Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-01-01 / 618. szám

Január 1. BÉRMUNKÁS 3-ik oldal. INNEN-ONNAN EDISON TANÁCSAI. Mi sohasem vontuk kétségbe azt ,hogy lehetnek emberek, akik az átlagos ember tudását annyira felülmúlják, hogy valóságos gé­niuszoknak nevezhetők .Léteznek ilyenek a tudomány és ipar terén és a múltból is megnevezhetnénk százávaal olyanokat, akik tudá­sukkal nagy szolgálatot tettek a társadalomnak. — Elkezdhetnénk Marxon és sorolhatnánk talán a varrótű feltalálójáig. Eltekintve attól, hogy milyen hírek keringe­nek Edisonról és hogy mennyire igaz az, hogy egyes találmányhoz ő neki csak annyi köze van, hogy a nevét adta oda, mi mégis azt tartjuk ,hogy Edison az ipari té­ren szolgálatot tett a társadalom­nak. Dacára annak, hogy millió- számra rabolják ki a munkásokat ma azokon az ipartelepeken, me­lyeknek megvalósításához Edison feltalálása adott alapot, tudjuk azt is, hogy vaalamikor azok az ipartelepek a termelők tulajdonát fogják képezni. A kapitalizmus alkalmat ad a nagy feltalálóknak, hogy találmá­nyaikat busásan kamatoztassák, mig a kisebb feltalálók sok eset­ben éhen pusztulnak el. A nagy feltalálókat aztán példaképnek állitják oda a nép elé, azt akar­ván bizonyítani, hogy mindenki­nek egyformán megadatott az al­kalom a boldogulásra és arra is, hogy olyanok legyenek, mint a nagy feltalálók. Egy ilyen példakép az öreg Ed ison , aki a kilencvenes évek fe­lé totyog, akinek minden lépésé­ről beszámolnak a kapitalista la­pok. Amit aztán Edison tesz, — vagy amit Edison beszél,az olyas­valami, ami csak helyes lehet és követésre méltó. Így aztán csak természetes, hogy a kaapitalista érdekeltségek, melyeknek Edison is tagja, megkörnyékezik az öre­get ,hogy a nagy nevét a saját érdekükben gyümölcsöztessék. ---­Amikor tehát Edison Dészél, ak­kor valóságban a kapitalista osz­tály beszél! Karácsonyra aztán Edison is­mét megszólalt. Olyan kijelenté­seket tett, mely csakis a kapitalista osztály érdekét szolgálja, még ak­kor is ,ha az úgynevezett fizikai kulturisták meg is egyeznek Edi­son kijelentésével. Többek között Edison nyilatkozatában azt mond­ja, hogy az Egyesült Államok ha­láleseti számarányának 80 száza­léka tulságba vit táplálkozás kö­vetkezménye. Ez nem igaz! Mint azt sem hihetjük el Edisonnak, — hogy a 2 1 éven felüli embereknek már annyira nem fontos az étke­zés, hogy egyedül csak tej haszná­latáéval egészségesek és erősek lehetnek .Még akkor sem hisszük ezt, ha erre példának emliti saját magát ,minnt olyant, aki ha min­den két. órában iszik egy-egy po­hár tejet, teljesen kielégítve érzi étvágyát! Az talán lehetséges ,hogy a ha­lálesetek nagy százalékát a gyo­morbajra vezethetik le, de ez nem a tulétkezés, hanem inkább a helytelen étkezésnek a következ­ménye! És nem azért, mert talán a munkásság többségének nem. volna annyi esze, mint Edisonnak annál a megállappitásnál, hogy mit egyen, hanem azért van a helytelen étkezés, mert a mai rendszer ne mad alkalmat a he­lyes étkezésre. Mert aaz lehetséges, hogy az öreg Edison bácsinak elég egy po­hár tej, de próbáljon egy pohár tejjel a bányában sufflizni, akkor majd megjön az étvágya a tejen kívül másra is. Különösen akkor jöönne meg az étvágya, ha azt is érezni tudná, hogy mihelyt kite­szik a bányából, még egy pohár tejre sem lesz kilátás. Úgy enne Edison, hogy egy font hús egy pillanat alatt eltűnne a tányérjá­ról. Vagy próbálna a saját gyárá- i ban a mozgó padnál nyolc-tiz órát | talpon lenni, hónapokon keresztül és csak tejen