Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-03-05 / 627. szám

4-ik oldal. BÉRMUNKÁS BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .... $2.00 One Year .... $2.00 Félévre...........................1.00 Six Months .... 1.00 Egyes szám ára . . 5c Single Copy .... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ... 3c Make Money Order for Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. O. Box 17, Station Y, New York, N. Y. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 347 E. 72nd St. New York, N. Y. Entered as second-class matter November 19 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Az Ipari Szervezet érdekében A tavasz előjeleinek mutatkozásával az IWW harcos tagjai is akcióba lépnek. Jor­dan és Yeager munkástársak szervezői út­jukban Lawrencbe érkeztek, hol a szövők elkeseredettségükben a bérlevágás és a ke­gyetlen munkaviszonyok miatt szembehe­lyezkedtek a szövőbárókkal. Az 1912-es har­cokban elért eredményekre még sokan emlé­keznek, kik ott az iparokban dolgoznak. — Carl Keller munkástárs szintén megkezdette szervezői útját Duluthban és közeledik a szö- vőtelepek felé a New Englandi államokba. Az IWW harcias szervezetének tagjai az ország minden részén minden iparban akti­vitásba léptek, mely kell, hogy meghozza az eredményt, ha a szervezet minden tagja és rokonszenvezŐje megmozdul. Hat vizsgáltuk a munkások helyzetét, azt tapasztaljuk, hogy a béreket állandóan vág­ják le és a munka felfokozása napról napra élesebben ütközik ki az ország minden ré­szén és minden iparában, nem csodálkozunk ha a munkásság e tűrhetetlen helyzeten vál­toztatni akar. Gyárak, corporátiók, bányák egyik a másik után hozza be az állandó bér­levágást s ugyanakkor a munkanélküliek száma nap-nap után százezrével szaporodik ott, hol mindenből van elegendő — de csak a parazita osztálynak. Bár a vezető ipfcrok fejedelmei a szent Ígéretet megtették a Hoover által összehívott konferencián, hogy a munkabéreket nem szabad redukálni s ugyanakkor azt látjuk, hogy az állami munkákat végző Wright Aeronautical Corporation Paterson-i telepén is a munkások a bérlevágás miatt mentek sztrájkba. Mindazok a nagyhangú kijelentések nem egyebek üres frázisoknál, mert az iparok fe­jedelmeinek egyetlen célja: a profit állandó növelése. A kapitalizmus szava minden be­csület hijján van. Cselekvésük mindenkor a kötött szerződéshez van szabva, mint annál a közismert diplomatánál, ki 191 4-ben a há­ború kitörésének napján azt mondotta: A szükség nem ismer törvényt". Semmi kive­zető utat nem találnak ebből a káoszból, melyet maga az uralkodó osztály idézett elő, mint csak vágni, vágni és ismét vágni a munkabéreket még alacsonyabbra. Az úgy nevezett levesért és egy darabka kenyér­ért a dolgozók órák hosszat állnak, hogy az éhhaláltól megmentsék életüket s ugyanak­kor olyan helyeken laknak, hogy oda még az állatot sem lehetne behajtani, mert meg az is visszafordulna. De most a reménység szálai mutatkoztak. Remény arra, hogy a munkásság megszerezheti mindazt, mit jogos volna bírni. A tengeren túl Angolországban a fellázadt szövőipar bérrabszolgái megnyer­ték a nagysztrájkot. Itt Amerikában a szö­vőiparokban dolgozó bérrabszolgák, nők és férfiak fellázadtak a bérlevágás és a munka további gyorsítása ellen. A mi kötelességünk, hogy a munkásság közé menjünk és beszervezzük őket. Az ipa­rok további kiépítése holtpontra