Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-02-12 / 624. szám
6-ik oldíxt. BekMUNKÁS Február 12. MAGYARORSZÁGI HÍREK — m m m m m m m m m h m m m m m m m m m mw És a föld megmozdult .. . i r ___________________ Ha meg nem szünte- | tünk minden fölösleges kiadást, úgy a gazdasági t összeomlás után a pénzügyi összeomlás fog bekö- , ^ vetkezni és a kormány tehetetlen ezekkel szemben. Többek között a fent idézetteket mondotta gróf Bethlen István “örökös” m. kir. miniszterelnök legutóbbi agrárblokk ülésén. Valamikori tanitómestere gróf Tisza István volt miniszterelnök ugyanígy jelentette be a parlament ülésén, hogy a háborút elve- ! veszítettük. A szent szimbólum a kereszt j leple alatt űzött svindli tehát ősz- j szeomlóban van. A hatalom urait j elfogta az idegesség. Kapkodnak 1 fűhöz fához, hogy gyűlölt uralmu- kat_ a munkásság gúzsbakötését meghosszabbithassák. A tehetségtelenek, a produktiv munkától irtózok, kiknek uralma szuronyerdők, géppuskák és ágyuk erejére támaszkodik, megkísérlik menteni önmaguk létét. A , tehetetlenség és a bukás nyílt be- j ismerése dacára azonban, mivel i az u. ,n. polgári erkölcs is itt már ismeretlen valamivé vált, szó sincs ' arról, hogy a konzekvenciáját en- : nek levonnák. De nem ám. Ellen- ; ben felemelték a belföldi posta— j dijakat, kereseti adót és még egész sorát a kincstári illetékeknek. A közönséges levél dija Pestről Soroksárra 20 fillér, úgy ; ám és ezrével vannak itt, akik j óránként jó, ha 20 fillért keresnek Behozták a lisztadót is. A munka mindig kevesebb, de a kereseti adó összegének nem szabad csökkenni. Mi lenne a sok naplopó tintanyaló-fiskálissal? — Kevesebben dolgoznak? ---- Felemeljük azok kereseti adóját, — j hogy ami a fő, a guba megle- j gyen A munkások napról-napra mind többen ismerik fel azt, hogy ezt a j kurzust összetörhetik anélkül, — . hogy érdemesnek tártanák a kezüket is bemocskolni. Ez az. ipari szolidarizmus. Már felismerik, hogy nem utcai ordjtozás,- v .nem plakát és röpirat, még kevésbé szavazó urnái harc kell ahhoz, -A-. hogy elsöpörjék géppuskástól, zsandár, rendőr, szurony- stb.-es- től együtt helyükről azokat. kik hóhérai a magyar népnek. Már felismerik, hogy sokkal félelmetesebben éreztetheti a munkásosztály a hatalmát, ha karjait karba fonja és beszünteti a termelést az egész vonalon. Ám lássuk majd a szurony, géppuska, az állig fegyverbe bujt pribékek hada képes lesz-e öldöklő szerszámaival bármit is előállítani. Majd meggyőződhetünk arról, vájjon ez a mai fene nagy hatalom nem-e nullává még hozzá dupla nullává fog semmisülni. Az u. ,n. munkáspártok ---- természetes ---- éppen úgy irtóznak ettől az eredményes harctól, mint az uralmon levők. Verejtékezve ordítják, hogy szavazó urnákon keresztül igyekeznek ők a mai rendszert megsemmisiteni. Céljuk még évszázadokig “harcolgatni” a jelenlegi rendszer ellen. Az iparok leállításával az egész termelés beszüntetésével pedig 3 nap alatt eltudná a munkásság az egész kurzus 'társaságot helyéről söpörni és most már érthető, — hogy a munkáspártok és a járszal- lagjukra fűzött szakszervezetek miért irtóznak ettől a harcól. Hiába, mégis mozog a föld. . . Cs. R. 2.