Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-06-25 / 642. szám
Junius 25. BÉRMUNKÁS 7. oldal. ATLANTIS — Irta: SZERDAHELYI SÁNDOR. Valamikor a mesélő kedvű képzelet játékának hitték, amelyből az ókor népei a maguk regéit merítették a paradicsom kertjéről, az eliseumi mezőkről, az Olimposzról, a Hesperidák kertjéről. A tudósokat azonban nem hagyta nyugton a probléma: igaz-e, hogy valamikor, aránylag nem is olyan régen hatalmas szárazföld volt kulturált hatalmas néppel a hátán azon a helyen, amelyen ma az Atlanti Ocean hullámai hömpölyögnek? Schlie- man és mások kutatásai óta ez az elsülyedt ősi világ: az Atlantis, egyre élesebben rajzolódik elénk. Nincs ezen mit csodálkoznunk, hiszen Pompeji és Herkulánum is mondabeli városok voltak sokáig és amig ki nem ásták őket a Vezúv évezredes hamuleple alól, a róluk szóló elbeszéléseket meséknek hitték. Az Atlantis "kiásása” sok ezer esztendő homályából persze még kevésbbé egyszerű feladat. Solon, az athéni törvényhozó, j aki Krisztus előtt' 640-től 559-ig élt, adta az európai népek számára az első híradást. Egyptomi utazása során beszélt a saisi templom tudós papjaival, akik sok évezred előtt kapott híreket vetlek át elődeiktől és őrizték meg. Eszerint a Földközi tengernek az Atlanti Óceánra néző kijáratánál amelyet a görögök "Herkules oszlopaidnak neveztek el, sziget terült el, nagyobb, mint Kisázsia és Lybia együttvéve. Erről a szigetről könnyen lehetett., közlekedni a szomszédos szigetekre és a mai Atlanti Óceánt környező kontinensekre. Óriási földrengések, vulkáni kitörések és áradások kiséretében ez a világ a tenger mélyére merült. Solonnak ezt a közlését Platon egészítette ki 200 évvel később olyan feljegyzések alapján, amelyeket nagyatyjától örökölt. Itt az egyptomi papok higgadt krónikája már mitológiává színesedik, akár a kaldeusoknál, az asz- sziroknál, a föníciaiaknál és a zsidóknál. Ezen a szigeten Írja Platon — az Istenek földből elkészítették az első emberpárt. Egyetlen leányukba szeretett belé Poseidon tengeristen és utóda- | ik népesítették be ezt a földrészt. Az első utódok egyike, Atlas uralomra jutott s róla nevezték | el az országot Atlantisnak, Platon leírja Atlantis magas ipari, technikai, művészi kultúráját, — társadalmi berendezését, ahogy az akkori görög fantázia' csak elképzelhette a lehető legtökéletesebb világot, amely Afrika északi. részét. Európát és Elöázsiát gyarmataival népesítette be. Mi ezekben a valószínűség? Diodorus Siculys beszéli el, hogy a föníciaiak — hajósnép — nagy szigetet fedeztek fel az óceánon a “Herkules oszlopa”i-n túl néhány vitorlás napi távolságban Afrika partjaitól. A gallok tradíciói szerint Galliát három törzs népesítette be: a valószinüen VIGASZTALÁS Irta: ZAGRÓCZKY ELEK. Jársz utcahosszat, forgó szemekkel, vibráló szájjal, égető földön jársz, sajog a talpad, sokat barangoltál, bambán tekintgetsz, körbe, felfelé, fejed felett sugárzó kékség ---— éhség. <• Ezer ember szalad munkáskarokkal, munkáskarját lóbálja levegőben, minden nap uj, meghalt reménység — — éhség. A csókod megfonnyadt az ajkadon, az asszonyod is sir kenyér felé, a gyermeked néz, lelkeden égés ég — — éhség. Minden kellék meg van, ami csak kellhet a szabályszerű, piszkos nyomorhoz, rendőri riport nyájas olvasóknak, hogy elfelejtsék, vagy agyukba véssék — — éhség. Csikorgó tél lesz, eljön majd a tél is. megfagy a föld és még sem lágyabb szivü a néhány ember, csupán őbelőlük a földbe ömlik a konok keménység — budhizmusnál is. Sokkal közvetlenebb magyarázat az eurázsiaí és az amerikai vizözönmondák azonosságára az, hogy valameny- nyi nép egy közös ismert tényre emlékszik .vissza. Mexikó ősnépének özönvizmondája sokkal korábbi az európaiak bevonulásánál .A mexikói Cakchiquel-kró- nika céloz arra, hogy népük a felkelő nap iránya felől származott. Geológiai szempontból nem merülnek fel elvi nehézségek egy ilyen világkatasztrófa tényével szemben. A föld kérge a föld keletkezésé óta állandó hullámzásban, emelkedésben és siilye- désben van. Nagymagyarország területén például valamikor tenger volt, amelyből a Kárpátok karéja emelkedett ki, néhány csúcs az Erdélyi Érchegységből és a Vértes hegységből. Földrészek emelkedése és sülyedése most is folyamatban van. Nem valószinü viszont, hogy olyan óriási terület, mint amilyen az Atlantis lehetett, egyszerre sü- lyedt el. A tengerfenékről készült térképfelvételek nyomán az Atlanti Óceán mélyén kialakul egy messze elhúzódó