jutott El­érkezet a munkásság legjobb alkalma, hogy az elégedetlenkedők óriási táborát egy hatal­mas ipari szervezetbe egyesítsük. Most mu­tassuk meg, hogy Woblyk vagyunk. Az igazi IWW-ista a múltban is nem a bankokba hor­dotta a pénzt, hanem az IWW ipari szerve­zeteit épitette. Most, mikor a legnagyobb •szükség van az ipari forradalmárokra, min­den erőnkkel siessünk segitségére, hogy az Eastern Organization kampány megtehesse kötelességét: az ipari bérrabszolgák megszer­vezését. A pénz az, mellyel e társadalmi rendszerben szervezőket tarthatunk utón, nyomtatványokat készíthetünk, helyiségeket bérelhetünk és a más egyébb kiadásokat fe­dezhetjük. A bread line-ok helyébe szervez­zük meg a picket line-okat. Cselekedjünk azonnal és a szervezési kampány legyen elő­jele az IWW leghatalmasabb fejlődésének, múlja felül mindazokat az eseményeket, me­lyeket az IWW zászlaja alatt vívott a mun­kásság. Fel az azonnali cselekvésre minde­nütt és mindenki az Egy Nagy Szervezetért. L S.-ból. MIT AKÁR AZ IWW A Világ Ipari Munkásainak Szervezete bérmunkásokból áll, kik fizikai és szellemi munkával keresik meg mindennapi kenye­rüket. Az IWW-ban nincs helye azoknak, kik nem dolgoznak és csak a mások munkájából élnek. Mi nem tagadjuk, sőt állandóan hangoz­tatjuk, hogy nem vagyunk hívei a mai ter­melési Tendszernek, melynél a dolgozók mil­liói csak azért élnek, hogy egy kis csoport henyélő tagjait kényelemben tartsanak, mi­alatt ők maguk nélkülözik az élethez leg­szükségesebb javakat is. Soha egyetlen alkal­mat sem mulasztunk el annak kimutatására, hogy a tőkés termelési rendszer milyen igaz­ságtalan magukkal a termelőkkel szemben, vagyis a munkássággal. Tudjuk, hogy az ilyen igazságok feltárása ártalmára van a mai rendszernek és a rendszer hívei bosszút állnak érte, de vállaljuk a következményeket. A történelem bizonyítja, hogy a társadal­mi rendszerek időről-időre változnak. A tör­ténelem lapjait lapozva látjuk, hogy az em­beriség éppen úgy keresztül megy a fejlődés különböző fokain, mint maga az egyén. Az ősember korszakát felváltotta a barbar kor- | szak, ez helyet adott a rabszolgasS^nak, ame­lyet viszont a hűbéri rendszer tolt ki Helyé­ről. Ennek a korszaknak utolsó éveiben kez­dették alkalmazni a gépeket, amelyek azután megteremtették a tőkés termelési rendszert, a kapitálisa oligarchiát. ' Az a forradalom tehát, amely ezt a terme­lési rendszert elpusztítja, hogy helyet adjon egy jobb, tökéletesebb termelési rendszer­nek, nem egyedül álló tüneménye a történe­lemnek, hanem az emberi fejlődésnek egy jelentős lépése. Egyes emberek, jobban mondva, egyes embercsoportok úgy vélik, hogy képesek lesznek a fejlődést megakasztani, .a válto­zásnak útját állni. Ezek nem ismerik a ter­mészet törvényeit és nem tudják vagy nem akarják tudni, hogy a társadalmi fejlődés megakasztására csak az volna képes, aki ter­mészetfeletti erőkkel rendelkezik. Az ilyenek létezésében azonban ma már a legegysze­rűbb gondolkozásu ember sem hisz. A társadalmi fejlődést hajtó erők állandó működésben ' vannak. A kapitalizmus betöl­tötte rendeltetését és mint a túlérett gyü­mölcs, leesik fájáról. A Világ Ipari Munkásainak Szervezete úgy szervezi a munkásokat, hogy birtokukba ve­gyék a termelő eszközöket és azokkal ne a Sífercius 5. profit kedvéért, hanem használatra termelje­nek. Termeljék meg mindazon javakat, ami­re a népek millióinak szüksége