táplálkozni. Vájjon megtürnék-e a hajcsárok ha a munkánál szédülgőzni látnák! Tény az ,hogy a munkásnép többsége ma különböző betegsé­gektől van gyötörve, az egyik a helytelen étkezéstől, a másik pe­dig a helytelen éhezéstől. Ma nem adatik alkalom arra, hogy úgy táplálkozzunk, hogy erős, egész­séges tagjai legyünk a társada­lomnak. És ennek egyik aakadá- lyát képezik az Edisonok, akik a kapitalista rendszernek támaszát képezik. Mert éppen most, amikor a munkanélküliek milliói éhségtől gyötörve utcán kóborolnak, jön Edison és azt mondja, nem kell enni, mert az evéstől pusztulnak el az emberek. A kapitalista osz­tály ravaszságát mi jól ismerjük és akkor is, amikor a nagy géniu­szok állnak talpra a kapitalizmus érdekében, nem ülünk fel Edison kijelentéseinek és továbbra is munkánk teljes gyümölcsét köve­teljük, hogy rendes táplálkozással emberi élete éljünk. “A KATHOLIKUS HÁZASSÁG — SZENTSÉG — S NEM CSELÉDSZERZŐDÉS.” Ha az ember a munkanélküli- ' ség közepette olvasással tölti az idejét, sok minden dolgot tanul­hat, olyasmit is, amiről rendes kö­rülmények között nem volna al­kalma tudomást szerezni. Mert ha nem volna túlságosan sok időnk, akkor hogyan jutna az eszünkbe ,hogy a kis vidéki pol­gári újságoknak a belsejét is meg­tekintsük. Ezek a helyi lapok, — melyek most már csak a híradás í szempontjából is csak a legfon­tosabb hireket közlik, úgy mint a keresztelési ünnepélyek, esküvők és halálesetek és ezt is olyan ter­jedelemben, amilyen hosszúságra nyúlnak az értük fizetett dollárok. Ezekben az újságokban aztán az erkölcsi prédikációt a papok tartják, akiknek rendelkezésük van a lapok felett, olyan szááza- lékarányban, ahogyan szállitják az olvasó hívek elé terjesztik sé­lem éri a papi szentséget, akkor aztán nem az úristen elé, hanem I az olvasó hive kelé tersesztik sé­relmeiket. Egy ilyen sérelem ütött csorbát a Windsor, Canadai plé­bánián, amiből aztán lett nagy vallási háború, a lutheránus és katholikus hívek között. UUgyanis a katholikus pap nem esketett meg egy elvált nőt, mert az meg­sértette volna az egyházi szen­télyt. Szent határozatát aztán egy detroiti újságban hozta a meny- nyekben székelő úristen tudomá­sára az alábbi kenetteljes szavak­ban : Az esketést — sajnos — meg kellett tagadnom, mert az asszony az óhazában kato- ikus templomban kötött há­zasságot vallott be s polgári- lag válva van. Mindenki tud­ja, hogy a katholikus házasság szentség s nem cselédszer- ' zödés, tehát a katholikus há­zasságot felbontani nem lehet; hát ujatsem lehet kötni. A pol­gári bíróság intézkedhetik a ' polgári házasságot illetőleg s mivel Canadában polgári há­zasság (courton) nem létezik, hát igy szorultak rá lutheránus lelkészre. De hát amint nem szégyen a katholikusokra az es­küvő, nem is dicsősség a luthe­ránusoknak. Tehát most már tudjuk ezt is. Enélkül talán nem is jutottunk volna soha a mennyek országába. Most már tudjuk, hogyha véletle­nül katholikusok vagyunk, akkor a mi házasságunk, amire a papi szentelt vizet fecskendezik, az szentély és nem cseléd szerző­dés !” Ezt mondja a windsori pap. Ez úgy van! Mert a pap mondja! De valamikor réges-ré- gen Petőfi Sándor, aki szintén kö­zelről ismerte a papokat, azt mon- dota, hogy: ‘‘ahol a pap szót emel az igazság megfeszittetik!” Ez százsázalékban ráillik a windsori papra. Mert létezik-e pap valahol, akinek nincs szakácsnéja, cseléd­je. De a házasság nem cseléd szer­ződés. Cselédje, szakácsnéja, és ágyasa lehet papoknak szerződés nélkül is. A papok a becstelenség kép­másai, azok