilyen kijelentést tesz? Az anyáé, mert nem volt eléggé öntudatos arra, hogy férje meggyőződését magáévá tegye és igy gyermekét sem tudta nevelni. — Nem birta a kapitalista tanitást el- 1 lensulyozni. A szocialista tanítás helyett templomba, moziba és party-lcba küldte őket, de a munkásmozgalom szükségességét nem ismertette vele, mert nem is ismertethette, mikor önmaga sem törekedett arra, hogy azt megismerje. Ezért mi nők nem haladtunk a szocializmus terén. A férj szervezett munkás volt, mig családja szervezetlen. Mikor a férj meghalt, vele együtt meghalt a családban is a szervezeti élet.

Bulikné.

MosT, amikor a munka drágább, mint a gyémánt, az a szójárás járja itt Los Angelesban, hogy fogd be a szád, ha van munkád. Azt mondják, ha az a 8—10 millió munkás tartotta volna a száját, még ma is volna munkája.

Hát igen tisztiét Los Angelesi munkástársaim, nem egészen úgy áll a helyzet, hogyha az a 8—10 millió munkás azért volna mun- kanélkül, mert lázadoztak a mai ' rendszer ellen.

A fentebb jelzett számok éppen azt mutatják, hogy semmiféle munkásszervezethez nem tartoztak és éppen ezért vannak munkanélkül. Ha ez a 8—10 mil- j lió munkás szervezett munkás lett volna, akkor ma nem kellene a szemete? ládából kikaparni az ennivalót. Szervezett erejükkel kiharcolták volna a rövid-ebb munkaidőt és- a. magasabb munkabért, ha a gazdasági javaik megvédésére ipari szervezetbe egyesültek volna. A ^különböző szakszervezetek, melyek az A. F. of L. kötelékébe tartoznak, továbbá a politikai pártok, a. dupla forradalmár amerikai magyar kommunisták, kik csak a pénzka- í zeléshez értenek, hogyan lehet az MBÖSZ. szervezet pénzét elemei- !

ni, sohasem törekedtek komolyan a munkásságot egy nagy' szervezetbe egyesíteni. Ez utób biaknak csak hivő emberek kellenek, kik elképzelik azt vezéreik ugratására, hogy az iparok fejedelmeitől sikerült valamit a munkásság részére kiharcolni, ha a városháza elé felvonulnak. Ezek még nem akarják elismerni azt, hogy e társadalmi rendszer ereje nem a Fehér Házban, hanem az I iparokban van.

Ha a munkásság ebből a gaz- gasági krízisből mielőbb ki akar jutni, úgy szervezkednie kell, —— mert csakis szervezett erejével tud odahatni, hogy a munkaidőt 6 órára leszállítsák. A Los Angelesi magyar munkásoknak is meg kell érteni már egyszer, hogy e társadalom ereje nem a politikában, hanem a gazdasági erőben van. A munkásság gazdaságilag van érdekelve ebben a társadalmi rendszerben, kell, hogy gazdasági szervezetekben egyesüljön.

Szervezkedjünk iparilag, Építsük az Egy Nagy Szervezetet a régi társadalom keretein belül. Ezt ajánlom a Los Angelesi félre- : vezetett munkástársaimnak.

G. Bakos.

LEVÉL LOS ANGELESBŐL