van és vesse­nek véget a nélkülözésnek. Hogy ezt elérhessük, nem tartjuk szüksé­gesnek a kapitalista kormányok megbukta­tását. Megássák azok a saját sírjukat és a ka­pitalizmussal egyetemben búcsút mondanak az árnyékvilágnak. Mint ahogy annakidején hivatlanul is jöttek, most távozni fognak még a marasztalás dacára is. A muhkásságnak azonban készen kell lenni, hogy azonnal átvegye a termelést és a termelt javak szétosztásának üzemeit, mihe­lyest a kapitalizmus annyira feloszlik, hogy képtelen tovább működni. Ezzel sok szenve­déstől, sok nélkülözéstől óvhatjuk meg az emberiséget. A Világ Ipari Munkásainak Szervezete en­nek megfelelőleg az iparok átvételére szer­vezi a munkásokat és ezáltal az uj társadal­mat épiti már most a régi társadalmi rend­szer keretein belül. NEM PUSZTÍTUNK — Az IWW szervezetéről a tudatlan tömeg az hiszi, hogy elakarja pusztítani a társadalmi rendszert. Bajos ugyan megérteni ez alatt, hogy mit értenek, de feltételezzük, hogy a józan eszük azt érti alatta, hogy a kapitalista társadalmi rendszert akarja elpusztítani. Egy pillanatig sem tagadjuk, hovv a ka- pialista ^rendszer temetésére készülünk és hogy ezen temetésen nem a fájdalom, de az öröm könnyeit fogjuk hullatni. Azonban az ilyep meggondolatlan elszólás könnyen azt hiteti el a “jámbor polgársággal”, hogy a IWW-isták csak a pusztítás iránti szeretetből akarnak rombolni. Nézzük csak, hogyan is áll ez a dolog valójában. A szabadban járkálok gyakran láthatják, hogy egy-egy állati hulla fölött a rovarok ezrei lakmároznak. A természet maga gon­doskodik arról, hogy a szabadban elhullott állatokat a rovarok nagy serege elpusztítsa, mielőtt az végleges feloszlásnak indulna és bűzével a levegőt megfertőzze. Ezek a rova­rok rendkívül hasznos szolgálatot végeznek a hullák eltakarításával, habár a munkájuk csupán pusztításból áll. A városi ember előtt egész természetes, — hogy mikor valamely épület már omladozik és veszélyezteti a járó-kelők biztonságát, azt le kell bontani. Egész sereg munkást foglal­koztatnak az ilyen épület lebontására, meg­fizetik őket, pedig a munkájuk csak pusztí­tásból áll. Az IWW felismerte, hogy a kapitalista rendszer oszlásnak indult. Segít tehát annak eltakarításában, nehogy a bűze túl dögletessé tegye a levegőt. A kapitalizmus épülete összs vissza van hasadozva, a benne lakás élet­veszélyes. Az IWW tehát segít a kapitaliz­mus épületének lebontásában, mielőtt az maga alá temetné az emberiséget. Az IWW a kapitalizmus elpusztítására csak a tanítás fegyverét használja. Megis­merteti a munkásosztálylyal a kapitalista ter­melés hibáit, melyek nyilvánosságra hozását a kapitalizmus nem bírja el. Az IWW fel- világositja a dolgozók millióit, hogy a föld, a viz, az erdők, a bányák, gyárak, műhelyek vasutak, hajók felhasználhatók a köz javára is, nemcsak arra, hogy a kapitalizmusnak profitot hajtson. És minthogy a természet gondoskodott arról, hogy a szabadban el­hullott állatok meg me fertőzzék a levegőt, hanem azokat a rovarok százezrei elpusztít­sák, úgy a gazdasági erők is létre hozták az IWW-t, mely megfogja tisztítani a földet a kapitalizmus férges maradványától is. Az IWW tehát nem a rombolásban leli kedvét, midőn segit a kapi/!izm,us elpusztí­tásában, hanem az emberiségnek tesz igen nagy szolgálatot azzal, hogy a társadalmi betegségeket terjesztő dögletes hullát elta­karítja.

Next

/
Thumbnails
Contents