------------o-----------HOCK JÁNOS Hock János kőbányai volt plébános beadványnyal fordult a m kir. kormányhoz, tegye lehetővé számára Magyarországra való visszatérését. Indokolásul azt hoz- í ta fel, hogy öreg ember és nem szeretne idegen földön meghalni, : mivel állandóan régóta súlyos be- ! teg. Hock János azon kevesek kö- j zé tartozott a csuhások hadából, I akik a kereszténység alatt többet ! értettek meg, mint az egyszerű í népbutitást. Az októberi forrada- | lomban aktiv szerepe volt és an- j nak megbukásakor külföldre emigrált. Kérését a társadalom min- j den része pártolja. Még a kurzus urai mint hata- ! lom nem döntött afölött vájjon az ] immár roncs Hock János polgári forradalmárt, a papot haza engedik vagy sem. Hja, a nép mellé állt és ez nagyobb bűn, mint például a következő hir: Somogyi Béla és Bacsó Béla szocialista Írókat tudvalevőleg a t fehér terror alatt (hát most nem az van?) mint ismeretes, a nyilt i utcán elrabolták, és megcson- : kitották, meggyilkolták, majd j kirablásuk után (az összes érték- I tárgyaikat a gyilkosok zsebrevág- i ták) összekötözve őket egy nagy kő sulymegterheléssel a Dunába dobták.— Nyomoztak, szagolgattak, 1 0 éven keresztül. Annak dacára, hogy az utcagyerekek'isTud- ják a gyilkosok nevét, a hatóság 1 0 évi szimatolás után sem akarta azaz pardon bi/ta azokat megtalálni. ríja, nagy a védőszentjük. A kurzus urának a gyomrát megfeküdte a Somogyi és Bacsó-ügy (egyik sem volt ugyanis zsidó) és ezt a gyomorrontást a “független” bírósággal olyképp gondolták elintézhetőnek, hogy “törvényes” végzést hozattak a bírósággal, hogy a Somogyi és Bacsó gyilkosságot (a rablásról hallgat) elkövetőkre az Amnesztia rendelet hatálya kiterjed, ennélfogva az ügyet befejezi. Szegény Hock János, miért nem voltál a gyilkosok közt, ma ugyanolyan diszben, gondtalanul sétálgathatnál Pest utcáin, mint amazok.... Figyelő. A Mars lakó tapasztalata a Földön — Csodálatosan meg vagyok lepődve — mondá a Mars-ból jött ember a földi embernek. — Éppen most jövök egyik gyáratokból, ahol azt láttam, — hogy az összes gépek gondosan be vannak zsirozva, nehogy megrozsdásodjanak. Ott találtam az őrt bent, aki ügyel reájuk, nehpgy valami kár érhesse őket. Mindegyike be van biztosítva; a gyárban van fűtés és a tető is jól van gondozva, nehogy beázzon s a gépekben ezáltal is kár eshessen.---- Mi van mindezen meglepődni való kérdi a földi ember? — A gyárból jövet utamban egy nagy tömeg munkanélküli emberrel találkoztam ---- mondá a Mars lakó, kiknek nagy részük igen szegényesen volt öltözködve. — Megtudtam azt is, hogy nagyobb részük éhes volt s azt is meghallottam, amint egymásnak panaszkodtak, hogy nem bírnak még egy biztosítást sem fenntartani sem a maguk, sem a családjuk részére — nincs pénz. Lakásuk dermesztőén hideg s a tetőn át beesik a hó és eső egyaránt. Azt mondották, hogy abban a nagy gyárban szoktak ezelőtt dolgozni. — Én még mindig nem értem, hogy miért tud valaki mindezeken oly nagyon meglepődni? Mi van ezen csodálkozni való? — A mai rossz viszonyokban ez elég gyakran megtörténik — mondá a földi ember. — Mit? Csak nem azt akarja ezzel mondani, hogy a földi ember a gépet fölébe