állnak a nép elé há- j zassági szentélyt prédikálni. A pa­pok, akiknek a szent hívők felesé- j gei, dollárok fejében gyónják meg a házassági szentély megszegéseit, akik azonnal felmentetnek bűneik alól, mihelyt az arany csengése j hallatszik az oltár előtt. A wind­sori tudatlanok vámszedői egy­mást akarják felfalni szentségük­ben. A papi ület konkurrensei harc­ba léptek és most a saját üzleti ügyeikért a templomban párba­joznak. Ott aztán nincs szó arról, hogy a nyomorúság miatt miért kell ezer és ezer házasságot fel- I bontani. Ott nem beszélnek a ki­zsákmányolás rendszeréről s arról hogy miért kell a munkásgyerme­keknek milliószámra elpusztulni, mert szülőik nem tudnak nekik kellő táplálékot nyujtanni. Ott nincs szó materiális kérdésekről, ott csak a házassági szentélyről prédikálnak, amit legtöbbször pa­pok bontanak fel. A windsori val­lási háborúról azért is beszélnünk kell, hogy minél többen megis­merjék a papokat úgy, amint Windsoron bemutatkoztak! (f.) Tudósítás Az IWW-nak chicagói magyar csoportja népgyülést tartott dec. 2 I -én vasárnap d. u. Burnside-on a K. P. Hall-ban. A gyűlés 3 órá­ra volt hirdetve és a helybeli mun­kások már 2 óra 30-kor kezdtek gyülekezni. Érdeklődve, hogy itt lesz az IWW-nak a gyűlése, vala­mennyien helyet foglalva várták a gyűlés megnyitását. H. Varjú mtárs nyitotta meg a gyűlést 3.30-kor. Bejelentette a gyűlés célját, majd átadta a szót Wiener Andor munkástársnak. Wiener munkástárs kezdte fej­tegetni azt a nagy kérdőjelt, hogy mikor nyilnak meg a gyárak ka­pui. Ismertette a hallgatósággal, hogy milyen nagy feladat az Ösz- munkásság előtt a munkanélküli­ség, ami még súlyosabbá teszi a helyzetüket, hogy szervezetlensé­güknél fogva nem találják meg a kivezető utat, a mai nyomorúsá­got helyzetükből, mert ha az ossz- munkásság magáévá tette volna az IWW-nak hivó szavát, akkor már ismernék osztályhelyzetüket és mint szervezett munkás venné fel a harcot a közös ellenséggei, a kapitalista osztálylyal szemben. A munkásság előtt három fontos kérdés van: Lakás, élelmezés és ruha. A legfontosabb élelmezési cikkek az összemberiség előtt. — Mindezeket az életfentartásához sszükséges ciikkeket csak úgy tud­ja a munkásság kiharcolni, ha szervezkedik az IWW-ba és mint szervezett munkás veszi ki a reá eső részt a szervezési munkából. Ha számot teszünk magunkkal és visszanézünk az IWW-nak a múltjára, hogy milyen nagy har­cokat vívott a munkásság előreha­ladásáért, milyen nagy áldozato­kat hozott, mindezeknek a har­coknak emléke csak megerősíti minden munkásban az Egy Nagy Szervezetnek a szükségességét. Mielőtt a gyűlés véget ért több hozzászólás volt és Wiener mtárs megadta rá a kellő választ. A gyűlés 5.30-kor véget ért. Tudósitó. ------------o-------■— Delegátusok figyel­mébe! Ezúton hozzuk tudomására munkástársainknak, hogy a® IWW 1931-re szóló delegátusi felsze­relések készen vannak. Mindazon delegátusok, kik ugyanazon szá­mot akarják az 193!-es delegátu­si felszerelésükön, ami az előz® évi volt, a kéznél levő felszerelést ha beküldik az Egyetemes Köz­pontba, azt is jelezzék u James Sullivan, Gen. Sec. Tress. Virginiai kilakoltatás (Folytatás az 1-ső oldalról.) Ítéltek. A United Textil /Workers Unió Danville-i ügyvéde Hugh T. Williaams levélben kéri a Civil Liberties UUnio segítségét. Leve­lében megjegyzi, hogy legalább 50 ügyet fognak tárgyalni január­ban a virgininai törövényellenes tett alapján. A Civil Liberties ínUion ügy­védeket fog küldeni a védelem segítségére.

Next

/
Thumbnails
Contents