Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-02-19 / 625. szám
4-ik oldal. BÉRMUNKÁS Február 19. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési áruk: Subscript ion Rate«:. Egy évre .... $2.00 One Year .... $2.00 Félévre...........................1.00 Six Months .... 1.00 Egyes szám ára . . 5c Single Copy .... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ... 3c Make Money Order for Subscription Payable to: “BÉRMUNKÁS” P. 0. Box 17, Station Y, New York, N. Y. Szerkesztőié» és kiadóhivatal: S47 E. 72nd St. New York, N. Y. Entered as second-class matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 8, 1879. Publiihed Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Közelebb az ipari forradalomhoz A világesemények káoszából mindjobban kristályosodik ki az a tény, bogy a profitra alapított kapitalista rendszer már nem képes sokáig fenntartani magát. Nemcsak a világ többi részein, de ma már az Egyesült Államokban is, Eol látszólag a legerősebbek, — nap-nap után szembeötlőbben nyilvánul meg a tehetetlenségük. Mindig jobban siklik ki kezeikből a termelés feletti kontrol. Ez a tagadhatatlan tény arra kényszeriti i a világ öntudatos munkásságának a mozgal- j mait, hogy számoljanak a küszöbön álló eseményekkel és készüljenek a kapitalizmus ! kezeiből mindjobban kicsúszó termelés eszközeinek az ellenőrzésére, illetőleg az átvételére. Minden fejlettebb ország munkásmozgalma megteszi a maga előkészületeit. Tagjaikat olyan irányban igyekeznek nevelni és szervezni, hogy azok készek legyenek bármely pillanatban átvenni a termelés eszközei feletti ellenőrzést. De ami nem csekély fontosságú, tudomást igyekszik szerezni a termelt javak és a nyers anyagok elhelyezéséről és mennyiségéről, hogy a termelés fölötti ellenőrzés átvételének pillanatában nehogy fennakadást szenvedjen a termelés ez irányú tájékozatlanságuk következtében. Ezt az óriási horderejű munkát csakis az IWW mintájára kiépített ipari szervezetek képesek keresztülvinni. Az olyan szervezetek, melyek úgy szervezik a munkásokat, kik az iparokban dolgoznak, amint azok el vannak helyezve az iparokban, a termelésben Az IWW ipari szervezetei nemcsak az iparokban dolgozó fizikai munkást szervezik az egy ipari szervezetben, hanem mindazokat, akik munkaerejükkel hozzájárulnak egy bizonyos ipari termék előállításához. Tegyük fel az automobil iparban, nemcsak az automobil előállításánál alkalmazott ipari munkások: asztalosok, lakatosok, bádogosok, festők, kárpitosok stb. hanem a mérnökök és a többi irodai alkalmazottak is. — Ezek együttes munkája állítja elő ma is az automobilt anélkül hogy egy kapitalista valamivel is hozzájárulna annak előállításához. Az igy megszervezett termelők hadserege könnyen meg fog birkózni a társadalmi átalakulás pillanatában a termelés tovább folytatásának nagy problémájával. A szervezés ilyen formáját elhanyagolva, magát az osztályharc kimenetelét veszélyeztetnők. Éppen ezért öntudatosan gondolkodó munkásnak, aki az osztályharc katonájának vallja magát, mindent elkeli követni a jelenleg is folyó küzdelem biztositására, a forradalmi ipari szervezetek kiépítésével. Itt az Egyesült Államokban az IWW már megvetette a társadalmi forradalmat biztositó szervezetnek az alapját. Mennél hatalmasabbá igyekszünk tenni az IWW-t, annál inkább biztosítjuk az osztály harc végcélját: az ipari unionizmust.------------o-----------Egy kenyérgyár piketelése Chicagóban mint lapunk más részén beszámolunk róla, emberek, asszonyok és gyermekek százai megostromoltak egy kenyérgyárat és követelték a kenyér árának 1 0 centről 6 centre való leszállítását, mintegy jeléül annak, hogy a kifosztott proletárok képtelenek a nincstelenségben egy darab kenyérért 10 centet fizetni. A kenyérgyárakban alkalmazott munkásokat pedig a termelésnél rabolják ki úgy, hogy agyondolgoztatják őket alacsony bérekért, mit ma még a rendőrség brutális közbelépése zavart széjjel, ez is előjele annak a fenyegető elégedetlenségnek és komoly szegénységnek, mikor egyszerű polgári emberek piketelik a gyárakat és követelik, hogy a kenyér árát 6 centre szállítsák le. Az IWW lapja még a tél bekövetkezése előtt rámutatott arra, hogy ha a súlyos gazdasági helyzetet sürgősen nem oldják meg, a dolgozók a legelemibb szükséglet megszerzéséért nyilt lázadásba mennek át. Számtalan esetben hirdettük lapjainkon keresztül is, hogy a munkásság ipari szervezkedése az egyedüli kivezető ut a válság megoldására és hogy megkapjuk munkánk gyümölcsét. A helyett, hogy szervezetlenül beveressük fejünket a rendőrséggel, holmi városházi felvonulásoknál, hol semmi eredijiényt el nem érhetünk, vagy üzletek ablakait törjük be, nem oldja meg a munkásság gazdasági helyzetét. Ezt csak az Ipari szervezkedéssel érheti el a munkásság.