helyezi embertársai jólétének? kérdé megdöbbenve a Mars lakó? Hát lehetséges volna az, hogy itt a földön oly nagy gondot fordítanak arra, hogy egy gép rozsdát ne kapjon s ugyanakkor az éhező emberekkel pedig senki sem törődik? Ez a kérdés rendkívül zavarba hozta a fijldi embert s hosszú habozás és mentegetődzés után nagy zavarában így felelt a Mars lakónak: — Azt, hiszem, hogy erre soha nem is gondoltak. Különben is a gépek, amint ön is tudhatja, sok pénzbe kerülnek, embert pedig minden időben annyit kaphaRENDELJEN KÖNYVEKET A BÉRMUNKÁS KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN. Több olvasónk kívánságára ismételten megnyitjuk a könyv- kereskedést. A következő könyvek vannak ezideig raktáron: Kánaánban, 2 kötet, fűzve, Csizmadia Sándortól 2.--Éhség, vászon kötésben, Knut Hansontól .......... 1.75 Hurrá, Esperanto nyelven fűzve ................................ 2.50 Ugyanaz, gyönyörű vászon kötésben.................. 3.— Kivégzés, fűzve, Turganyevtől ............................. —.85 Ugyanaz, szép vörös vászonkötésben ................ 1.25 Osztályharcok Francia- országban, Marx Károlytól, fűzve ................ 1.— Szónoklattan. Irta: Wétunk, ajnennyire szükségünk van. És ha egyrészük éhezik, annál olcsóbban lehet a többieket megkapni. — Különös egy érvelés — mondá a Marsról jött vendég. — Néhány évszázaddal ezelőtt fenn a Marson is ugyanilyen viszonyok uralkodtak, ma azonban az már nem létezik. Mi tanultunk s ma már jobban tudjuk sorsunkat intézni. Nálunk megfordítva áll a helyzet: “mi az embert helyezzük a gép fölé" ---- mondá büszkén a Mars lakó. — Az Istenért — kiáltott fel rémülten a föld embere — akkor jobb lesz a Mars lakóknak, ha ott maradnak, ahol vannak, mert ha lemerészkednek jönni a földre,--- mint veszedelmes bolsevikot — nyomban a börtönbe dobálják őket. Boise News-ből.------------o-----------MEGHÍVÓ. Az IWW Philadelphiai csoportja 1931 február 21-én szombaton este 332 W. Gerard Ave alatti helyiségében Táncmulatságot rendez, melyre ezúton hívja meg a Bérmunkás olvasó és rokonszen- vezőit. Ízletes harapni valókról a munkástársnők gondoskodnak. TÁNC..............................JÓ ZENE. Ne felejtse a dátumot, febr. 21 Rendezőség. ------------o-----------MEGHÍVÓ! Az'tWW finn nyelvű tagjai nemzetközi műsorral egybekötött nagyszabású TÁNCMULATSÁGOT rendeznek 1931 február 15-én vasárnap délután 3 órai kezdettel saját házukban a Lincoln Auditóriumban 4225 Lincoln Ave. Chicago, 111. Belépő dij előre váltva 40 c., a pénztárnál 50 c. bér Mihály ......... 1.25 Arany vonat. Markovits Rodintól ........................ 1.25 Forrongó Magyarország, Garami Ernőtől, fűzve 1.25 Szegény emberek, két kötet, fűzve Dolsztojevkij —.50 Genius kis lexicon, 800 képpel és 64 mümel- léklettel, diszkötésben, 1930-as kiadás............. 4.— Artamonovok, Gorkij Maxim gyönyörű müve, kötve ........................ 1.20 Továbbá “Száz magyar Írók” legszebb müvei 10 kötetben, gyönyörű sötétvörös vászonkötésben ..................................... 25.— Mindazok ,kik meglevő könyveinkből rendelni akarnak, az összeget a könyv nevének megjelöl ésével küldjék be a Bérmunkás központjába. Kiadóhivatal.