fensik, amely átlagban 9000 láb magas- | ságig emelkedik az Óceán köz- 1 vetlen mélységei felé. Ez a fensik a Brit-szigetektől indul el déli és délnyugati irányban, Kap Oran- geig terjed Délamerika partvidékén, ahonnan délkeleti irányt vesz az afrikai partokig, majd újra délrenyulik el a Tristan de Cunha szigetig. Az AzoroknáL Ascensionnál, Szent Pál , Szent Ilona és Tristan de Cunha szigetnél emelkedik ki a tengerből. Ennek a tengeralatti világnak a hegyei és völgyei arra vallanak, hogy száraz föld volt egykoron. A geológiai Eocén korban egyéb- i ként Anglia Izlanddal is össze- | függött. Az Atlantis tehát a ma- j radványa volna az Eocén korban ' az egész Atlanti Óceán helyét el- ! foglaló szárazföldnek. A maradék sziget vonal jelzi az egykori hegylánc vonulását. A világrészeket összekötő egykori földrészeken át szabadon cse rélődhetett ki az egybefüggő európai, ázsiai, és amerikai kontinens növény- és állatvilága, népessége es kultúrája. Nem lehet figyelmen kivül hagyni az Ó- és Újvilág növény és állatvilágának annyira közeli rokonságát, ami az egykori területi közösséggel í magyarázható csupán. A hosszú- szőrű mammut, a gyapjuszőrü rinocérosz, az irlandi jávor- | szarvas, a mosusztehén, az iram- ■ szarvas stb. többé-kevésbbé kor- j társai ugyanannnak az állatvilágnak és maradványait mindkét félgömbön megtalálhatok a jégkorszak után keletkezett kőzetekben. A ló őse Amerikából indult el jóval előbb, mintsem az ember azt megszeliditette. A teve j Amerikának épp úgy őslakója volt, mint az óvilági kontinensnek .A amerikai alpaka- es lama- fajok tulajdonképpen maguk is a tevecsalád tagjai. Akár sikerül az Atlantis teljes igazolása, akár nem, szép fejezete lesz mindig a tudomány erőfeszítéseinek. — éhség. Mi lesz majd akkor? hiszen most is itt állsz az árok szélén tántorogva nézel az árok szélén, hiv a csöndes mélység ---— éhség. Szédülj belé, akkor minden majd jó lesz, a kemény kőből harapni való lesz, az éhes földnek fizessél: adó ez, nem szenved majd, ami marad belőled, az a kevés még — — éhség. nongoloid bennszülöttek, a távo- i Atlantis szigetről bevándorol- ak s végül az arius gallok. Az •gyptomiak visszaemlékezése 1.500 évre tekint vissza Krisz- us előtt, ami erősen beleesik nár történelmi időnkbe. Az :gyptomi, az asszír és a kaldeus sillagászati időszámitás vissza- nenően egybevetve sajátosképpen ugyancsak 1 1 .542 évvel krisztus előtt mutatja a teljes negegyezést, jeléül az időszámi- ások közös eredetének egy akkoriban élt kulturnép kezéből. A közös kiindulásnak egyúttal íz Atlantis katasztrófának bizonyítékaiul tekintik a különböző Skori népek vízözön mondáit. A taldeusok vizözöne nyilván a egrégibb változata az ősi híradásnak, úgyszólván azonos a mózesi vizözön mondával. Nem lehet véletlen, hogy náluk csak úgy, mint a phöniciaiknal, az egyptomiaknál, a görögöknél és Amerika őslakóinál is egyaránt találkozunk ezzel a történettel. Mi lenne más ez, mint közös visszaemlékezés valamely megrendítő katasztrófára?! Az, hogy a biblia Noét az Ararat hegyén kötteti ki úszó házával, nem bizonyít ázsiai vizözön mellett, ---mert hiszen mindegyik nép a maga hegycsúcsát teszi meg kikötő hellyé. A zsidók nem voltak hajósnép és nem ismertek nagy vulkáni kitöréseket sem, ezért náluk Noé nem hajót épített és a kataszti ófánál csak az óriási eső szerepel. A kaldeusok Noéja mindenfajta félelmetes természeti erők kataklizmáját szemlélhette végig a nagy pusztulás során és Khasisástra a leírás szerint 24 napig volt kénytelen hajózni, — amig Noét megfalálta. Ez a nagy hajóutazás éppen nem vall arra, hogy a pusztulás színhelye az Eufrát és Tigris vidéke lett volna. Zoroaster tanításaiban pedig egyáltalán nem hajó szerepel, mint menedékhely, hanem egy kert, amelyben Yima összegyűjtötte az átmentedő embereket és állatokat. Nyilván a kolóniák létesítését jelképezi a mondának ez a változata, magyarázataként annak, hogy a pusztulás ellenére miként maradt meg az élet a földön. Az amerikai özönviztradiciók pedig valamennyi közül a legközelebb állnak a kaldeusokéhoz. Erőszakolt volna azt hinni, hogy ezek a legendák a kaldeusoktól és az egyptomiaktól a nagy ázsiai kontinensen át szivárogtak el a legendáktól teljesen távolálló népek közvetítésével “ K”- rili és az Aleuti szigeteken át Amerikába. A mongoloknál és Szibéria őslakóinál, amelyek tényleg érintkezhettek az említett szigeteken át Amerika őslakóival .nyomát sem találjuk a viz- özönmondának. Hiányzik ez a mmtm