-----------0----------A brazíliai benszülöttek inem tűrik Ford terjeszkedését Lapunk olvasói előtt bizonyára ismeretes, hogy Henry Ford Brazíliában 6.000.000 acre földre kapott koncessziót abból a célból, hogy gummifát termeljen és ezzel megfogja oldani a gummikérdést a világpiacon. Fordnak a terjeszkedését ismerjük már az Egyesült Államokból. Az egyedüli kapitalista, aki nincsen arra utalva, hogy az automobil gyártáshoz szükséges nyersanyagot, a gummin kivül mástól szerezze be. Saját kőszénbányái, vasbányái és több ezer hold erdője van Michigan államban. Saját fűrész- malma, ahol a levágott fákat feldolgozzák deszkának s úgy szállítják el az automobiltelepeire. -Nemrégen olvastam a lapokban, hogy Calumet, Mich, tájékán1 ismét vásárolt egy néhány száz hold földet, melynek belseje drága réz réteget tartalmaz. Valószínű, hogy itt is bányát fog nyittatni, ha ezidáig még nincsen megnyitva. Meg vannak a saját közlekedési eszközei úgy vizen, mint száraz földön. Saját vasut- ján szállítja el a szenet detroiti telepéhez, melynek nagyrészéből kokszot égetnek, — hogy kivegyék a különböző vegyi tartalmat belőle, úgymint gáz, olaj, festék, kátrány, ammonia, benzol és még ki tudja, hány különböző vegyi szert melynek jórészét ő maga fel sem tudja használni és külön kell, hogy eladja, mely millió és millió dollárt hoz évente. Az összes vasolvasztó kemencéi, gáz, olaj és villany használatra van felszerelve. Ahogyan a szén a koksz kemencékben ég, a különböző vegyiszerek úgy osztá- lyozódnak szét . Az olajat és gázt egyenesen az olvasztó kemencékbe nyomatják. Saját üveg és cementgyára van, melyeknek gyártásából az ő használatán kivül, nagyon sok kerül a piacra is. A Ford Benzol Amerikában már nem is újdonság, különösen Detroitban. Ford a gummiiparban is nagy jövőt lát. Ellenben úgy látszik, hogy a braziljai bennszülöttek nem néznek nagy jövő elébe, még akkor sem, ha a világ összes automobiljaihoz ők fogják a gummi nyers anyagot termelni. Alig par héttel ezelőtt nagyon eldugott helyén a kapitalista lapok egyikében pár sorban olvasom, Hogy a brazíliai benszülött indiánok fellázadtak és fegyveresen vonultak fel Henry Ford ottani irodája elé. Az a 6.000.000 acre föld, melyre Ford koncesz- sziót kapott a brazíliai kormánytól a Tapa- jos folyó mentén fekszik, ahol az indiánok már ki tudja, hogy hány évszázadon avagy évezredeken vannak letelepedve. Az az évezredes fészek, mely ezen hosszú idők tradícióját vonja maga után, abba a fészekbe dugta bele Ford sovány sas körmeit, hogy elrabolja mindazt, amit talál. Azonban úgy látszik, hogy ez nem megy olyan könnyen, mint azt Fordék kiszámitották. Mikor már az ültetvénynyel haladtak előre, az indiánoknak Ford megbízottjai kiadták a rendeletet, hogy a területet ürítsék ki, mert a helyre szükség van. Nem csoda tehát, hogy az indiánok fellázadtak. Hiszen ki tudná megmondani, hogy hány generációnak a verejtékes munkája fekszik abban a területben, amig megmüvelhetővé tették azt a földet. Vagy ellenkezőleg tegyük fel, hogy még mindig csak halászatból vagy pedig vadászatból élnek, akkor sincs jogá- mentén vadászatból élnek, akkor sincs jogában senkinek sem azt a fészket megbolygatni, csak azon esetben, ha annál egy jobbat, egy szebbet tud teremteni. Már pedig ahogyan mi ismerjük Fordot, ő bizony nem ■adott volna jobbat, sem szebbet. Talán a Tapajos folyó mente szebben nézne ki, mert a gummi ültetvények milliói feldíszítenék. A szegény nép pedig véres verejtéke dacára éhezne és nyomorogna, legfeljebb gyönyörködne a gummifák szakszerű elültetésében, mert bizony Ford nem ad annyi fizetést ottan sem, hogy egy munkás tisztességesen meg tudjon belőle élni. A híradások szerint Fordnak 3000 munkása volt már az ültetvényes telepen. akik éhbérért dolgoztak. Ugyanezen híradás szerint a 3000 munkást 200-ra redukálta le. Az összes amerikaiak beadták a lemondásukat. Évente 2.500 acert akartak beültetni, amit lehetetlennek tartanak, hogy a még megmarad pár emberrel eltudják végeztetni. Ford a koncessziót a híradás szerint Para megyének vezetőitől kapta, nem pedig a braziliai kormánytól. így természetesen az indiánok jogosan lázadtak fel. Valószínű, hogy az amerikaiakat ez a lázadás késztette a felmondásra. Azonban bármi történt is, az amerikaiak egyet megtanulhattak, hogy a munkásságnak szolidaritást kell egyik a másikával vállalni, ha nem akarja magát engedni, hogy a tőkés osztály kizsákmányolja. A braziliai indiánok közül valószínű, kevés van, aki tud irást- olvasást és mégis megtudták magukat értetni egymás között, sőt velük is és Henry Ford- dal is. Úgy látszik, még talán küldöttet sem menesztettek, hanem elmentek mindazok, akiknek érdekük volt. Hogy mennyire sikeres volt az indiánok ezen megmozdulása, azt Forddéknak a némasága mutatja legjobban, mert az újságírók meginterjuvolásá- ra nem volt semmi mondani valójuk. S ő. TERJESZD A BÉRMUNKÁST
